Régen minden jobb volt

A Beatlesről beszélgettünk - és a legendás együttessel kapcsolatos tévhiteket cáfoltunk - vendégünkkel, László Róberttel, korábban a "Beatles 50" blog szerzőjével. Minden idők legnagyobb hatású - és bár ízlésről nem érdemes vitatkozni, de alighanem legjobb - együttese volt a Beatles, amely az 1962-es "Love Me Do" című kislemezével robbant be, hogy aztán nem sokkal később már a slágerlista első öt helyén Beatles-dal szerepeljen. A csajozós számaikkal villámgyorsan meghódították és letarolták a világot San Franciscótól Tokióig és Leningrádtól Fokvárosig. Együttes azóta se váltott ki ekkora őrületet, nem csoda, hogy már 1966-ban abbahagyták a koncertezést (és már csak egy meglepetésbulit adtak 1969-ben), miután Lennonéknak elegük lett, hogy a koncerteken már a saját hangjukat sem hallják a sikítozásoktól. Mivel ekkor már fontmilliomosok voltak, megtehették volna, hogy innentől kezdve életük…

A Beatlesről beszélgettünk - és a legendás együttessel kapcsolatos tévhiteket cáfoltunk - vendégünkkel, László Róberttel, korábban a "Beatles 50" blog szerzőjével. Minden idők legnagyobb hatású - és bár ízlésről nem érdemes vitatkozni, de alighanem legjobb - együttese volt a Beatles, amely az 1962-es "Love Me Do" című kislemezével robbant be, hogy aztán nem sokkal később már a slágerlista első öt helyén Beatles-dal szerepeljen. A csajozós számaikkal villámgyorsan meghódították és letarolták a világot San Franciscótól Tokióig és Leningrádtól Fokvárosig. Együttes azóta se váltott ki ekkora őrületet, nem csoda, hogy már 1966-ban abbahagyták a koncertezést (és már csak egy meglepetésbulit adtak 1969-ben), miután Lennonéknak elegük lett, hogy a koncerteken már a saját hangjukat sem hallják a sikítozásoktól. Mivel ekkor már fontmilliomosok voltak, megtehették volna, hogy innentől kezdve életük végéig csak medenceparton isznak vagy függőágyon szívnak, ám ehelyett volt bennük annyi ambíció, hogy a fellépések megszűnésével felszabaduló időben újabb és újabb hangszereken tanuljanak meg játszani. Indiába utaztak, ahol a helyi gurukkal teleszívták magukat spirituáliával és magától Ravi Shankartól vettek szitárleckéket, majd hazatérve minden addiginál több időt szenteltek a stúdiómunkának (az 1963-as "Please Please Me"-t még 13 óra alatt vették föl, az 1967-es "Bors őrmestert" már 130 nap alatt) és így teljesen kiteljesedhettek alkotóilag. A teljes megújulás, amely egybeesett az öltönyökből kilépéssel, a gombafrizura végleges elhagyásával, a legszínesebb viccöltözékek felvételével és a hajnövesztéssel, az 1966-os "Revolver" albummal köszöntött be. Bár addig is albumról albumra fejlődtek, a "Revolver" paradigmaváltást hozott, amelyet bátran nevezhetünk az együttes legjobb lemezének, hiszen ezen hallható a "Tomorrow Never Knows" című futurisztikus dal is, amely 60 éves, de még mindig olyan, mintha a jövőből szólna. Tényleg a "Beatles" tagjai voltak a nyálas "jófiúk" (míg a Rolling Stones tagjai a vadócok)? Igaz-e, hogy Ringo Starr még a Beatlesben se volt a legjobb dobos? Hogy a két zseni, Lennon és McCartney mellett George Harrison csak egy helyét kereső álmodozó volt? Hogy a "Bors őrmester" a Beatles legjobb lemeze? És hogy Yoko Ono miatt oszlott fel a Beatles? Nyilván mindegyik kérdésre nemmel feleltünk, de hogy miért, hallgassatok meg minket. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál László Róbert A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: [Link 1]

A 75 éves Robert Zemeckisről, a "Vissza a jövőbe"-trilógia, a "Forrest Gump" és más zseniális filmek rendezőjéről beszélgettünk. Zemeckist sokan "csak" egy "kis Spielbergként" tartják számon, pedig a maga jogán követelhet helyet a filmlexikonokban. Robert Zemeckis egész pályafutása egyfajta folyamatos kísérlet az idő manipulálására, a karakterek sorsának formálására és a technológia határainak feszegetésére. Már fiatalon felkeltette érdeklődését a film és a televízió, és először szülővárosában, Chicagóban dolgozott tévéreklámok és hírműsorok szerkesztőjeként. Ez a munka késztette arra, hogy átigazoljon a Dél-Kaliforniai Egyetemre (USC), ahol a felvételi anyagában egy Beatles-dalra forgatott klip is szerepelt. A USC először elutasította, de a felvételiztetőnek megígérte, hogy a nyári iskolába fog járni és felhúzza az addig siralmas középiskolai átlagát. Az a pimaszság is nagy szerepet ját…

