Tenger Média's Podcast

Oscar-esélyes Konrád Zsuzsanna rövidfilmje. A Valami vad főhőse, Zsófi egy ábrándos lány, aki az egyetemi felvételijére készül, ám időnként otthon medvévé változik. Ilyenkor a hatalmas, lomha állat felforgatja az egész család életét: dúl-fúl, dübörög a lakásban, rettegésben tartja riadt szüleit és az öccsét, a különös zajok miatt már a szomszédok is egyre gyanakvóbbak. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a helyzet tarthatatlan, és muszáj valami megoldást találni. A meggyötört, aggódó anyára hárul a feladat, a felelősség, hogy kitalálja, hogyan tovább. D’Intino Patricia producerrel Kalmár András beszélgetett.

Oscar-esélyes Konrád Zsuzsanna rövidfilmje. A Valami vad főhőse, Zsófi egy ábrándos lány, aki az egyetemi felvételijére készül, ám időnként otthon medvévé változik. Ilyenkor a hatalmas, lomha állat felforgatja az egész család életét: dúl-fúl, dübörög a lakásban, rettegésben tartja riadt szüleit és az öccsét, a különös zajok miatt már a szomszédok is egyre gyanakvóbbak. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a helyzet tarthatatlan, és muszáj valami megoldást találni. A meggyötört, aggódó anyára hárul a feladat, a felelősség, hogy kitalálja, hogyan tovább. D’Intino Patricia producerrel Kalmár András beszélgetett.

35. alkalommal várja látogatóit a Művészetek Völgye július 24. és augusztus 2. között. A Művészetek Völgyében 10 napon át a képzőművészettől az újcirkuszon és a színházon át a zenéig minden igényt és korosztályt kielégítő programkínálat várja a látogatókat. Már nemcsak a teljes fesztiválbérlet, hanem a 10, az 5 és a 3 napos jegyek is elérhetők a fesztivál honlapján. A hazai zenei élet legismertebb előadói a Panoráma Színpadon kapnak helyet, ahol az idei évben is külföldi fellépővel örvendeztetik meg a szervezők a Völgylakókat. Kapolcsra érkezik José González svéd énekes-dalszerző is. A közönség ezen a színpadon olyan produkciókat láthat, mint a Kispál és a Borz, az Elefánt, Beton.Hofi vagy éppen Dzsúdló. Itt kap helyet a FolkKarcok – Hagyományok Háza 25 - Völgy 35 című nagykoncert is, amely a fesztivál és a Hagyományok Háza közös jubileumi évét ünnepli. Az ünnepi programok sorát gazdagít…

35. alkalommal várja látogatóit a Művészetek Völgye július 24. és augusztus 2. között. A Művészetek Völgyében 10 napon át a képzőművészettől az újcirkuszon és a színházon át a zenéig minden igényt és korosztályt kielégítő programkínálat várja a látogatókat. Már nemcsak a teljes fesztiválbérlet, hanem a 10, az 5 és a 3 napos jegyek is elérhetők a fesztivál honlapján. A hazai zenei élet legismertebb előadói a Panoráma Színpadon kapnak helyet, ahol az idei évben is külföldi fellépővel örvendeztetik meg a szervezők a Völgylakókat. Kapolcsra érkezik José González svéd énekes-dalszerző is. A közönség ezen a színpadon olyan produkciókat láthat, mint a Kispál és a Borz, az Elefánt, Beton.Hofi vagy éppen Dzsúdló. Itt kap helyet a FolkKarcok – Hagyományok Háza 25 - Völgy 35 című nagykoncert is, amely a fesztivál és a Hagyományok Háza közös jubileumi évét ünnepli. Az ünnepi programok sorát gazdagítja a Cirque du Tókertben megvalósuló VölgySzimfonik 35. is, amely egyszeri és megismételhetetlen élményt ígér. A különleges produkcióban a Danubia Zenekar egészül ki a kortárs könnyűzene legismertebb előadóival. A jubileum alkalmából visszatér Taliándörögd egyik legkülönlegesebb helyszíne, a Klastrom is. A kolostorrom minden nap immerzív művészeti installációknak és fényfestéseknek ad otthont, valamint három este különleges zenei programok helyszíne is lesz. A jubileum kapcsán megjelenik egy, a múltra emlékező helyszín, a (H)őskorszak Udvar, ami Kapolcs utcáinak összegyűjtött emlékeit idézi meg, a kezdetekről, a fesztivál születéséről mesél 10 napon át a látogatóknak. A 35. évre az ikonikus Gástya-Árok is megújul, ahová Beköltözik a Bánkitó. Közéleti, kulturális beszélgetések várják az érdeklődőket, az élőzenét pedig a hazai underground élet meghatározó karakterei szolgáltatják. Oszkó-Jakab Natáliával, a Művészetek Völgye igazgatójával Kalmár András beszélgetett.

A Városmajori Szabadtéri Színpad új évada bővelkedik a Budapesten ritkán látható előadásokban. „Kultúra, szabadon.” – így hirdette meg 2026-os nyári évadát a Városmajori Szabadtéri Színpad. Az idei programban a prózai színház, a koncertszínház, a tánc, a stand-up, a családi előadások és a kortárs kísérleti formák egyaránt helyet kapnak, miközben az évad kiemelt célja továbbra is az, hogy a nyári hónapokban is valódi közösségi és kulturális találkozóhelyet teremtsen. Benkő Nórával, a Városmajori Szabadtéri Színpad és a Kristály Színtér igazgatójával Kalmár András beszélgetett.

