Pátria Rádió

Pátria Rádió

Pátria Rádió

859 epizód

A Szlovák Rádió és Televízió (STVR) ötödik, nemzetiségi adójának podcast csatornája.

Epizódok (859)

HaTuMa #212 | A békesség balítélet

HaTuMa #212 | A békesség balítélet

2026. 09. 03.52:23

Tarr Zoltán bocsánatkérésétől az NVVH-ig: hogyan alakítható partnerkapcsolattá a magyar–magyar viszony, és mit várnak el egymástól a közösségek? 1. A magyar-magyar kapcsolatok újrakalibrálása Milyen politikát vetít előre Tarr Zoltán kolozsvári bocsánatkérése? Hogyan alakítható át a hierarchikus magyar-magyar viszony partnerkapcsolattá? Mit várhat el egymástól a magyarországi és a hatuma politikai közösség? TÁRSASJÁTÉK-ROVAT: Szófejtő Mit jelent a VËZA kifejezés? 2. Működésbe lépett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal Milyen korrupciós és korrupcióellenes tapasztalatai vannak a romániai, szlovákiai és szerbiai magyaroknak? KÖZHANG: Kell-e Hatuma-részleg az NVVH-ba? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Jó szóval oktasd #35 | Tanévnyitó ankét

Jó szóval oktasd #35 | Tanévnyitó ankét

2026. 09. 02.1:10:34

Szeptember elseje a tanévkezdés napja Szlovákiában, éppen ezért oktatási műsorunk aktuális adásában is tanévet nyitottunk azzal a céllal, hogy felmérjük mindazt, ami a szlovákiai magyar közoktatást várja a 2026/27-es tanévben: tantervi reform, harc a demográfiai mutatókkal és újabb törvénymódosítások. A nagy változás, amely az idei iskolakezdést fémjelzi, az a tantervi reform kötelezővé válása az ország összes alapiskolájában, mennyiben igényel azonban ez a változás alkalmazkodást az oktatás többi szintjétől, hogy változik a pedagógusképzés, az óvodák és a középiskolák hétköznapi valósága? Szükséges változás-e a tantervi reform? Mik a szlovákiai magyar közoktatás legnagyobb problémái? Mi állandó és mi számít új akadálynak? Miért érdemes kitartani a kisebbségi magyar oktatás fenntartása mellett? Tanévnyitó ankétunkban ezeket a kérdéseket tettük fel vendégeinknek. Az összeállításban megszólalnak: Kerekes Beáta, az SzMPSz alá tartozó Óvodapedagógusok Országos Társulásának elnöke, a búcsi Szivárvány Óvoda igazgatója Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke Szőköl István, a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Kar Óvó- és Tanítóképző Tanszékének vezetője, az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVaM) komáromi kirendeltségének igazgatója Ravasz Ábel, az oktatási miniszter tanácsadója Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója Szekeres László, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja Radics Rudolf, az Eperjesi Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Intézetének adjunktusa

Szombati Reggeli 2026-08-29 #01 | A Szlovák Nemzeti Felkelés 82. évfordulója

Szombati Reggeli 2026-08-29 #01 | A Szlovák Nemzeti Felkelés 82. évfordulója

2026. 08. 29.29:25

A Szlovák Nemzeti Felkelés 82. évfordulója alkalmából a történészek és a közélet szereplői egyaránt mérlegre teszik, miként látja ezt az eseményt a szlovákiai magyarság. 1944. augusztus 29-én a Jozef Tiso által vezetett náci Szlovák Állam ellen tört ki a felkelés, amelyet Európa második legnagyobb fasiszmus-ellenes fegyveres megmozdulásaként tartanak számon. A Tiso-rezsim idején a magyar kisebbség helyzete súlyos jogfosztottsággal párosult: a háborús esztendők a kisebbségi közösségek számára különösen kiszolgáltatott korszakot jelentettek. Miután a felkelést leverték, a kommunista hatalom az eseményt saját legitimációjának egyik sarokkövévé kívánta emelni, ám a bársonyos forradalom után a történelmi megítélés radikálisan megváltozott. A szlovákiai magyar közösségen belül a felkelés megítélése mindmáig ellentmondásos: a partizáncsapatok által elkövetett túlkapások emléke nem tűnt el a köztudatból. Simon Attila történésszel, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatójával a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójáról Bábel Ivett beszélgetett a Pátria Rádió Szombati Reggeli című műsorában.