A 75 éves Robert Zemeckisről, a "Vissza a jövőbe"-trilógia, a "Forrest Gump" és más zseniális filmek rendezőjéről beszélgettünk. Zemeckist sokan "csak" egy "kis Spielbergként" tartják számon, pedig a maga jogán követelhet helyet a filmlexikonokban. Robert Zemeckis egész pályafutása egyfajta folyamatos kísérlet az idő manipulálására, a karakterek sorsának formálására és a technológia határainak feszegetésére. Már fiatalon felkeltette érdeklődését a film és a televízió, és először szülővárosában, Chicagóban dolgozott tévéreklámok és hírműsorok szerkesztőjeként. Ez a munka késztette arra, hogy átigazoljon a Dél-Kaliforniai Egyetemre (USC), ahol a felvételi anyagában egy Beatles-dalra forgatott klip is szerepelt. A USC először elutasította, de a felvételiztetőnek megígérte, hogy a nyári iskolába fog járni és felhúzza az addig siralmas középiskolai átlagát. Az a pimaszság is nagy szerepet játszott kezdeti sikereiben, hogy bement Steven Spielberg irodájába egy diákfilmjével, és megkérte Spielberget, hogy vegye fel rendezőnek a saját cégéhez. Spielbergnek tetszett a hozott anyag és végül az első Zemeckis-rendezés, az “Add a kezed/I Wanna Hold Your Hand” producere lett. Mindig is hajlamos volt kísérletezni a mozgókép formáival, pályafutását végigkíséri az idővel való bonyolult viszonya. Nem pusztán adottságként kezeli, hanem mint a történetmesélés központi motorját és metaforáját. Zemeckisnek az idő nem lineáris adottság, hanem játékszer, amiből tetszőleges formát tud kialakítani, amit tartalommal tud megtölteni. Egyszer a jelen formálja a jövőt, másszor az idő a sors szövőszéke, ami kiszámíthatatlan helyzetekbe veti a főhőst. Ez a főhős általában romlatlan, és pont ez a naivitás válik a túlélés és a siker kulcsává. Zemeckis azt sugallja, hogy a tisztaság és az őszinteség gyakran hatékonyabb az élet harcaiban, mint a cinizmus. Karakterei rendre őrlődnek a sors és a saját választásaik között. Viszont nem idealizálja hőseit: George McFly gyáva, Forrest Gump lassú, a „Kényszerleszállás” Whitaker kapitánya szerfüggő, de éppen ezek a hiányosságok teszik őket igazán emberivé és szerethetővé. Másik fő témája a technológia, amivel maga is szívesen kísérletezett, eleinte több, a karrierje későbbi szakaszában kevesebb sikerrel. A valós hírekbe való belenyúlás, a rajzfilm és az élő szereplők vegyítése (a rajzolt mivoltában is elképesztő energiájú Roger nyúl karakterén a fantasztikus szinkronmunkát végző Usztics Mátyás még emelni is tudott) azonban csak formai játékok ahhoz a felismeréshez, hogy a valóban fontos események a családon belül történnek. Mit ér az első találkozás a földönkívüliekkel a „Kapcsolat” -ban, ha a Földön az apa és lánya nem értik egymást? Nem is lehetne hűbb mentorához és barátjához, Spielberghez, és nemcsak az Indiana Jones-parafrázis „A smaragd románcá”-ban. Viszont hiba lenne csak tanítványnak és nem mesternek tekinteni. Egyetemi évfolyamtársával, a forgatókönyvíró Bob Gale-lel gyakorlatilag a George Lucas-i értelemben vett trilógiák avatott mesterévé vált. A „Vissza a jövőbe” jelentette Harsányság mellett a Pesszimista szakasz („Forrest Gump”, „Kapcsolat”, „Számkivetett”) a létezés értelmetlenségével foglalkozik, míg a Technológiai („Polar Expressz”, „Beowulf”, és „Egy karácsonyi ének”) viszont az életmű mélypontját jelenti. A Szövetség három filmje („Kényszerleszállás”, „Kötéltánc”, „Isten hozta Marwenben”) a csapatmunkára és az emberi kapcsolatok fontosságára figyelmeztet - ahogy egyedül nem lehet filmet készíteni sem. Robert Zemeckis a szó legjobb értelmében vett populáris tömegfilmes, de sosem félt olyan helyekre bekukkantani, ahol a művészfilmesek is óvatosak (vérfertőző vonzalom, hátrányos helyzetűekkel való bánásmód, alkoholizmus természetrajza). Több kellene belőle Hollywoodban. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: [Link 1]

A amerikai munkásmozgalom és újvilági szocialista értelmiségiek történetéről beszélgettünk remek hollywoodi filmeket elemezve - mint a "Vörösök", a "Feketelistán" vagy a "Hoffa" - visszatérő USA-szakértőnkkel, Paár Ádámmal. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Paár Ádám A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: [Link 1]

A amerikai munkásmozgalom és újvilági szocialista értelmiségiek történetéről beszélgettünk remek hollywoodi filmeket elemezve - mint a "Vörösök", a "Feketelistán" vagy a "Hoffa" - visszatérő USA-szakértőnkkel, Paár Ádámmal. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Paár Ádám A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: [Link 1]