A Városmajori Szabadtéri Színpad új évada bővelkedik a Budapesten ritkán látható előadásokban. „Kultúra, szabadon.” – így hirdette meg 2026-os nyári évadát a Városmajori Szabadtéri Színpad. Az idei programban a prózai színház, a koncertszínház, a tánc, a stand-up, a családi előadások és a kortárs kísérleti formák egyaránt helyet kapnak, miközben az évad kiemelt célja továbbra is az, hogy a nyári hónapokban is valódi közösségi és kulturális találkozóhelyet teremtsen. Benkő Nórával, a Városmajori Szabadtéri Színpad és a Kristály Színtér igazgatójával Kalmár András beszélgetett.

Június 5-én nyolcadik alkalommal rendeznek hangversenyt a Bánffy-palota udvarán. A nyár egyik legkülönlegesebb zenei eseményére készül Kolozsvár: 2026. július 5-én immár nyolcadik alkalommal csendülnek fel az operett legszebb dallamai a történelmi Bánffy-palota varázslatos udvarában. A Bánffy Palotakoncert nem csupán egy hangverseny, hanem egy igazi közösségi élmény, ahol a zene ereje összehozza a közönséget – generációkat, családokat és barátokat egyaránt. A rendezvény hagyományteremtő szándékkal jött létre, és az évek során Kolozsvár kulturális életének meghatározó eseményévé nőtte ki magát. A különleges helyszín már önmagában is lenyűgöző: a barokk palota hangulatos udvara méltó keretet biztosít az operett könnyed, mégis elegáns világának. Az idei koncerten a műfaj legismertebb és legkedveltebb szerzőinek – Huszka Jenő, Kálmán Imre és Lehár Ferenc – halhatatlan művei mellett ritkábban…

Június 5-én nyolcadik alkalommal rendeznek hangversenyt a Bánffy-palota udvarán. A nyár egyik legkülönlegesebb zenei eseményére készül Kolozsvár: 2026. július 5-én immár nyolcadik alkalommal csendülnek fel az operett legszebb dallamai a történelmi Bánffy-palota varázslatos udvarában. A Bánffy Palotakoncert nem csupán egy hangverseny, hanem egy igazi közösségi élmény, ahol a zene ereje összehozza a közönséget – generációkat, családokat és barátokat egyaránt. A rendezvény hagyományteremtő szándékkal jött létre, és az évek során Kolozsvár kulturális életének meghatározó eseményévé nőtte ki magát. A különleges helyszín már önmagában is lenyűgöző: a barokk palota hangulatos udvara méltó keretet biztosít az operett könnyed, mégis elegáns világának. Az idei koncerten a műfaj legismertebb és legkedveltebb szerzőinek – Huszka Jenő, Kálmán Imre és Lehár Ferenc – halhatatlan művei mellett ritkábban hallható gyöngyszemek is felcsendülnek. A gazdag és változatos műsort Plesa Róbert állította össze, gondosan ügyelve arra, hogy a klasszikusok és a felfedezésre váró darabok egyaránt helyet kapjanak. A színpadon Kolozsvár és Erdély elismert énekművészei lépnek fel: Kolcsár Katalin, Modra Noémi, Rétyi Zsombor, Peti Tamás Ottó, Rigmányi István és Plesa Róbert. Az est különleges díszvendégei a Budapesti Operettszínház kiváló művészei: a Kossuth-díjas Fischl Mónika és a nemzetközi színpadokon is elismert Ninh Duc Hoang Long. A koncert külön értéke, hogy lehetőséget ad a fiatal tehetségek bemutatkozására is: a KvintEsszencia Mesteriskola két ígéretes növendéke, Biró Anna és Somogyi Eszter is színpadra lép. Az előadást látványos koreográfiák teszik teljessé, amelyeket Vlad Sebastian koreográfus álmodott meg, míg a zenei kíséretet magas színvonalú kamarazenekar biztosítja Gyenge Zoltán Balázs hangversenymester vezetésével. Az est házigazdája Fodor Réka színművész, aki közvetlenségével és eleganciájával segíti a közönséget az operett világában való elmélyülésben. A szervezők szeretettel várnak mindenkit, aki részese szeretne lenni ennek a különleges nyári varázslatnak. Plesa Róbert főszervezővel Kalmár András beszélgetett. Jegyvásárlás itt.

Idén nyáron roma fiatalok egy zenés színházi előadást állítanak színpadra az UtcaSzAK alkotótáborában. Az UtcaSzAK színházi alkotóközösség az egyik legizgalmasabb és legkülönlegesebb magyar független színházi kezdeményezés. Egyszerre művészeti műhely, közösségfejlesztő program és színházpedagógiai kezdeményezés. Az alkotóközösséget Simon Balázs rendező hozta létre a 2000-es évek második felében. Az UtcaSzak alapgondolata, hogy a színház nem pusztán előadás, hanem találkozás és részvétel. Nemcsak játszanak a közönségnek, hanem közösen alkotnak velük – mindezt hátrányos helyzetű településeken, roma közösségekben, sőt javítóintézetekben, börtönökben. Több mint másfél évtizede dolgoznak a Cserehát térségében, Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszegényebb településein, rendszeresen tartanak foglalkozásokat gyerekeknek és fiataloknak, akik saját előadásokat hoznak létre. A kezdeti „színházat viszün…