Nappali 2026-08-24 #01 | Gazda István: Én Somodiban állandó táborlakó lettem

Nappali 2026-08-24 #01 | Gazda István: Én Somodiban állandó táborlakó lettem

2026. 08. 28.27:23

Gazda István tudománytörténész, bibliográfus, a történelemtudomány kandidátusa, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója. Közismert ismeretterjesztő tevékenységéről is. Több sikeres tv- és rádiósorozat közreműködője. A Tudóra elnevezésű, magyar tudósok munkásságát bemutató összeállításból több mint 300 órányi anyagot vetített a Magyar Televízió. Más anyagai, köztük a Makkai László akadémikussal együtt készített művelődéstörténeti sorozata a Magyar Rádióban került sugárzásra. 1994-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán megszüntették a tudománytörténet oktatását, s ekkor Szabó Árpád akadémikussal együtt létrehozta a Magyar Tudománytörténeti Intézetet, amelyhez a szakma jó néhány jeles képviselője kapcsolódott, s amelynek alapítása óta igazgatója. A Magyar Tudománytörténeti Intézet gondozásában eddig – szerkesztésében – több mint 130 nagyobb tudománytörténeti munka jelent meg. Gazda István tudománytörténészt kérdezzük csehszlovákiai kiruccanásairól, különös tekintettel a Somodi Művelődési Táborban tartott előadásaira.

PéJé beszélget #41 | Határ menti nagykövet, húszévesen – Mitták Gábor kooperációt segítő munkája

PéJé beszélget #41 | Határ menti nagykövet, húszévesen – Mitták Gábor kooperációt segítő munkája

2026. 08. 26.47:28

Nemzetközi Üzleti Főiskola hallgatója, a tanulmányait angol nyelven folytatja. Nemrég töltötte be a huszonegyedik életévét. Az Európai Bizottság pályázatának köszönhetően hat hónapig, tavaly szeptembertől idén márciusig határ menti nagykövetként dolgozott a régióban, elsősorban a felek közti kapcsolatteremtés és párbeszéd megszilárdításán munkálkodott. Feltérképezte, hogy miként gondolkodnak a térség lakói az együttműködésről, milyen kezdeményezések szolgálhatnak jó példával és hogyan lehetne erősíteni a kapcsolatokat Párkány és Esztergom, valamint a régió települései között. A kérdőíves felmérését 717 fő töltötte ki, amely jelentős mintának tekinthető a térség lélekszámához és a program időkeretéhez viszonyítva. Mitták Gábor a Nappaliban számolt be tapasztalatairól és mesélt önmagáról. A podcastből kiderül: miért az üzleti főiskolára esett a választása, és mit tanul pontosan, mi fogta meg őt gyerekként, diákként a politikában, szokott-e vitázni a nagypapájával, aki nagy hatással volt rá, honnan tájékozódik a világ dolgairól ő és a korosztálya, milyen tantárgyaik vannak, az iskola mennyire tart lépést a korunkat meghatározó gyors változásokkal, tanítják-e a generációk közti politikai nézetkülönbségek kezelését, honnan érkeztek az oktatók, mi lesz, ha „nagy lesz”, mit takar a határ menti nagykövet státusz, milyen feltételeknek kellett megfelelniük a pályázóknak, hogyan indult a munka, kiket keresett meg elsőként, alapjában véve milyen az együttműködés a két város és régió között, hogy vonta be a projektbe a fiatalokat, elsősorban a tizennégy és tizenhét éves közti korosztályt, hogyan állította össze a kérdőívét, és milyen tanulságokat szűrt le belőle, milyen időközönként tájékoztatta munkájáról az Európai Bizottságot, mit tartalmaz a nagyköveti jelentése, mit adott ez a munka a résztvevőknek, a régiónak, a megrendelőnek és a nagykövetnek, mi volt az a másik program, amelyben tavaly júliustól idén júniusig vett részt, mivel telik a vakációja, mi kapcsán találkozott a híres francia bürokráciával. Mitták Gábor Puha József augusztus 17-i Nappalijában vendégeskedett.