A 2000-es években sokan az új Marlon Brandót látták a lázadó szerepekben feltűnt ír fenegyerekben, az idén 50 éves Colin Farrellben, aki olyan emlékezetes filmekben játszott le mindenkit, mint Joel Schumacher fülledt thrillerje, "A fülke", de hidrogénezett hajú Nagy Sándorként is láthattuk Oliver Stone 2004-es eposzában, amely a világot előrehajtó, kozmopolita toleranciazsarnokot ünnepelte. Legemlékezetesebb alakítását az "In Bruges" című 2008-as drámában nyújtotta kutyaszemű, lelkiismeretfurdalástól kínzott bérgyilkosként, valamint nemrég "A sziget szellemei" című, szintén Martin McDonagh-darabban - a Batman-világból kiemelt "Pingvin"-ként pedig önálló sorozatot kapott. Az ígéretes kezdet után Colin Farrell végül nem nőtt igazi sztárrá, talán mert a szemében sose a sikeréhség, hanem a whiskeyszomj tükröződött. Összességében a karrierje olyan, mint a Tottenham: nincs miért szégenkeznie, …

A 2000-es években sokan az új Marlon Brandót látták a lázadó szerepekben feltűnt ír fenegyerekben, az idén 50 éves Colin Farrellben, aki olyan emlékezetes filmekben játszott le mindenkit, mint Joel Schumacher fülledt thrillerje, "A fülke", de hidrogénezett hajú Nagy Sándorként is láthattuk Oliver Stone 2004-es eposzában, amely a világot előrehajtó, kozmopolita toleranciazsarnokot ünnepelte. Legemlékezetesebb alakítását az "In Bruges" című 2008-as drámában nyújtotta kutyaszemű, lelkiismeretfurdalástól kínzott bérgyilkosként, valamint nemrég "A sziget szellemei" című, szintén Martin McDonagh-darabban - a Batman-világból kiemelt "Pingvin"-ként pedig önálló sorozatot kapott. Az ígéretes kezdet után Colin Farrell végül nem nőtt igazi sztárrá, talán mert a szemében sose a sikeréhség, hanem a whiskeyszomj tükröződött. Összességében a karrierje olyan, mint a Tottenham: nincs miért szégenkeznie, de olyan hú de nagy ász se lett. Colin Farrell legemlékezetesebb filmjeiről és alakításairól beszélgettünk és nem egyszer vitatkoztunk, mert például a "SWAT" című akciófilm nem aratott köztünk osztatlan sikert. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Dékány László Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: [Link 1]

A mozik, pörgőrúgások és mémek hőse előtt tisztelegtünk: Chuck Norris 86 évesen hunyt el. Eddig tartott a Halálnak összeszedni a bátorságát, hogy találkozzon vele. Adásunkban végigfutottuk a karatebajnok-akciósztár karrierjét és felidéztük legemlékezetesebb filmjeit. A kiugrást az akkor már befutott Lee „A Sárkány útja” című filmje jelentette 1972-ben, a Colosseumban játszódó tízperces cunami után sorra kapta az ajánlatokat. Norris az USA első hazai harcművészeti filmsztárjává nőtte ki magát. A stúdiók egyre nagyobb költségvetéssel, de hasonló jelzős szerkezetes címekkel jelentkeztek: „Élő fegyver”, „Néma düh”, „Magányos farkas”. A producerek (főként a Cannon fejei: Menahem Golan és Yoram Globus) a nyolcvanas évekre megtanulták, hogy Charles Bronsonhoz hasonlóan Chuck Norris az USÁ-ban már eladhatatlan, de Európában a forgalmazók meg tudják velük tölteni a mozikat, majd a videokölcsönzők…

A mozik, pörgőrúgások és mémek hőse előtt tisztelegtünk: Chuck Norris 86 évesen hunyt el. Eddig tartott a Halálnak összeszedni a bátorságát, hogy találkozzon vele. Adásunkban végigfutottuk a karatebajnok-akciósztár karrierjét és felidéztük legemlékezetesebb filmjeit. A kiugrást az akkor már befutott Lee „A Sárkány útja” című filmje jelentette 1972-ben, a Colosseumban játszódó tízperces cunami után sorra kapta az ajánlatokat. Norris az USA első hazai harcművészeti filmsztárjává nőtte ki magát. A stúdiók egyre nagyobb költségvetéssel, de hasonló jelzős szerkezetes címekkel jelentkeztek: „Élő fegyver”, „Néma düh”, „Magányos farkas”. A producerek (főként a Cannon fejei: Menahem Golan és Yoram Globus) a nyolcvanas évekre megtanulták, hogy Charles Bronsonhoz hasonlóan Chuck Norris az USÁ-ban már eladhatatlan, de Európában a forgalmazók meg tudják velük tölteni a mozikat, majd a videokölcsönzők várólistáit.Idősebb öccse Vietnamban harcok közben esett el, fiatalabbikkal, a forgatókönyvíró-rendező Aaronnal szívesen dolgozott együtt. Az „Ütközetben eltűnt”, „Delta Kommandó” a korszak csúcsait jelenti, még ha ez nem is jelent automatikusan magas minőséget. A megkérdőjelezhetetlen szakállas arc kitöltött egy olyan csekket, amit a nézők szívesen váltottak be: a magát túl komolyan vevő, az ártatlanokra támadókat megvédelmező, hiperbolikus túlzásokba eső harcművész a rosszfiúkat üzembiztosan, változatos koreográfiával leckézteti meg. Védjegyévé vált a jobblábas 360 fokos pörgőrúgás, ami az ellenfelet mindig váratlanul érte. A kilencvenes években a kereskedelmi tévék második programjának hétvégi délutánjait megcélzó családi mozik („A bajnok és a kölyök”, „Szuperhekus kutyabőrben”, „Az erdő harcosa”) mellett mintegy 200 epizódon keresztül őrizte Texas Rangerként a régi Vadnyugat erkölcsi kódexét a „Walker, a texasi kopó”-ban. Cameoszerepben feltűnt a „Kidobósban” is a 2000-es években, ennek promóciós turnéján gyűjtötték össze a legkeményebb akciójeleneteit, amikből viccek és mémek lettek. Élvezte ezt a kései népszerűséget. Bár a képernyőn többnyire nonverbális keményfiú volt a főszerepe, a képernyőn kívül jótékonysági szervezeteket hozott létre gyerekeknek és veteránoknak, aktív szerepet vállalt a republikánus politikában, és körülbelül 10 könyvet írt, köztük nem csak harcművészeti kézikönyvek, de két emlékirat, két regény és egy konzervatív aktivista kézikönyv. Címe sokatmondó: „Fekete öves hazaszeretet: Hogyan ébresszük fel újra Amerikát”. Mintegy három évtized alatt felépített öröksége túlmutatott az egysoros beszólásokon, vagy feszült küzdősport-jeleneteken. A legkorosabbak visszajátszásoktól satíros videókezettákon látták először, a valamivel fiatalabbak a „Walker, a texasi kopó” igazságosztó ranger-eként, a sokkal fiatalabbak a mémekből ismerik. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: [Link 1]