Idén nyáron roma fiatalok egy zenés színházi előadást állítanak színpadra az UtcaSzAK alkotótáborában. Az UtcaSzAK színházi alkotóközösség az egyik legizgalmasabb és legkülönlegesebb magyar független színházi kezdeményezés. Egyszerre művészeti műhely, közösségfejlesztő program és színházpedagógiai kezdeményezés. Az alkotóközösséget Simon Balázs rendező hozta létre a 2000-es évek második felében. Az UtcaSzak alapgondolata, hogy a színház nem pusztán előadás, hanem találkozás és részvétel. Nemcsak játszanak a közönségnek, hanem közösen alkotnak velük – mindezt hátrányos helyzetű településeken, roma közösségekben, sőt javítóintézetekben, börtönökben. Több mint másfél évtizede dolgoznak a Cserehát térségében, Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszegényebb településein, rendszeresen tartanak foglalkozásokat gyerekeknek és fiataloknak, akik saját előadásokat hoznak létre. A kezdeti „színházat viszünk a faluba" szemlélet mára átalakult: a helyi gyerekekből és fiatalokból maguk is alkotók, szereplők lettek. A cél már nem pusztán a kulturális hozzáférés, hanem a közösségépítés és a tehetséggondozás. Jó plda erre az UtcaSzak egyik legfontosabb kezdeményezése, a TeatRom színházi fesztivál. Idén nyáron roma fiatalok egy alkotótáborban kezdenek el dolgozni egy új zenés színházi előadáson. Az A főherceg, aki cigányvárost álmodott című produkció József nádor, vagy ahogy a köznyelv szeretetteljesen nevezte: Palatinus Jóska, és a hatvanpusztai birtokára letelepített roma kompániák történetét meséli el. Az alkotótábort már biztosan meg tudják valósítani – de az előadás megszületése ennél jóval hosszabb folyamat. Ahhoz, hogy a táborban elinduló munka valódi produkcióvá érjen, jelmezekre, díszletekre, kellékekre, technikai eszközökre és rengeteg további próbára is szükség van. Ezek a költségek már nem részei a tábor támogatásának, mégis elengedhetetlenek ahhoz, hogy a fiatalok munkája színpadra kerülhessen. A társulatnak szüksége van a Te támogatásodra is! Adományodat egyszerűen, pár kattintással eljuttathatod hozzájuk az Adjukössze felületén. Simon Balázzsal, az UtcaSzak alapítójával és művészeti vezetőjével Kalmár András beszélgetett.

Horváth M. Judit neve fogalom a magyar fotográfiában. Pályája során számos önálló kiállítással, valamint férjével, Stalter György közösen létrehozott tárlattal és fotóalbummal jelentkezett, kivívva a hazai és a nemzetközi szakma, valamint a közönség elismerését. Munkássága a dokumentarista és szociofotókon, a portrén, a riporton és a művészi kísérletezés különböző formáin át a fotográfia szinte valamennyi műfaját felöleli. Képeit a társadalmi érzékenység, az emberi sorsok iránti figyelem, valamint a hiteles és empatikus látásmód teszi különlegessé. Férjével közösen készített, a magyarországi roma közösségek életét bemutató fotósorozatai a kortárs magyar szociofotográfia kiemelkedő alkotásai közé tartoznak. Művészetét és több mint négy évtizedes alkotói pályáját a közelmúltban a Magyar Fotóművészek Szövetsége életműdíjjal ismerte el. A fotográfia technikai és esztétikai változásainak aktí…

Horváth M. Judit neve fogalom a magyar fotográfiában. Pályája során számos önálló kiállítással, valamint férjével, Stalter György közösen létrehozott tárlattal és fotóalbummal jelentkezett, kivívva a hazai és a nemzetközi szakma, valamint a közönség elismerését. Munkássága a dokumentarista és szociofotókon, a portrén, a riporton és a művészi kísérletezés különböző formáin át a fotográfia szinte valamennyi műfaját felöleli. Képeit a társadalmi érzékenység, az emberi sorsok iránti figyelem, valamint a hiteles és empatikus látásmód teszi különlegessé. Férjével közösen készített, a magyarországi roma közösségek életét bemutató fotósorozatai a kortárs magyar szociofotográfia kiemelkedő alkotásai közé tartoznak. Művészetét és több mint négy évtizedes alkotói pályáját a közelmúltban a Magyar Fotóművészek Szövetsége életműdíjjal ismerte el. A fotográfia technikai és esztétikai változásainak aktív tanújaként és alakítójaként különleges rálátása van a képalkotás múltjára, jelenére és természetesen a jövőjére is. Látásmódról, tartalomról és kompozícióról, a színes film térhódításáról, a digitális technika átalakító hatásáról, valamint a mesterséges intelligencia által elindított új vizuális korszakról is mesélt Kalmár Andrásnak.