Pentaton #96 | „Lesz jövő, de nem lesz hosszú” – Sallai László korlenyomatai

Pentaton #96 | „Lesz jövő, de nem lesz hosszú” – Sallai László korlenyomatai

2026. 08. 25.42:12

Ha olyan magyar zenészt kell említeni, aki több együttesben is játszik, akkor bizonyára sokan Sallai Lászlót mondanák. Pedig korántsem ő az egyetlen „zenekarhalmozó”. Azért ő jut sokunk eszébe, mert az összes formációban erős, meggyőző egyéniség. Ahogy mondja, jelenleg három plusz kettő együttese van. A három fő: az általa vezetett Felső Tízezer, a Szabó Benedek vezette Galaxisok és a Platon Karataev. A másik kettő mellékprojekt: az újra aktív The Somersault Boy és a szólóprodukciójából kinőtt Captain Average. Sallai Lászlóval egy hangulatos budapesti kávézóban ültünk le beszélgetni augusztus 14-én délelőtt. Egyáltalán nem tűnt fáradtnak, pedig előző este a Sziget Fesztiválon lépett fel a Platon Karataevvel, majd bulizott még. Készült is vissza. A podcastből kiderül: hogyan tudja összeegyeztetni a zenekarai munkáit, milyen volt az előző napi szigetes Platon Karataev-koncert, mekkora volt az aggodalom zenészkörökben a Sziget Fesztivál jövőjét illetően, hogyan alakul át a magyarországi zenei fesztiválpiac, milyen fogadtatást kapott a Platon Karataev európai turnéja, ahol magyar nyelvű dalok is felcsendültek, mik voltak a legfontosabb szempontok a Felső Tízezer Kicsi forradalom című albuma készítése során, mennyi politikát kell képzelnünk a szerzemények mögé, minek a kicsúcsosodása a Galaxisok Ellenszélben című lemeze Szabó Benedek frontember részéről, mivel magyarázható az, hogy apropózeneként sokkal jobban funkcionálnak az Ellenszélben, mint a Kicsi forradalom zeneszámai, milyen úton indult tovább a Felső Tízezer, Laci miért nézte meg a Gomolygó felhők című finn filmet egy nappal az idei magyarországi parlamenti választások előtt, hitt-e a kormányváltásban, mennyire volt inspiráló környezet a zenészeknek az autokráciába hajló magyar politikai helyzet, milyen témára épül a Platon Karataev második magyar nyelvű albuma, a Napkötöző, miért távozott a The Somersault Boy együttesből Mika Sundholm dobos, Laci a zenélés mellett mivel foglalkozik még, szerinte melyik 2026 eddigi legjobb nemzetközi és magyar lemeze, honnan származik a „Lesz jövő, de nem lesz hosszú” mondat, amely a Kicsi forradalom mottója is lehetne. Puha József Sallai Lászlóval készült interjúja az augusztus 19-i beszélgetős Pentatonban került adásba.

Jó szóval oktasd #34 | Közös gondjaink? Nemzetiségi oktatás a határon túl

Jó szóval oktasd #34 | Közös gondjaink? Nemzetiségi oktatás a határon túl

2026. 08. 25.49:27

A nemzetiségi oktatáshoz való jog alkotmányos alapjog azokban a határon túli régiókban, ahol magyar kisebbség él. Mennyiben elégséges azonban egy ilyen jellegű jogi garancia nemzetiségi törvény hiányában? Oktatási műsorunkban arra tettünk próbát, hogy kilépjünk a saját valóságunkból, és egy közös gondolkodási teret kialakítva jobban megértsük közös gondjainkat. Összeállításunkban áttekintettük a romániai, a szerbiai és az ukrajnai magyar közoktatás helyzetét, azzal a céllal, hogy felmérjük, min osztozunk, miből tanulhatunk egymástól vagy ellenben milyen negatív példák tapasztalhatók a Kárpát-medencében. A románia magyar közoktatás helyzetét Parászka Boróka újságíróval, a szerbiai iskolaügy alakulását Badis Róberttel, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium szociológiatanárával, a zentai székhelyű Identitás Kisebbségkutató Műhely elnökével tekintettük át, és kitértünk az elmúlt évtized ukrajnai eseményeire is.