Hűen hagyományunkhoz a választás előtt Tóta W. Árpáddal, a HVG publicistájával és a Kispolgár szerkesztőjével mérlegeltük a legutolsó Orbán-kormány négy évét, értékeltük a kampányt és latolgattuk az esélyeket. Szinte biztosak voltunk a 2024 óta "recsegő-ropogó" rendszer bukásában, úgyhogy a választás éjszakáján Joe Hallenbeck magánnyomozót, "Az utolsó cserkész" hősét citálhattuk: "Megmondtuk!". Biztos tudjátok, hogy kire nem szavaztunk. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Tóta W. Árpád A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: [Link 1]

Hűen hagyományunkhoz a választás előtt Tóta W. Árpáddal, a HVG publicistájával és a Kispolgár szerkesztőjével mérlegeltük a legutolsó Orbán-kormány négy évét, értékeltük a kampányt és latolgattuk az esélyeket. Szinte biztosak voltunk a 2024 óta "recsegő-ropogó" rendszer bukásában, úgyhogy a választás éjszakáján Joe Hallenbeck magánnyomozót, "Az utolsó cserkész" hősét citálhattuk: "Megmondtuk!". Biztos tudjátok, hogy kire nem szavaztunk. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Tóta W. Árpád A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: [Link 1]

Krekó Péterrel, a "Political Capital" igazgatójával beszélgettünk az orosz titkosszolgálatok különböző akcióiról és befolyásszerző műveleteiről az Európai Unióban, az USA-ban és persze Magyarországon, hiszen valamiért már csak a magyar kémelhárítást és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt nem érdekli, hogy Oroszország miképp avatkozik bele a magyar belügyekbe. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Krekó Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: [Link 1]

Krekó Péterrel, a "Political Capital" igazgatójával beszélgettünk az orosz titkosszolgálatok különböző akcióiról és befolyásszerző műveleteiről az Európai Unióban, az USA-ban és persze Magyarországon, hiszen valamiért már csak a magyar kémelhárítást és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt nem érdekli, hogy Oroszország miképp avatkozik bele a magyar belügyekbe. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Krekó Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: [Link 1]

Még 2014-ben volt vendégünk Gerő András történész (1952-2023), az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének vezetője, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, "Az elsöprő kisebbség"; a "Ferenc József, a magyarok királya"; a "Képzelt történelem" és még számos más kiváló könyv szerzője, hogy a dualizmus kori Magyarország politikai, társadalmi és kulturális életéről, és általában a Monarchiáról és a polgárosodásról beszélgessünk. A beszélgetés résztvevői: Baranyi Márton Barta Márton Csunderlik Péter Gerő András A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: [Link 1]

Még 2014-ben volt vendégünk Gerő András történész (1952-2023), az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének vezetője, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, "Az elsöprő kisebbség"; a "Ferenc József, a magyarok királya"; a "Képzelt történelem" és még számos más kiváló könyv szerzője, hogy a dualizmus kori Magyarország politikai, társadalmi és kulturális életéről, és általában a Monarchiáról és a polgárosodásról beszélgessünk. A beszélgetés résztvevői: Baranyi Márton Barta Márton Csunderlik Péter Gerő András A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: [Link 1]

A 2003-as iraki és a mostani iráni háború párhuzamos történeteit meséltük el visszatérő USA-szakértőnk, Romsics Gergely történész segítségével, aki a nemzetközi kapcsolatok teoretikusaként mindig elő tud rántani a zsebéből egy-egy játékelméleti példát, amellyel megvilágítja, hogy a "hegemonikus átmenetek" időszakaiban miért szinte elkerülhetetlenek a hasonló konfliktusok, vagy éppen azt, hogy a "fogolydilemma" önmagában miként magyarázza a saját hasznát mindig maximalizálni akaró Trump szövetségi politikáját (helyesebben annak hiányát). De persze nem csak a nemzetközi rendszer struktúráját elemeztük, hogy abból vonjunk le következtetéseket, mivel nehéz elmenni amellett, hogy ifjabb Bush adminisztrációja lényegében az energialobbi és a keresztény fundamentalisták koalíciója volt, amely alig várta, hogy végre leszámolhasson a latorállom Irakkal - hiszen az 1991-es első öbölháború idején me…