A legősibb indiai védikus zenét, a dhrupadot hozza el hazánkba dr. Sumeet Anand Pandey. Európai turnéjának záró állomásaként Magyarországra látogat az indiai muzsikus, hogy egy koncert és két mesterkurzus révén adjon betekintést az autentikus indiai zenei hagyományba. Látogatása zenetörténeti kuriózum, mivel Dr. Pandey a hang és az egészség kapcsolatára fókuszáló, többek közt a hangjógában kiteljesedő tanítása a védikus zenén, a dhrupadon alapul. A Jóga világnapjához kapcsolódó eseménysorozat állomásai a következők: Június 19. 18:30 Pódiumbeszélgetés és koncert Június 20. 9:30 Mesterkurzus: autentikus hangjóga, légzés, hangadás kurzus jógagyakorlók és oktatók számára, kiemelt tekintettel a hang és az ellazulás kapcsolatára. Június 20. 15:00 Mesterkurzus 2: Improvizáció! Mesterkurzus zenegyakorlók, zenészek, jazz gyakorlók számára. Novák Anikó zeneterapeutával, zenetanárral Kalmár András …

A legősibb indiai védikus zenét, a dhrupadot hozza el hazánkba dr. Sumeet Anand Pandey. Európai turnéjának záró állomásaként Magyarországra látogat az indiai muzsikus, hogy egy koncert és két mesterkurzus révén adjon betekintést az autentikus indiai zenei hagyományba. Látogatása zenetörténeti kuriózum, mivel Dr. Pandey a hang és az egészség kapcsolatára fókuszáló, többek közt a hangjógában kiteljesedő tanítása a védikus zenén, a dhrupadon alapul. A Jóga világnapjához kapcsolódó eseménysorozat állomásai a következők: Június 19. 18:30 Pódiumbeszélgetés és koncert Június 20. 9:30 Mesterkurzus: autentikus hangjóga, légzés, hangadás kurzus jógagyakorlók és oktatók számára, kiemelt tekintettel a hang és az ellazulás kapcsolatára. Június 20. 15:00 Mesterkurzus 2: Improvizáció! Mesterkurzus zenegyakorlók, zenészek, jazz gyakorlók számára. Novák Anikó zeneterapeutával, zenetanárral Kalmár András beszélgetett.

Látszólag hétköznapi, szinte mindenki által ismert környéken játszódik Szántó T. Gábor új könyve, a Nem alszik, nem szunnyad. A Király utca, az Akácfa utca, a Wesselényi utca és a Rumbach Sebestyén utca romkocsmákkal, valamint egykori ima- és bordélyházakkal tűzdelt szövetében ott vannak a zsidó hitélet relikviái, ott állnak a zsinagógák, ahogyan jelen vannak a bulizó turisták, az új építésű apartmanokban lézengő yuppie-k és az ide más városrészekből érkező vadászok is. Az elbeszéléskötet látszólag különálló novelláinak hősei ebben a szövetben bukdácsolnak: keresik a kiutat, az identitást, egymást, és a reményt. Három generáció, számos idősík és tér metszi egymást, hogy végül egy kisregény körvonalai bontakozzanak ki az éles, szuggesztív képekkel operáló szerző legújabb könyvében. Szántó T. Gáborral Kalmár András beszélgetett.

Látszólag hétköznapi, szinte mindenki által ismert környéken játszódik Szántó T. Gábor új könyve, a Nem alszik, nem szunnyad. A Király utca, az Akácfa utca, a Wesselényi utca és a Rumbach Sebestyén utca romkocsmákkal, valamint egykori ima- és bordélyházakkal tűzdelt szövetében ott vannak a zsidó hitélet relikviái, ott állnak a zsinagógák, ahogyan jelen vannak a bulizó turisták, az új építésű apartmanokban lézengő yuppie-k és az ide más városrészekből érkező vadászok is. Az elbeszéléskötet látszólag különálló novelláinak hősei ebben a szövetben bukdácsolnak: keresik a kiutat, az identitást, egymást, és a reményt. Három generáció, számos idősík és tér metszi egymást, hogy végül egy kisregény körvonalai bontakozzanak ki az éles, szuggesztív képekkel operáló szerző legújabb könyvében. Szántó T. Gáborral Kalmár András beszélgetett.

A Nem én vagyok című új magyar film sosem látott dimenziókat tár fel az ismert világon innen és túl. A kínai diszpóra a világon mindenütt zárt rendszert alkot, az asszimiláció minimális, ennek köszönhetően a kulturális gyökerek a 21. század kihívásai ellenére keveset vesztettek erejükből. Nincs ez nálunk sem másképp, a kőbányai kínai negyed önálló univerzum, bár a kereskedelemnek köszönhetően betagozódott a magyar hétköznapokba, de saját törvényei, hitvilága és társadalmi szövete mentén élik mindennapjaikat az anyaországból kiszakadt polgárai. Ebben a különös társadalmi labirintusban játszódik Zhang Ge filmje, ahol a mágia és a realizmus, a tradíció és a technokrácia elválaszthatatlan egymástól, ahol a ruhaboltos, a zöldségárus, vagy a sámán egyszerre hordozza a Nagy Falon túlról hozott sokezeréves tudást, és a mindenen átgázolni képes anyagiasságot. Ez a közeg keretezi a két testvér, a …