PéJé beszélget #40 | „Antiorbánizmusban ragadtunk” – vallja Jámbor András

PéJé beszélget #40 | „Antiorbánizmusban ragadtunk” – vallja Jámbor András

2026. 08. 24.44:13

Kevés olyan karizmatikus tagja volt a magyar országgyűlésnek az elmúlt négyéves ciklusban, mint Budapest hatodik választókörzete képviselője, a Párbeszéd – Zöldek frakciójában helyet foglaló Jámbor András. Már nagyon korán, 2025 júniusában bejelentette, hogy idén nem méretteti meg magát, visszalép a Tisza jelöltje javára, mert az a fő cél lebegett előtte, hogy az Orbán-kormányt mindenképpen le kell váltani. A jelenleg leginkább a YouTube-videói által népszerű, magát közéleti szereplőnek tartó Jámbor Andrással négy nappal negyvenedik születésnapja után, augusztus 13-án beszélgettünk egy kis budapesti kávézóban. A podcastből kiderül: ki a másik Jámbor András, miért akart sportújságíró lenni, mi volt a közös Szabó Ervinben és Winston Churchillben, hogyan lett a Kettős Mérce nevű blogból a Mérce nevű baloldali hírportál, mikorra tehető a magyarországi blogok virágkora, hogyan adott teret az erős igazságérzetének, miért nem fogadta a húsvéti locsolókat az őt egyedül nevelő édesanyja, milyen hatással volt az apaságára a hiányzó apakép, hogyan került be a politikai körforgásba, és lett az LMP (Lehet Más a Politika) munkatársa, hitt-e abban a 2022-es kampányban, hogy leváltható a Fidesz, milyen célokkal ült be az Országházba egy újabb kétharmados Fidesz-kormány tudatában, utólag visszanézve milyennek tartja ezt a négy évet, miért nem akart nekivágni a következő ciklusnak, majd a Tisza felbukkanásával, még a párt elképzeléseinek ismerete nélkül miért változott meg a véleménye, mikor kezdte érezni a szűk és tágabb környezetében a kormányváltó hangulatot, András szerint mi a Fidesz három legfőbb bűne, hogyan alakult a napja április 12-én, minek tulajdonítható, hogy már a voksok korai feldolgozottságánál elkönyvelte a Tisza-kétharmadot, mik a legfontosabb teendők az új kormány előtt, mit kérdeznek Andrástól azok, akik megállítják az utcán, szerinte mi lesz a Fidesszel, miért lenne jó a Tisza kettéválása, elsősorban kik nézik a YouTube-videóit, mivel magyarázható az, hogy a magyar közegben előrébb tart az internetes tartalomfogyasztás, mint a régió más országaiban, miért gondolja azt, hogy a látszat ellenére gyökeret eresztő típus. Puha József Jámbor Andrással készült interjúja az augusztus 17-i Nappaliban hangzott el.

Szombati Reggeli 2026-08-08 #02 | Lakhatási válság Szlovákiában 3. rész

Szombati Reggeli 2026-08-08 #02 | Lakhatási válság Szlovákiában 3. rész

2026. 08. 17.35:58

Egyre nagyobb kihívást jelent lakhatáshoz jutni Szlovákiában, különösen Pozsonyban és a nagyobb városokban. Elmondható azonban, hogy az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szinte valamennyi tagországát érinti ez a probléma. A CORRECTIV (correctiv.org) és az ESPON HOUSE4ALL egyedülálló összehasonlító kutatásában a 2015 és a 2025 közötti időszakot vizsgálta ebből a szempontból, és nemrégiben közölte ennek eredményeit. Paszmár Lívia és Köteles Szabolcs ezeket az adatokat nézte meg közelebbről. A műsorban, amely a sorozat záró része, megszólal Lilith Grull, a CORRECTIV.Europe munkatársa, valamint Peter Bubla, Pozsony szóvivője, aki a főváros bérlakáshelyzetébe enged betekintést. Az összeállítás a szombati Reggeliben hangzott el.

Pentaton #96 | Tizenkét MC, kilencvenhat sor – összefogott a felvidéki hiphopszcéna

Pentaton #96 | Tizenkét MC, kilencvenhat sor – összefogott a felvidéki hiphopszcéna