A 2003-as iraki és a mostani iráni háború párhuzamos történeteit meséltük el visszatérő USA-szakértőnk, Romsics Gergely történész segítségével, aki a nemzetközi kapcsolatok teoretikusaként mindig elő tud rántani a zsebéből egy-egy játékelméleti példát, amellyel megvilágítja, hogy a "hegemonikus átmenetek" időszakaiban miért szinte elkerülhetetlenek a hasonló konfliktusok, vagy éppen azt, hogy a "fogolydilemma" önmagában miként magyarázza a saját hasznát mindig maximalizálni akaró Trump szövetségi politikáját (helyesebben annak hiányát). De persze nem csak a nemzetközi rendszer struktúráját elemeztük, hogy abból vonjunk le következtetéseket, mivel nehéz elmenni amellett, hogy ifjabb Bush adminisztrációja lényegében az energialobbi és a keresztény fundamentalisták koalíciója volt, amely alig várta, hogy végre leszámolhasson a latorállom Irakkal - hiszen az 1991-es első öbölháború idején megálltak az amerikai csapatok és nem döntötték meg Szaddám Huszein uralmát. A 9/11-es terrortámadás utáni lángoló, patrióta közhangulat azonban lehetőséget adott a közel-keleti intervencióra - egy afganisztáni kerülőúttal, noha a történelem egyik tanulsága Nagy Sándor óta, hogy kerüld el Afganisztánt. Szinte kínálja magát a vulgárfreudizáló válasz, hogy miért sikerült belerángatni a háborús kalandba az apakomplexusos tékozló fiút, ifjabb George Busht, aki végre megmutathatta a világnak, hogy ő sem akárki! Ennek kapcsán Oliver Stone "W." (2008) és Adam McKay (2018) "Az alelnök" című filmjeit is elemeztük, de azt is megtudhatjátok, hogy Michael Moore "Fahrenheit 9/11" című, magát dokumentumfilmnek álcázó Bush-ellenes propagandamozija miért olyan, mint egy csokipuding. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál Romsics Gergely A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: [Link 1]

Bár az Epstein-aktás botrányáig és a letartóztatásáig alig foglalkozott vele a magyar média, Peter Mandelson az elmúlt negyven év egyik legnagyobb hatású politikusa, a brit Munkáspárt korábbi teljhatalmú kommunikációs vezetője. Mandelson találta ki a "harmadik útra" állított brit szociáldemokrata párt új imázsát - vörös rózsa -, és azt is, hogy az új politikát a feltűrt ingujjú, laza Tony Blair karakterével adják el. Így közvetve az MSZP szegfű-emblémáját és Gyurcsány Ferencet is neki köszönhetjük Magyarországon. Kicsoda Peter Mandelson, akit csak a "Sötétség Hercegeként" emlegettek a brit politikában, és akinek baloldali politikusként Machiavelli és Szun-ce voltak a kedvenc olvasmányai? Hogyan jutott el a fiatalkori, világjobbításban gondolkozó idealista, kommunista aktivista odáig, hogy Jeffrey Epstein jóbarátja legyen? És miként bukott bele most ebbe a kapcsolatba? A Tony Blair és Gor…

Bár az Epstein-aktás botrányáig és a letartóztatásáig alig foglalkozott vele a magyar média, Peter Mandelson az elmúlt negyven év egyik legnagyobb hatású politikusa, a brit Munkáspárt korábbi teljhatalmú kommunikációs vezetője. Mandelson találta ki a "harmadik útra" állított brit szociáldemokrata párt új imázsát - vörös rózsa -, és azt is, hogy az új politikát a feltűrt ingujjú, laza Tony Blair karakterével adják el. Így közvetve az MSZP szegfű-emblémáját és Gyurcsány Ferencet is neki köszönhetjük Magyarországon. Kicsoda Peter Mandelson, akit csak a "Sötétség Hercegeként" emlegettek a brit politikában, és akinek baloldali politikusként Machiavelli és Szun-ce voltak a kedvenc olvasmányai? Hogyan jutott el a fiatalkori, világjobbításban gondolkozó idealista, kommunista aktivista odáig, hogy Jeffrey Epstein jóbarátja legyen? És miként bukott bele most ebbe a kapcsolatba? A Tony Blair és Gordon Brown melletti rejtélyes "harmadik emberről" visszatérő Nagy-Britannia-szakértőnk, Tóth Csaba

Legutóbb a Hollywoodban foglalkoztatott latin-amerikai akciófilmrendezőkről beszélgettünk, ezúttal az álomgyárban befutott mexikói művészfilmes amigókkal folytattuk: Guillermo del Toro, Alfonso Cuarón és Alejandro González Iñárritu pályáját tekintettük át. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: [Link 1]

Legutóbb a Hollywoodban foglalkoztatott latin-amerikai akciófilmrendezőkről beszélgettünk, ezúttal az álomgyárban befutott mexikói művészfilmes amigókkal folytattuk: Guillermo del Toro, Alfonso Cuarón és Alejandro González Iñárritu pályáját tekintettük át. A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: [Link 1]