A Nem én vagyok című új magyar film sosem látott dimenziókat tár fel az ismert világon innen és túl. A kínai diszpóra a világon mindenütt zárt rendszert alkot, az asszimiláció minimális, ennek köszönhetően a kulturális gyökerek a 21. század kihívásai ellenére keveset vesztettek erejükből. Nincs ez nálunk sem másképp, a kőbányai kínai negyed önálló univerzum, bár a kereskedelemnek köszönhetően betagozódott a magyar hétköznapokba, de saját törvényei, hitvilága és társadalmi szövete mentén élik mindennapjaikat az anyaországból kiszakadt polgárai. Ebben a különös társadalmi labirintusban játszódik Zhang Ge filmje, ahol a mágia és a realizmus, a tradíció és a technokrácia elválaszthatatlan egymástól, ahol a ruhaboltos, a zöldségárus, vagy a sámán egyszerre hordozza a Nagy Falon túlról hozott sokezeréves tudást, és a mindenen átgázolni képes anyagiasságot. Ez a közeg keretezi a két testvér, a jó és a rossz – a zongoraművésznek készülő nővér és az önpusztításban kiteljesedő öccse – történetét. Útjaik már majdnem kettéválnak, amikor egy tragédia következtében lelkük egy transzcendens térbe kerül, ahonnan mindig csak az egyikük juthat ki. Azonban a reinkarnációhoz minden esetben a lány testére van szükség. A lenyűgöző precizitással megkomponált képi világot a két amatőr szereplő zseniális játéka tölti meg folyamatos feszültséggel, hogy aztán a történet egy váratlan csavarral az önmagán felülemelkedni képes emberi erőről, szépségről és szeretni akarásról szóló mesévé szeildüljön. A Nem én vagyok olyan alkotás, amely még hetekig elkíséri a nézőt, folyton új kérdéseket vetve fel, identitásról, családról, testvéri szeretetről, és persze démonokról, amelyek közöttünk járnak – nem csupán a kínai vásárváros kartondobozokból emelt falai között. Csényi Katival, a film producerével Kalmár András beszélgetett.

A méhészet művészete című kötet 2025-ben jelent meg, és hamar igazi közönségkedvenccé vált – teljesen függetlenül attól, hogy az olvasók milyen viszonyban álltak a méhekkel. A mézet csupán teában vagy vajas kenyéren fogyasztóktól az apiterápiát alkalmazókon át az amatőr és profi méhészekig mindenki megtalálta benne a számára legizgalmasabb esszéket. A mű ugyanis a méhek – e különleges háziállatok – kultúrtörténetét mutatja be az ősidőktől egészen napjainkig. Mivel esetleges kipusztulásuk az emberiség jövőjét is veszélyezteti, a méhészet történetének megismerése különös jelentőséggel bír a klímakatasztrófákkal terhelt jelenkorban. A könyv sikerét jól mutatja, hogy Deborah Marshall fordításában megjelent a The Art of Beekeeping – Bees and Humans: A Partnership Through Time, vagyis Weiner Sennyey Tibor művének angol nyelvű kiadása. Ennek köszönhetően a szerző és munkája nemzetközi figyelmet…

A méhészet művészete című kötet 2025-ben jelent meg, és hamar igazi közönségkedvenccé vált – teljesen függetlenül attól, hogy az olvasók milyen viszonyban álltak a méhekkel. A mézet csupán teában vagy vajas kenyéren fogyasztóktól az apiterápiát alkalmazókon át az amatőr és profi méhészekig mindenki megtalálta benne a számára legizgalmasabb esszéket. A mű ugyanis a méhek – e különleges háziállatok – kultúrtörténetét mutatja be az ősidőktől egészen napjainkig. Mivel esetleges kipusztulásuk az emberiség jövőjét is veszélyezteti, a méhészet történetének megismerése különös jelentőséggel bír a klímakatasztrófákkal terhelt jelenkorban. A könyv sikerét jól mutatja, hogy Deborah Marshall fordításában megjelent a The Art of Beekeeping – Bees and Humans: A Partnership Through Time, vagyis Weiner Sennyey Tibor művének angol nyelvű kiadása. Ennek köszönhetően a szerző és munkája nemzetközi figyelmet is kapott. A közeljövőben francia és német nyelvű megjelenés is várható, miközben magyarul már készül a második kötet. Weiner Sennyey Tibor József Attila-díjas költő, íróval Kalmár András beszélgetett.

A színház iránt érdeklődő gyerekek számára a Bábszínház által szervezett egyhetes együttlét meghatározó élmény lehet. Harmadik éve rendezi meg nyári táborait a Budapest Bábszínház. Az itt töltött egy hét mindig valamelyik előadáshoz kapcsolódik, így idén a Berzsián és Didekihez igazodva Lázár Ervin lesz a tematika. A gyerekek az egy hét folyamán nem csak a bábozást-színészkedést, de a színházi világ minden kulcspozícióját kipróbálhatják: lehetnek ügyelők, világosítók, hangmérnökök, szervezők, nézőtéri munkatársak, sőt még dramaturgok is! A tábor végén a családtagok egy különleges előadást láthatnak: a produkciót a gyerekek maguk írják, maguk adják elő, és természetesen a bábokat is saját kezűleg készítik el. A tábor emellett arra is figyel, hogy a gyerekek sok időt töltsenek mozgással a szabadban, a Városliget árnyas fái között. A napi programokat prémium minőségű ebéd és napközbeni fala…

A színház iránt érdeklődő gyerekek számára a Bábszínház által szervezett egyhetes együttlét meghatározó élmény lehet. Harmadik éve rendezi meg nyári táborait a Budapest Bábszínház. Az itt töltött egy hét mindig valamelyik előadáshoz kapcsolódik, így idén a Berzsián és Didekihez igazodva Lázár Ervin lesz a tematika. A gyerekek az egy hét folyamán nem csak a bábozást-színészkedést, de a színházi világ minden kulcspozícióját kipróbálhatják: lehetnek ügyelők, világosítók, hangmérnökök, szervezők, nézőtéri munkatársak, sőt még dramaturgok is! A tábor végén a családtagok egy különleges előadást láthatnak: a produkciót a gyerekek maguk írják, maguk adják elő, és természetesen a bábokat is saját kezűleg készítik el. A tábor emellett arra is figyel, hogy a gyerekek sok időt töltsenek mozgással a szabadban, a Városliget árnyas fái között. A napi programokat prémium minőségű ebéd és napközbeni falatok egészítik ki, az esetleges egyéni igények figyelembevételével. A Budapest Bábszínház színházpedagógusával, Hirmann Blankával Kalmár András beszélgetett.