2026. 08. 13.41:51

Szlovákiai magyar hiphopberkekben még manapság is gyakran emlegetik a 2007-es Száll a hír című dalt és annak 2008-as folytatását. Ezek itteni hiphopelőadók közös munkái. Közel húsz évet vártunk a következő együttműködésre, de megérte. Jakuza Ritual, Deekay, Verzal, Dawe, Micrém, Kales, Csak Ez, Kikoo, Közlegény, José, Eliot és Felt fogott össze Jakuza vezetésével – aki az előző két zeneszámban is felbukkan –, és közös szerzeményt készítettek Felvidéki Cypher címmel. A cypher a rapzenében az a szituáció, amikor a rapperek körbeállnak, egymás után kapják meg a mikrofont, és kötetlenül, egymást kiegészítve vagy épp hergelve nyomják a szövegeiket ugyanarra a zenére. Ott voltunk a Felvidéki Cypher videóklipje forgatásán a komáromi erődnél, és két, külföldön élő, dolgozó hiányzó, Kales és Közlegény kivételével az összes közreműködőt megszólaltattuk. A podcastből kiderül: hogyan építette fel Jakuza Ritual a dalt, annak elkészítését, s kinek a zenéjére rappelnek a résztvevők, miért a versenyszellemet emelte ki Csak Ez a közös munka kapcsán, hogyan sikerült rászedni az együttműködésre Josét, aki előadóként nem vállal közreműködéseket, milyen tevékenység közben született meg a nagy autófan Deekay szövege, a szabad szövegválasztás ellenére miért kellett Jakunak belenyúlnia a két fiatal, Felt és Eliot soraiba, honnan ered és mire utal a gördeszkás Micrém mondandójában a csallóközi infláció kifejezés, hogyan fogadta az együttműködés ötletét Dawe és Kikoo, és mikor érezték azt, hogy a projekt sínen van, miért tartotta fontosnak a kelet-szlovákiai Verzal, hogy részt vegyen a komáromi klipforgatáson, hol él és dolgozik a két hiányzó, Kales és Közlegény, akik a szerzemény videójában „távúton” bukkannak fel. Puha József a Felvidéki Cypher videóklipjének forgatásán készült összeállítása július 1-jén a beszélgetős Pentatonban hangzott el.

Szombati Reggeli 2026-08-08 #01 | „Sok behoznivaló van“

Szombati Reggeli 2026-08-08 #01 | „Sok behoznivaló van“

2026. 08. 12.46:24

Aki a nyári hőség idején arra kényszerül, hogy vonatra szálljon, vagy éppen úgy dönt, hogy ezt a közlekedési lehetőséget választja, minden eddiginél bizonytalanabb lefolyású és kimenetelű utazásokra számíthat. Késésekkel kevésbé extrém időjárási viszonyok között is számolni kell, ezekben a napokban pedig szinte mindennapossá vált a vasúton az egy órát is meghaladó menetidő-hosszabbodás. Arról, hogy csak a rendkívüli meleg húzódik-e meg ennek hátterében, vagy hogy miképpen vértezzük fel magunkat a nyári vonatozást megnehezítő körülmények ellen, Darázs László mozdonyvezető beszélt a szombati Reggeliben, de mesélt kalandos életútjáról is. Az interjút Paszmár Lívia készítette.

Nyugaton a helyzet #59 | Millióéves krátereket simogatsz címmel jelent meg Havran Kati első verseskötete

Nyugaton a helyzet #59 | Millióéves krátereket simogatsz címmel jelent meg Havran Kati első verseskötete

2026. 08. 12.43:34

Azok számára, akik régebb óta követik adásunkat, biztosan ismerősen cseng Havran Kati neve – ami nem is csoda, hiszen egy ideig szerkesztő-műsorvezetőként dolgozott rádiónkban. Jelenleg az Új Szó munkatársa, kulturális újságíróként dolgozik, de időről időre kritikái is megjelennek a lapban. Néhány éve versíróként is aktív – alkotásaival találkozhattak már az Irodalmi Szemle hasábjain. Első verseskötete idén nyár elején jelent meg a Womanpress Kiadónál millióéves krátereket simogatsz címmel. Havran Katival élete eddigi meghatározó pillanatairól beszélgettünk, egy kertről, amely gyermekkora óta elkíséri, az idő múlásáról, egy nyikorgó nyári konyhaajtóról, virágokról, versekről és anyaságról. Szó esett arról is, mit ad neki az írás, hogyan születnek a versei, és mi kell ahhoz, hogy igazán át tudja adni magát a pillanatnak. Havran Katival Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzetben.

Nyugaton a helyzet #58 | A rúdtánc az erő és a nőiesség ötvözete

Nyugaton a helyzet #58 | A rúdtánc az erő és a nőiesség ötvözete

2026. 08. 03.30:11

Bárdos Kingával, a szlovák televízió magyar adásának munkatársával és rúdtáncoktatóval beszélgettünk erről a sokak által még mindig félreértett mozgáskultúráról. Kinga érdeklődési köre rendkívül sokrétű, az utóbbi években azonban leginkább a rúdtánc köti le, amelyet még ma is számos előítélet övez. A beszélgetésben arról kérdeztük, hogyan talált rá erre a különleges mozgáskultúrára, mi ragadta meg benne, és milyen fizikai erőt, kitartást, összpontosítást igényel egy-egy mozdulat vagy koreográfia. Szó esett arról is, hogyan épül fel egy edzés, miként születik meg egy koreográfia, és miért jelenthet a rúdtánc egyszerre sportot, művészi önkifejezést és önbizalom-erősítő élményt. Bárdos Kingával Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzetben.