Álcagúnyában közelítettük meg a Tilos Rádiót, mert latin-amerikai akciófilmrendezők kerültek a célkeresztünkbe. Olyan legendák, mint a bérgyilkosfilmek specialistája, a "Lopakodók" rendezője, Luis Llosa, aki a "profi" szócikk illusztrációja a perui filmlexikonban; vagy Robert Rodriguez, aki szó szerint a vérét adta, hogy egy klinikai kísérlet alanyaként összeszedje első filmje, az "El Mariachi" 7000 dolláros büdzséjét, hogy aztán a berobbanása után újraforgassa Hollywoodban, "Desperado" címmel; és végül méltattuk az "Elit halálosztók" és a "Narcos" sorozat alkotóját, a brazil José Padilhát is. Quentin Tarantino azt mondaná, hogy megkapjátok a "Vad bandát". A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: [Link 1]

Álcagúnyában közelítettük meg a Tilos Rádiót, mert latin-amerikai akciófilmrendezők kerültek a célkeresztünkbe. Olyan legendák, mint a bérgyilkosfilmek specialistája, a "Lopakodók" rendezője, Luis Llosa, aki a "profi" szócikk illusztrációja a perui filmlexikonban; vagy Robert Rodriguez, aki szó szerint a vérét adta, hogy egy klinikai kísérlet alanyaként összeszedje első filmje, az "El Mariachi" 7000 dolláros büdzséjét, hogy aztán a berobbanása után újraforgassa Hollywoodban, "Desperado" címmel; és végül méltattuk az "Elit halálosztók" és a "Narcos" sorozat alkotóját, a brazil José Padilhát is. Quentin Tarantino azt mondaná, hogy megkapjátok a "Vad bandát". A beszélgetés résztvevői: Balázsy István Csunderlik Péter Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: [Link 1]

"A toll valóban hatalmasabb, mint a kard!" - mondta Joker, úgyhogy ezúttal olyan popsztárokról beszélgettünk, akik valóban hegyeket mozgattak meg a dalaikkal, felhívták a figyelmet égető környezeti és társadalmi problémákra, kiálltak fontos ügyekért az időről időre bombaként robbanó északír kérdés békés megoldásától a női egyenjogúságig. Toplistánk csúcsán természetesen az 1985-ös "We Are the World" található, mert az afrikai éhezők miatt összerántott "USA for Africa" szupercsapat egy könnyűzenei Szaknévsor, mindenki szerepelt benne, aki akkor számított az USA-ban, az élen Michael Jacksonnal, aki a klipben a humanizmus tábornokaként aranysújtásos egyenruhában énekli a dal saját magának fenntartott legjobb sorait. A beszélgetés résztvevői: Csunderlik Péter Dékány László Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: [Link 1]

"A toll valóban hatalmasabb, mint a kard!" - mondta Joker, úgyhogy ezúttal olyan popsztárokról beszélgettünk, akik valóban hegyeket mozgattak meg a dalaikkal, felhívták a figyelmet égető környezeti és társadalmi problémákra, kiálltak fontos ügyekért az időről időre bombaként robbanó északír kérdés békés megoldásától a női egyenjogúságig. Toplistánk csúcsán természetesen az 1985-ös "We Are the World" található, mert az afrikai éhezők miatt összerántott "USA for Africa" szupercsapat egy könnyűzenei Szaknévsor, mindenki szerepelt benne, aki akkor számított az USA-ban, az élen Michael Jacksonnal, aki a klipben a humanizmus tábornokaként aranysújtásos egyenruhában énekli a dal saját magának fenntartott legjobb sorait. A beszélgetés résztvevői: Csunderlik Péter Dékány László Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: [Link 1]

Ünnepi adásainkban a legjobb angol humorsorozatokról beszélgetünk, a második részben a "Fekete Vipera", a "Mr. Bean", a "Csengetett, Mylord?", a "Hivatal" és a "Hogy ne éld az életed" című szórakoztató szériákat listáztuk. A beszélgetés résztvevői: Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Forgács W. András Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: [Link 1]

Ünnepi adásainkban a legjobb angol humorsorozatokról beszélgetünk, a második részben a "Fekete Vipera", a "Mr. Bean", a "Csengetett, Mylord?", a "Hivatal" és a "Hogy ne éld az életed" című szórakoztató szériákat listáztuk. A beszélgetés résztvevői: Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Forgács W. András Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: [Link 1]

Ünnepi adásainkban a legjobb angol humorsorozatokról beszélgetünk, az első részben a "Folytassa..."-sorozatot, a "Benny Hill Show-t", a "Monty Python Repülő Cirkuszát", a "Waczak Szállót" és az "Igenis, Miniszter úr! " című szatíraszériát listáztuk. A beszélgetés résztvevői: Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Forgács W. András Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: [Link 1]

Ünnepi adásainkban a legjobb angol humorsorozatokról beszélgetünk, az első részben a "Folytassa..."-sorozatot, a "Benny Hill Show-t", a "Monty Python Repülő Cirkuszát", a "Waczak Szállót" és az "Igenis, Miniszter úr! " című szatíraszériát listáztuk. A beszélgetés résztvevői: Bezsenyi Tamás Csunderlik Péter Forgács W. András Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: [Link 1]