Városi fesztivál közösségi élményekkel, zenével és alkotással: jön az ELEVEN Tavasz! Az Eleven Tavasz nem hagyományos rendezvénysorozat, hanem nyitott kulturális hálózat és közösségi élmény, ahol a közterek, galériák, kávézók, műhelyek és parkok egyetlen nagy, szabadon bejárható fesztiváltérré kapcsolódnak össze. A látogatók egyik helyszínről a másikra sétálva fedezhetik fel a boulevard sokszínű kulturális világát: koncerteket, workshopokat, kiállításokat, családi programokat, installációkat és elmélyülésre hívó eseményeket. Az idei program különösen erősen épít a részvételiségre és a közösségi élményre. Az Eleven Tavasz célja, hogy a látogatók ne pusztán nézői, hanem aktív alakítói is legyenek a fesztiválnak. Jáki Mónikával, a Bartók Béla Boulevard civil szervezet elnökhelyettesével és a Bartók Béla út utcamenedzserével Kalmár András beszélgetett.

Városi fesztivál közösségi élményekkel, zenével és alkotással: jön az ELEVEN Tavasz! Az Eleven Tavasz nem hagyományos rendezvénysorozat, hanem nyitott kulturális hálózat és közösségi élmény, ahol a közterek, galériák, kávézók, műhelyek és parkok egyetlen nagy, szabadon bejárható fesztiváltérré kapcsolódnak össze. A látogatók egyik helyszínről a másikra sétálva fedezhetik fel a boulevard sokszínű kulturális világát: koncerteket, workshopokat, kiállításokat, családi programokat, installációkat és elmélyülésre hívó eseményeket. Az idei program különösen erősen épít a részvételiségre és a közösségi élményre. Az Eleven Tavasz célja, hogy a látogatók ne pusztán nézői, hanem aktív alakítói is legyenek a fesztiválnak. Jáki Mónikával, a Bartók Béla Boulevard civil szervezet elnökhelyettesével és a Bartók Béla út utcamenedzserével Kalmár András beszélgetett.

Javában tarta 7x7 fesztivál Erzsébetvárosban. A Kult7 szervezésében a VII. kerület szinte minden sarkában izgalmas és ingyenes programok várnak kicsiket és nagyokat egyaránt. A 7x7 fesztivál hét hétvégén keresztül kínál kulturális feltöltődést, melynek csúcspontja a június 20-i Quimby koncert lesz. Fülöp-Lehoczky Rellával, a Kult7 kommunikációs vezetőjével Kalmár András beszélgetett a programokról.

Javában tarta 7x7 fesztivál Erzsébetvárosban. A Kult7 szervezésében a VII. kerület szinte minden sarkában izgalmas és ingyenes programok várnak kicsiket és nagyokat egyaránt. A 7x7 fesztivál hét hétvégén keresztül kínál kulturális feltöltődést, melynek csúcspontja a június 20-i Quimby koncert lesz. Fülöp-Lehoczky Rellával, a Kult7 kommunikációs vezetőjével Kalmár András beszélgetett a programokról.

A Pesti Vigadóban látható az a különleges előadás, amely szilárd Leó életét dolgozza fel. A Vajda Katalin tollából és Rátóti Zoltán rendezésében készült bemuató egyik apropója a Magyar Tudományos Akadémia 200. fenállása. A téma komolysága ellenére a nézők egy könnyedebb hangvételű kifejezetten élvezetes, szórakoztató előadásra számíthatnak, olyan nagyszerű színészek tolmácsolásában, mint Görög László, Szacsvay László, Horváth Lajos Ottó, Katona Kinga, Hirtling István, Schnell Ádám, Bertalan Ágnes, Zsurzs Kati, Pápai Erika, Kálid Artúr, és Szatory Dávid. A főszerepet alakító Görög Lászlóval Kalmár András beszélgetett.

A Pesti Vigadóban látható az a különleges előadás, amely szilárd Leó életét dolgozza fel. A Vajda Katalin tollából és Rátóti Zoltán rendezésében készült bemuató egyik apropója a Magyar Tudományos Akadémia 200. fenállása. A téma komolysága ellenére a nézők egy könnyedebb hangvételű kifejezetten élvezetes, szórakoztató előadásra számíthatnak, olyan nagyszerű színészek tolmácsolásában, mint Görög László, Szacsvay László, Horváth Lajos Ottó, Katona Kinga, Hirtling István, Schnell Ádám, Bertalan Ágnes, Zsurzs Kati, Pápai Erika, Kálid Artúr, és Szatory Dávid. A főszerepet alakító Görög Lászlóval Kalmár András beszélgetett.

A Budapest Bábszínházban mindig is missziónak tekintették, hogy az ország legtehetségesebb bábszínházi alkotóinak biztosítsanak bemutatkozási lehetőséget a fővárosban. Ennek egyik útja, hogy időről időre meghívnak vidéken vagy független színházakban készült, kiemelkedő művészi színvonalú produkciókat. A Stúdió ’26 Fesztivállal ezt a hagyományt szeretnék feleleveníteni, ezúttal kifejezetten az új generáció alkotóira és a vidéki bábszínházak stúdió előadásaira fókuszálva. Végvári Viktóriával, a Budapest Bábszínház drámapedagógusával Kalmár András beszélgetett.