PéJé beszélget #39 | Szívvel, lélekkel, ésszel - bemutattuk Drab Melinda Házam… asztalom… című könyvét

PéJé beszélget #39 | Szívvel, lélekkel, ésszel - bemutattuk Drab Melinda Házam… asztalom… című könyvét

2026. 07. 30.38:56

Bemutattuk Drab Melinda Házam… asztalom… című könyvét „Hatodikos lehettem, amikor nagymamám leültetett a lábbal hajtható varrógéphez, és megtanított varrni. Felfedeztem, milyen óriási dolog, hogy egy darab rongyból lesz valami” – vallja a szerző. Vonzza a vidéki élet nyugalma, a hagyományos és természetközeli életmód. Szerinte a boldog élethez nincs szükségünk drága dolgokra, a szépséget egy saját kézzel felújított régi bútorban is megtalálhatjuk. A régi tárgyakban keresi az újjászületésük lehetőségét. A könyvében található útmutatók segítségével az olvasót is alkotására inspirálja. Drab Melinda Házam… asztalom… című könyve egyszerre tiszteletadás a nagyszülei öröksége előtt és útmutató a környezettudatos, fenntartható háztartás megteremtéséhez. A podcastből kiderül: mi a szerző nagy szívfájdalma, milyen járművet készített az ezermester édesapja, és milyen további gépet alkotott meg a munkahelyén, mit jelent az, hogy „az édesanyja tipikus csehszlovákiai nő volt a pult mögött”, milyen emlékek kötik nagyszülei tornácos parasztházához, miért lett divat a nyolcvanas években a faluból városba költözés, mi változott meg, amikor Szentmáriáról Királyhelmecre költöztek, ő ötéves volt akkor, hogyan lett, az első munkájával, egy régi asztalból új, hogyan álljunk hozzá egy-egy felújításhoz, mik lehetnek az első próbálkozásaink, hogy lett rovatvezető napilapunkban, az Új Szóban, mikor született meg benne a Házam… asztalom… című könyv megírásának az ötlete, milyen hiányérzet vezérelte, miért voltak régebben eklektikusak a kertek, ahol a virágok zöldséggel, gyümölcsfákkal keveredtek, körülbelül hány fotóból választotta ki a könyv képanyagát, mit hiányolt a könyvből a riporter, hogyan újították fel a parasztházat, mire ügyeltek, kialakul-e kötődés a növényekhez, hány éves hortenziabokor található az udvaron, Melinda miért gondolja azt, hogy könyve elsősorban nőknek szól, milyen visszajelzéseket kapott, a szerzőnek „hány órából áll egy napja”, el kell-e engednünk bizonyos tárgyakat, mi adja az inspirációt a könyve tervezett folytatásához. Drab Melindával, a Házam… asztalom… című könyv szerzőjével Puha József beszélgetett a tavalyi adventi időszakban. Az interjú a december 8-i Nappaliban hangzott el.

Nappali 2026-07-29 #01 | Mi lehetett volna, ha II. Lajos nem hal meg a mohácsi csatában?

Nappali 2026-07-29 #01 | Mi lehetett volna, ha II. Lajos nem hal meg a mohácsi csatában?

2026. 07. 29.20:09

B. Szabó János történészt kérdeztük. A Mi lehetett volna, ha… című történelmi rovatunk mai részében arra keressük a választ, alakulhatott volna-e másként, ha a mohácsi csatában nem hal meg II. Lajos. A kérdés végiggondolásában B. Szabó János történész a Budapesti Történeti Múzeum tudományos munkatársa volt a segítségünkre.

Szűkebb pátriám #15 | Szepsiben a hegy alatt

Szűkebb pátriám #15 | Szepsiben a hegy alatt

2026. 07. 28.5:29

Beszélgetés Nagy Myrtil etnológussal, kultúraszervezővel. A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Nagy Myrtil etnológus, kultúraszervező, a somorjai VMK igazgatója mutatja be Szepsit és környékét.