Bár történelmi mélypontra süllyedt Trump népszerűsége, és a demokratákat egyes időközi választási eredményeik biztathatják, mégse tűnik úgy, mintha a Demokrata Párt már legyártotta volna a 2026-os (pláne a 2028-as) sikerreceptet. Igazából azt se látjuk, hogy elszámoltak volna a 2024-es kudarc okaival, például, hogy kik és miért bujtogatták az újraindulásra az ugyan nagyon tapasztalt, de testileg törékeny, szellemileg hanyatló Bident? Minderről csak Jake Tapper és Alex Thompson "Original Sin" című könyvében olvashattunk, de a felelősséget még senki sem vállalta a pártelitből. Ki lehet az a demokrata elnökjelölt, aki a 2028-as elnökválasztáson jó eséllyel legyőzné Vance-t/Rubiót vagy horribile dictu, a Trump-dinasztia következő tagját? Az újabban demokrata Trumpként kommunikáló kaliforniai kormányzó, a kertvárosi háziasszonyok szívét bizonyára megdobogtató Gavin Newsom? A visszatérésen gon…

Bár történelmi mélypontra süllyedt Trump népszerűsége, és a demokratákat egyes időközi választási eredményeik biztathatják, mégse tűnik úgy, mintha a Demokrata Párt már legyártotta volna a 2026-os (pláne a 2028-as) sikerreceptet. Igazából azt se látjuk, hogy elszámoltak volna a 2024-es kudarc okaival, például, hogy kik és miért bujtogatták az újraindulásra az ugyan nagyon tapasztalt, de testileg törékeny, szellemileg hanyatló Bident? Minderről csak Jake Tapper és Alex Thompson "Original Sin" című könyvében olvashattunk, de a felelősséget még senki sem vállalta a pártelitből. Ki lehet az a demokrata elnökjelölt, aki a 2028-as elnökválasztáson jó eséllyel legyőzné Vance-t/Rubiót vagy horribile dictu, a Trump-dinasztia következő tagját? Az újabban demokrata Trumpként kommunikáló kaliforniai kormányzó, a kertvárosi háziasszonyok szívét bizonyára megdobogtató Gavin Newsom? A visszatérésen gondolkodó Kamala Harris, aki szerint remek kampányt folytatott, csak túl későn kezdhette el? Sikeres l

Woody Allen jellegzetes vastagkeretes szemüvegével, torzonborz hajával és Kern András szinkronizálta egysorosaival a magyar közönség állandó kedvence – mi is részben az ő filmjein nőttünk fel, így kétrészes beszélgetésben elemezzük a „magvas” életművét az idén 90 éves írónak-filmesnek. („Sok benne a magv.”) Az 1935-ben született, Brooklynban felnőtt – mint tudjuk, ezért nincsenek szexuális problémái –, sztáréletet elutasító hobbiklarinétos évekig poéníróként és stand-up komikusként dolgozott, majd a filmkészítés felé fordult. Forgatókönyvíróként kezdte, színészként a James Bond-paródia "Casino Royale"-ban (1967) is szerepelt. Első rendezői munkája az újravágott és -szinkronizált japán kémvígjáték, a "Mi újság, Tiger Lily?" (1966) volt. Az általunk ismert Woody Allen – születési neve Allen Stewart Konigsberg – 1969-ben lépett színre egy áldokumentum-bohózattal, a "Fogd a pénzt és fuss!"-s…

Woody Allen jellegzetes vastagkeretes szemüvegével, torzonborz hajával és Kern András szinkronizálta egysorosaival a magyar közönség állandó kedvence – mi is részben az ő filmjein nőttünk fel, így kétrészes beszélgetésben elemezzük a „magvas” életművét az idén 90 éves írónak-filmesnek. („Sok benne a magv.”) Az 1935-ben született, Brooklynban felnőtt – mint tudjuk, ezért nincsenek szexuális problémái –, sztáréletet elutasító hobbiklarinétos évekig poéníróként és stand-up komikusként dolgozott, majd a filmkészítés felé fordult. Forgatókönyvíróként kezdte, színészként a James Bond-paródia "Casino Royale"-ban (1967) is szerepelt. Első rendezői munkája az újravágott és -szinkronizált japán kémvígjáték, a "Mi újság, Tiger Lily?" (1966) volt. Az általunk ismert Woody Allen – születési neve Allen Stewart Konigsberg – 1969-ben lépett színre egy áldokumentum-bohózattal, a "Fogd a pénzt és fuss!"-sal, amelyet 34 éves korában készített. A film sikere számos, kritikusok által elismert abszurd vígj

Woody Allen jellegzetes vastagkeretes szemüvegével, torzonborz hajával és Kern András szinkronizálta egysorosaival a magyar közönség állandó kedvence – mi is részben az ő filmjein nőttünk fel, így kétrészes beszélgetésben elemezzük a „magvas” életművét az idén 90 éves írónak-filmesnek. („Sok benne a magv.”) Az 1935-ben született, Brooklynban felnőtt – mint tudjuk, ezért nincsenek szexuális problémái –, sztáréletet elutasító hobbiklarinétos évekig poéníróként és stand-up komikusként dolgozott, majd a filmkészítés felé fordult. Forgatókönyvíróként kezdte, színészként a James Bond-paródia "Casino Royale"-ban (1967) is szerepelt. Első rendezői munkája az újravágott és -szinkronizált japán kémvígjáték, a "Mi újság, Tiger Lily?" (1966) volt. Az általunk ismert Woody Allen – születési neve Allen Stewart Konigsberg – 1969-ben lépett színre egy áldokumentum-bohózattal, a "Fogd a pénzt és fuss!"-s…