A Budapest Bábszínházban mindig is missziónak tekintették, hogy az ország legtehetségesebb bábszínházi alkotóinak biztosítsanak bemutatkozási lehetőséget a fővárosban. Ennek egyik útja, hogy időről időre meghívnak vidéken vagy független színházakban készült, kiemelkedő művészi színvonalú produkciókat. A Stúdió ’26 Fesztivállal ezt a hagyományt szeretnék feleleveníteni, ezúttal kifejezetten az új generáció alkotóira és a vidéki bábszínházak stúdió előadásaira fókuszálva. Végvári Viktóriával, a Budapest Bábszínház drámapedagógusával Kalmár András beszélgetett.

Május 9-én a Nemzeti Táncszínházban a Gradient Kortárs Balett Debrecen két előadását láthatjuk. A Mind the Body egy kétrészes táncest, amelyben két különböző művészi hang tár elénk két belső univerzumot: az egyiket az elme lüktető, olykor kaotikus szövevénye határozza meg, a másikat a csend, az átalakulás és a fizikai lét ciklusai formálják. Kontrasztos energiák találkozása egy közös emberi térben – ahol nyugalom és feszültség, csendek és viharok állandó mozgásban alakítják egymást. Az előadást a nemzetközi tagokból álló Gradient Kortárs Balett Debrecen, a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen tánctagozata viszi színre, míg a koreográfusok, Domoszlai Edit és a Recuerdo número 7 csapata – Enrique López Flores és Javier Ara Sauco – többek között a Biennale College Danza kiválasztott fiatal alkotóiként dolgoztak, és darabjaikat a Velencei Biennálé Táncfesztiválján mutatták be. Domoszlai Edittel…

Május 9-én a Nemzeti Táncszínházban a Gradient Kortárs Balett Debrecen két előadását láthatjuk. A Mind the Body egy kétrészes táncest, amelyben két különböző művészi hang tár elénk két belső univerzumot: az egyiket az elme lüktető, olykor kaotikus szövevénye határozza meg, a másikat a csend, az átalakulás és a fizikai lét ciklusai formálják. Kontrasztos energiák találkozása egy közös emberi térben – ahol nyugalom és feszültség, csendek és viharok állandó mozgásban alakítják egymást. Az előadást a nemzetközi tagokból álló Gradient Kortárs Balett Debrecen, a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen tánctagozata viszi színre, míg a koreográfusok, Domoszlai Edit és a Recuerdo número 7 csapata – Enrique López Flores és Javier Ara Sauco – többek között a Biennale College Danza kiválasztott fiatal alkotóiként dolgoztak, és darabjaikat a Velencei Biennálé Táncfesztiválján mutatták be. Domoszlai Edittel Kalmár András beszélgetett.

Ukrajna orosz lerohanása ihlette azt a színdarabot, amelyet most a Tavaszi Fesztiválon is láthatunk. A Láthatáron Csoport a hazai független szcéna egyik meghatározó csapata, a 2010-ben alakult társulat küldetésének tekinti, hogy hozzájáruljon egy szolidáris társadalom létrejöttéhez. Fontos számukra, hogy előadásaikkal felhívják a figyelmet olyan társadalmi csoportokra, amelyek hangját ritkán hallani, és hogy programjaikat eljuttassák hátrányos helyzetben élő közösségekhez. Számos darabjuk szól az óvodás, kisiskolás, gimnazista korosztálynak, de természetesen a felnőtt közönséget is megszólítják, ilyen a május 5-én, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Textilgyárban látható Kenyértörés - krónika a görög-perzsa háborúkból című előadás, illetve a május 11-én szintén a BTF keretében megrendezésre kerülő Boldogságunk története. Feuer Yvette-el, a Láthatáron Csoprt egyik alapítójával és m…

Ukrajna orosz lerohanása ihlette azt a színdarabot, amelyet most a Tavaszi Fesztiválon is láthatunk. A Láthatáron Csoport a hazai független szcéna egyik meghatározó csapata, a 2010-ben alakult társulat küldetésének tekinti, hogy hozzájáruljon egy szolidáris társadalom létrejöttéhez. Fontos számukra, hogy előadásaikkal felhívják a figyelmet olyan társadalmi csoportokra, amelyek hangját ritkán hallani, és hogy programjaikat eljuttassák hátrányos helyzetben élő közösségekhez. Számos darabjuk szól az óvodás, kisiskolás, gimnazista korosztálynak, de természetesen a felnőtt közönséget is megszólítják, ilyen a május 5-én, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Textilgyárban látható Kenyértörés - krónika a görög-perzsa háborúkból című előadás, illetve a május 11-én szintén a BTF keretében megrendezésre kerülő Boldogságunk története. Feuer Yvette-el, a Láthatáron Csoprt egyik alapítójával és művészeti vezetőjével Kalmár András beszélgetett.

A Bágyi Balázs New Quartet a kortárs magyar jazz egyik meghatározó formációja. A kvartett tagjai a hazai jazzélet kiemelkedő muzsikusai – többek között a szaxofonos Soso Lakatos Sándor, a Junior Prima díjas zongorista Oláh Dezső és a bőgős Oláh Péter –, akik generációjuk élvonalát képviselik. A zenekar repertoárja elsősorban Bágyi Balázs dobos zeneszerző kompozícióira épül, amelyek komplex, ugyanakkor a műfaj klasszikusaira épülő zenei világot teremtenek. A zenekar számos európai jazzfesztiválon lépett fel az elmúlt évtizedben, rendszeresen turnéztak Kínában is, a 2024-es év pedig kiemelkedően sikeres volt számukra: Csehországba, Észtországba és Mexikóba is meghívást kaptak. A formáció az Essentia Artis zárónapján, május 9-én a 2025-ben megjelent Encore című albumuk zenei anyagát játssza. Bágyi Balázzsal Kalmár András beszélgetett.