Pentaton #95 | „Ha már nem leszünk, igazi sztárok lehetünk, mint Máté Péter” – Szolnoki Péterre emlékezünk

Pentaton #95 | „Ha már nem leszünk, igazi sztárok lehetünk, mint Máté Péter” – Szolnoki Péterre emlékezünk

2026. 07. 24.54:56

Halála kapcsán, nem túlzás, a magyar könnyűzenei szakma fele megszólalt, posztolt: részvétet nyilvánított, sztorizgatott, elbúcsúzott tőle. Ami nem meglepő, a legfoglalkoztatottabb előadóművészek közé tartozott, sok mindenkivel dolgozott együtt, és elsősorban közvetlenségének köszönhetően mindenki szerette, tisztelte őt. Pályafutása több síkon futott, együttese, a Török Tamással vezette Bon-Bon mellett szólóénekesként, duettpartnerként, vokalistaként is dolgozott, zeneszerzői munkái, színházi és szinkronszerepei is voltak. Pedig a könnyűzenébe csak úgy ruccant át, eredeti hangszere a fuvola. A Pentaton beszélgetős változatában az ötvenhat évesen július 12-én elhunyt Szolnoki Péter Artisjus-díjas zenészre emlékeztünk, karrierje előtt tisztelegtünk. Az összeállítás közel harmadában részleteket idéztünk fel abból a 2019-es interjúból, amely rádiónk stúdiójában készült Péterrel és szlovákiai, keszegfalvi születésű énekes-színészünkkel, Mészáros Tamással a Szóljon egy dal című duettjük kapcsán, utána Tamással emlékeztünk meg Szolnoki Péterről. A beszélgetős Pentaton szerkesztője Puha József.

PéJé beszélget #38 | 104 mérkőzés, 308 gól, spanyol diadal – fókuszban a 23. labdarúgó-világbajnokság

PéJé beszélget #38 | 104 mérkőzés, 308 gól, spanyol diadal – fókuszban a 23. labdarúgó-világbajnokság

2026. 07. 23.48:59

Több mint öt hétig futball-lázban égett a világ. Az idei volt az első világbajnokság 2002 óta, amelyet nem egy ország rendezett. Mexikó már harmadszor lett házigazda, 1970 és 1986 után. A címvédő Argentína volt, miután a 2022-es vb döntőjében legyőzte az akkori címvédő Franciaországot. A torna a spanyolok sikerével ért véget, a döntőben Ferran Torres góljával verték meg az argentin válogatottat. A gólkirály és ezzel az aranycipős, tíz találattal a francia Kylian Mbappé lett. A többi díjat a spanyol keret tagjai kapták: az aranylabdás Rodri, a legjobb kapus Unai Simón, a legjobb fiatal játékos Pau Cubarsí lett. A döntő után pár órával, a július 20-i Nappaliban foglaltuk össze az eseményeket Elek Zoltánnal. A podcastből kiderül: mivel magyarázható az, hogy az alapszakasz alatt elhalkultak a bővítés kapcsán felmerült aggodalmak, kik voltak a legnagyobb hiányzók, mi az oka annak, hogy Olaszország sorrendben a harmadik világbajnokságról maradt le, mennyire igazságos a kijutási rendszer az egyes kontinenseken, hogyan került besorolásra a negyvennyolc csapat, melyek voltak a csoportkör legjobb és leggyengébb mérkőzései, mely csapatok szereztek meglepetést, és melyek okoztak csalódást, mennyire játszott közre a szerencse, miért nem tud kilábalni a gödörből a brazil foci, mely gólok emelhetőek ki, voltak-e komolyabb bírói tévedések, milyen tragédiák árnyékolták be a vb-t, kik a világbajnokság nagy felfedezettjei, és kik teljesítettek alul, melyek voltak a kieséses szakasz legjobb és legunalmasabb meccsei, igazságos döntések-e az edzői menesztések, jogosan jutott-e be az elődöntőbe a világranglista első négy helyezettje, Zoli osztja-e azt a véleményt, hogy a bronzmérkőzés volt minden idők legjobb világbajnoki meccse, milyen volt a döntő, jó helyszínnek bizonyult-e a három házigazda. Elek Zoltánt, az Új Szó sportújságíróját Puha József faggatta

Jó szóval oktasd #33 | A szlovákiai magyar közoktatás garanciája: nemzetiségi törvény vagy a 245-ös bővítése?