Woody Allen jellegzetes vastagkeretes szemüvegével, torzonborz hajával és Kern András szinkronizálta egysorosaival a magyar közönség állandó kedvence – mi is részben az ő filmjein nőttünk fel, így kétrészes beszélgetésben elemezzük a „magvas” életművét az idén 90 éves írónak-filmesnek. („Sok benne a magv.”) Az 1935-ben született, Brooklynban felnőtt – mint tudjuk, ezért nincsenek szexuális problémái –, sztáréletet elutasító hobbiklarinétos évekig poéníróként és stand-up komikusként dolgozott, majd a filmkészítés felé fordult. Forgatókönyvíróként kezdte, színészként a James Bond-paródia "Casino Royale"-ban (1967) is szerepelt. Első rendezői munkája az újravágott és -szinkronizált japán kémvígjáték, a "Mi újság, Tiger Lily?" (1966) volt. Az általunk ismert Woody Allen – születési neve Allen Stewart Konigsberg – 1969-ben lépett színre egy áldokumentum-bohózattal, a "Fogd a pénzt és fuss!"-sal, amelyet 34 éves korában készített. A film sikere számos, kritikusok által elismert abszurd vígjá

Barack Obama 2008-ban teljesen esélytelenül indult el Hillary Clinton ellen a lényegében az amerikai elnökségről döntő demokrata előválasztáson (ifjabb Bush két ciklusa és az önsorsrontó iraki háború után kevesen hitték, hogy a republikánusok sorozatban harmadszorra is bizalmat kapnak), de az első győzelme után Obama olyan őrületet indított el (mindannyian emlékezhetünk az Obama-dalra), hogy egy maratoni, fordulatokat és könnyeket se nélkülöző szappanopera végén a Demokrata Párt első fekete elnökjelöltje lett, bár inkább nevezhetnénk a "második Kennedynek", hiszen Barack Obamától mindvégig távol állt az identitáspolitizálás. Valóban létező problémákra kínált valódi megoldási javaslatokat, azonban a Republikánus Párt az elnöksége kezdetétől zéró toleranciát hirdetett Obamával szemben. Könnyű tragikus hősnek látni a már 2009-ben Nobel-békedíjjal jutalmazott Obamát, aki azzal az ígérettel l…

Barack Obama 2008-ban teljesen esélytelenül indult el Hillary Clinton ellen a lényegében az amerikai elnökségről döntő demokrata előválasztáson (ifjabb Bush két ciklusa és az önsorsrontó iraki háború után kevesen hitték, hogy a republikánusok sorozatban harmadszorra is bizalmat kapnak), de az első győzelme után Obama olyan őrületet indított el (mindannyian emlékezhetünk az Obama-dalra), hogy egy maratoni, fordulatokat és könnyeket se nélkülöző szappanopera végén a Demokrata Párt első fekete elnökjelöltje lett, bár inkább nevezhetnénk a "második Kennedynek", hiszen Barack Obamától mindvégig távol állt az identitáspolitizálás. Valóban létező problémákra kínált valódi megoldási javaslatokat, azonban a Republikánus Párt az elnöksége kezdetétől zéró toleranciát hirdetett Obamával szemben. Könnyű tragikus hősnek látni a már 2009-ben Nobel-békedíjjal jutalmazott Obamát, aki azzal az ígérettel lett amerikai elnök, hogy újraegyesíti Amerikát, nyolcéves elnöksége végére azonban nagyobb lett a m

Emlékezetes pillanata volt a műsorunknak, amikor 2022 őszén elnémult a mindig hangos stúdiónk, mert Sebők Miklós, visszatérő USA-szakértőnk bejelentette: arra van a legnagyobb esély, hogy a következő amerikai elnököt Donald Trumpnak hívják majd. Ezt Miki akkor jósolta meg nekünk, amikor a legtöbben már a 2020-ban megbukó Trump elítélését és börtönbe zárását vizionálták az ellene indított perek miatt (és többen is bejelentkeztek a republikánus elnökjelöltségre). Sebők Miklós realista elemző volt akkor is, amikor ugyan minket magával ragadott a Kamala Harris-kampány látszólagos lendülete és a mellette kiálló sztárok serege, 2024 októberében arra figyelmeztette nálunk a demokratáknak szurkolókat, hogy szerinte ebből óriási lebőgés lesz. Most Miki megint visszatért a stúdiónkba, hogy a második Trump-elnökség eddigi fejleményeit és politikáját értékelje, és értelmezze annak a rendeletcunamit …

Emlékezetes pillanata volt a műsorunknak, amikor 2022 őszén elnémult a mindig hangos stúdiónk, mert Sebők Miklós, visszatérő USA-szakértőnk bejelentette: arra van a legnagyobb esély, hogy a következő amerikai elnököt Donald Trumpnak hívják majd. Ezt Miki akkor jósolta meg nekünk, amikor a legtöbben már a 2020-ban megbukó Trump elítélését és börtönbe zárását vizionálták az ellene indított perek miatt (és többen is bejelentkeztek a republikánus elnökjelöltségre). Sebők Miklós realista elemző volt akkor is, amikor ugyan minket magával ragadott a Kamala Harris-kampány látszólagos lendülete és a mellette kiálló sztárok serege, 2024 októberében arra figyelmeztette nálunk a demokratáknak szurkolókat, hogy szerinte ebből óriási lebőgés lesz. Most Miki megint visszatért a stúdiónkba, hogy a második Trump-elnökség eddigi fejleményeit és politikáját értékelje, és értelmezze annak a rendeletcunamit hozó elnöknek a tetteit, aki oly sokszor racionálisan értelmezhetetlen. A beszélgetés résztvevői