A Bágyi Balázs New Quartet a kortárs magyar jazz egyik meghatározó formációja. A kvartett tagjai a hazai jazzélet kiemelkedő muzsikusai – többek között a szaxofonos Soso Lakatos Sándor, a Junior Prima díjas zongorista Oláh Dezső és a bőgős Oláh Péter –, akik generációjuk élvonalát képviselik. A zenekar repertoárja elsősorban Bágyi Balázs dobos zeneszerző kompozícióira épül, amelyek komplex, ugyanakkor a műfaj klasszikusaira épülő zenei világot teremtenek. A zenekar számos európai jazzfesztiválon lépett fel az elmúlt évtizedben, rendszeresen turnéztak Kínában is, a 2024-es év pedig kiemelkedően sikeres volt számukra: Csehországba, Észtországba és Mexikóba is meghívást kaptak. A formáció az Essentia Artis zárónapján, május 9-én a 2025-ben megjelent Encore című albumuk zenei anyagát játssza. Bágyi Balázzsal Kalmár András beszélgetett.

Május 9-én ismét Nyitott Házzá válik a Pesti Vigadó: ingyenes programok sokaságával várják az érdeklődőket. A Pesti Vigadó több mint 190 éve a Duna-part egyik fontos találkozóhelye. Május 9-én a XIII. Nyitott Ház alkalmából ismét egész napos, ingyenes programokkal várják a látogatókat: épülettörténeti sétákkal, koncertekkel, táncházzal, gyermekprogramokkal, kiállításokkal és számos közös élménnyel. A 2015-ben indult programsorozat az évek során a Vigadó egyik legkedveltebb eseményévé vált. Az idei Nyitott Ház központi gondolata a kapcsolódás: egymáshoz, a művészetekhez és a Vigadó különleges épületéhez. A részletekről nagy Zsombor, a Pesti Vigadó ügyvezetője msélt Kalmár Andrásnak.

Május 9-én ismét Nyitott Házzá válik a Pesti Vigadó: ingyenes programok sokaságával várják az érdeklődőket. A Pesti Vigadó több mint 190 éve a Duna-part egyik fontos találkozóhelye. Május 9-én a XIII. Nyitott Ház alkalmából ismét egész napos, ingyenes programokkal várják a látogatókat: épülettörténeti sétákkal, koncertekkel, táncházzal, gyermekprogramokkal, kiállításokkal és számos közös élménnyel. A 2015-ben indult programsorozat az évek során a Vigadó egyik legkedveltebb eseményévé vált. Az idei Nyitott Ház központi gondolata a kapcsolódás: egymáshoz, a művészetekhez és a Vigadó különleges épületéhez. A részletekről nagy Zsombor, a Pesti Vigadó ügyvezetője msélt Kalmár Andrásnak.

Tolvajok dézsmálják az ország nemzeti kincsét, a szálak pedig Mortadellához vezetnek. Történetünk helyszíne két szomszédos ország, az idilli Pomedória és az ördögi Zordánia, ahol minden pont olyan, mint Pomedóriában, csak fordítva. A zordán boszorkánykirálynő, Mortadella bosszút esküszik, amiért nem hívták meg Szaváriusz király fiainak lakodalmára, és hollóvá varázsolt rabszolganőit rákényszeríti, hogy dézsmálják Pomedória kincsét, legfontosabb bevételi forrását, az aranyalmát. Hanem a legkisebb királyfi, a nősüléstől eddig tartózkodó Árgyélus elfogja a főhollót, miáltal megtörik a gonosz varázs, és a tolvaj madár visszaváltozik szépséges leánnyá… Tóth Péter zeneszerző meseoperáját, az Árgyélus királyfit nagy sikerrel játszották Szegeden és Kolozsváron, ősszel pedig a Pécsi Nemzeti Színház tűzi műsorra a zenés darabot. A gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt izgalmas történet főszereplőjé…

Tolvajok dézsmálják az ország nemzeti kincsét, a szálak pedig Mortadellához vezetnek. Történetünk helyszíne két szomszédos ország, az idilli Pomedória és az ördögi Zordánia, ahol minden pont olyan, mint Pomedóriában, csak fordítva. A zordán boszorkánykirálynő, Mortadella bosszút esküszik, amiért nem hívták meg Szaváriusz király fiainak lakodalmára, és hollóvá varázsolt rabszolganőit rákényszeríti, hogy dézsmálják Pomedória kincsét, legfontosabb bevételi forrását, az aranyalmát. Hanem a legkisebb királyfi, a nősüléstől eddig tartózkodó Árgyélus elfogja a főhollót, miáltal megtörik a gonosz varázs, és a tolvaj madár visszaváltozik szépséges leánnyá… Tóth Péter zeneszerző meseoperáját, az Árgyélus királyfit nagy sikerrel játszották Szegeden és Kolozsváron, ősszel pedig a Pécsi Nemzeti Színház tűzi műsorra a zenés darabot. A gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt izgalmas történet főszereplőjét a fiatal, Székelyföldről származó tenor, András Gábor Róbert „Titó” alakítja. A művész Kalmár Andrásnak mesélt a próbafolyamat kulisszatitkairól.