Jó szóval oktasd #33 | A szlovákiai magyar közoktatás garanciája: nemzetiségi törvény vagy a 245-ös bővítése?

2026. 07. 22.53:43

Az oktatási minisztérium a nyár elején tárca- és társadalomközi egyeztetésre bocsátotta legújabb törvénymódosító csomagját, amely ősszel kerül a parlament elé. A Magyar Szövetség oktatási műhelyének képviselete még a bizonyítványosztás előtt találkozott Tomáš Drucker oktatási miniszterrel (Hlas-SD), ezzel egyidejűleg egy ötpontos javaslatcsomagot is kidolgoztak az iskolafenntartók számára az optimalizációs intézkedésekre reagálva. Az oktatási műhely ezentúl egy olyan fejlesztési stratégia tervén dolgozik, amely hosszútávú megoldásokban gondolkodik, és a szlovákiai magyar közoktatás egészét szem előtt tartja. Oktatási műsorunk vendége Tamás Erzsébet, a Magyar Szövetség oktatási szakértője, akivel az oktatáspolitika aktualitásait tekintjük át, értékeljük a lezárult tanévet, zárásképp pedig a jövőbe tekintünk, összefoglaljuk a közelgő új tanév kihívásait.

Pentaton #94 | „Halj meg a tegnapnak, így élhetsz csak a mának” – tájainkon koncertezik a Down for Whatever

Pentaton #94 | „Halj meg a tegnapnak, így élhetsz csak a mának” – tájainkon koncertezik a Down for Whatever

2026. 07. 17.33:15

Diószegi Kiki szerint nagy kedvence, a Papa Roach az a zenekar, amely a legszebben öregszik. Zeneileg, show-ban és kinézetben egyaránt. Megmaradt bennük a fiatalos energia, de nem lettek önmaguk paródiája. Szeretné őket ebben is követni. Az énekes mifelénk a Phoenix RT Jelzőfény című zeneszáma közreműködőjeként vált igazán ismertté, amellyel Puss Tomiék szerepeltek a 2021-es A Dalban. A dolog pikantériája, hogy abban az évben Kiki együttese, a Down for Whatever is megmérettette magát a tévéműsorban a Zuhanás című szerzeménnyel. A Diószegi Kiki énekes, Császár Róbert gitáros, Czink Zsombor basszusgitáros és Zsoldos Dávid dobos alkotta, nu metal és metalcore alapokon nyugvó zenét játszó kvartett a napokban két szlovákiai helyszínen is koncertet ad: ma a Gombaszögi Nyári Táborban és jövő szombaton a bősi Rock Park Fesztiválon. Elsősorban ennek kapcsán kerestük meg Kikit. A podcastből kiderül: hogyan jött létre a Phoenix RT-vel való közös munka, Kiki miért jegeli a hangmérnöki, produceri munkáit, mivel magyarázza azt, hogy szerinte nem feltétlenül szintlépés a 2021-es A Dalban való szereplésük, miközben a tévéműsor beváltotta a reményeket, minek tulajdonítható a zenekar stabil felállása, mi adja a zenéjük gerincét, hogyan alakult a zenei világuk az elmúlt bő egy évtizedben, milyen jelentőséggel bír a Papa Roach a zenetörténetben, mi kapcsán forgatják a rajongók a tőrt Kiki szívében, miről szól a szövegviláguk, miért váltottak az angol nyelvű zeneszámokról magyar nyelvűekre, már a kezdetekben, miért ezt az utat követik sokan, Kiki szerint mi az oka annak, hogy a magyar nyelvű szöveg komolyabb munkát igényel, mint az angol, ha nehezen születik meg egy-egy szerzemény, akkor hogyan érték el azt, hogy ilyen termékeny a Down for Whatever, miért igazították a polgári foglalkozásukat az együtteshez, hogyan alkalmazkodnak a közönség változó zenefogyasztási szokásaihoz, beszélhetünk-e slágerről az ő zenei közegükben, s ha igen, mely dalaik tartoznak ebbe a kategóriába, születnek-e még slágerek a rádiójátszások révén, mennyit koncertezik éves szinten a Down for Whatever, igaz-e az a megállapítás, hogy a fesztiválszcéna túljutott a fénykorán, hol mindenhol léptek már fel Szlovákiában, Kiki miért középutas a zene és a mesterséges intelligencia kapcsolata témakörben. A Down for Whatever énekesét, Diószegi Kikit Puha József faggatta a július 15-i beszélgetős Pentatonban.