Pátria Rádió

Egyre nagyobb kihívást jelent lakhatáshoz jutni Szlovákiában, különösen Pozsonyban és a nagyobb városokban. Elmondható azonban, hogy az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szinte valamennyi tagországát érinti ez a probléma. A CORRECTIV egyedülálló összehasonlító kutatásában a 2015 és a 2025 közötti időszakot vizsgálta ebből a szempontból, és nemrégiben közölte ennek eredményeit. Paszmár Lívia és Köteles Szabolcs ezeket az adatokat nézte meg közelebbről. A műsorban megszólal Ádám, aki feleségével a közelmúltban jutott túl a lakáskeresés folyamatán, valamint Lörintzy Ildikó ingatlanközvetítő, aki az egyik legdrágább európai piacon, Ausztriában tevékenykedik, de szlovákiai magyarként az országon belüli helyzet sem idegen számára. Az összeállítás a szombati Reggeliben hangzott el. Folytatása következik.

Egyre nagyobb kihívást jelent lakhatáshoz jutni Szlovákiában, különösen Pozsonyban és a nagyobb városokban. Elmondható azonban, hogy az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szinte valamennyi tagországát érinti ez a probléma. A CORRECTIV egyedülálló összehasonlító kutatásában a 2015 és a 2025 közötti időszakot vizsgálta ebből a szempontból, és nemrégiben közölte ennek eredményeit. Paszmár Lívia és Köteles Szabolcs ezeket az adatokat nézte meg közelebbről. A műsorban megszólal Ádám, aki feleségével a közelmúltban jutott túl a lakáskeresés folyamatán, valamint Lörintzy Ildikó ingatlanközvetítő, aki az egyik legdrágább európai piacon, Ausztriában tevékenykedik, de szlovákiai magyarként az országon belüli helyzet sem idegen számára. Az összeállítás a szombati Reggeliben hangzott el. Folytatása következik.

1. V4-csúcs Gödöllőn Mekkora a realitása a Visegrádi Négyek országcsoport felélesztésének és ütőképessé tételének? Milyen regionális együttműködésben gondolkodik Szerbia és Románia? 2. Tisztítótűz-művelet Magyarországon Milyen eredményekkel járt a szerbiai, szlovákiai és romániai korrupcióellenes harc? Hogyan akadályozza a politikai marketing a valódi elszámoltatást? 3. Kitekintés a nyár várható eseményeire: táborok, kampányok, új és régi szövetségek, vizsgálatok… A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

1. V4-csúcs Gödöllőn Mekkora a realitása a Visegrádi Négyek országcsoport felélesztésének és ütőképessé tételének? Milyen regionális együttműködésben gondolkodik Szerbia és Románia? 2. Tisztítótűz-művelet Magyarországon Milyen eredményekkel járt a szerbiai, szlovákiai és romániai korrupcióellenes harc? Hogyan akadályozza a politikai marketing a valódi elszámoltatást? 3. Kitekintés a nyár várható eseményeire: táborok, kampányok, új és régi szövetségek, vizsgálatok… A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Milyen a tapasztalata a reformhoz két éve csatlakozott komáromi Munka Utcai Alapiskola közösségének? 2026 szeptemberétől válik kötelezővé országszerte az új tanterv szerinti oktatás az alapiskolák alsó fokán, amely nemcsak az alapiskolák felosztását változtatja meg, hanem új szemléletmódot honosít meg és új elvárásokat állít a pedagógusok elé. A reform fő célja, hogy az ismeretanyag megszerzése, memorizálása helyett a hangsúlyt a kritikus gondolkodásra, a gyakorlati készségekre és a tanulók egyéni fejlődésére helyezze át. Milyen azonban a valódi tapasztalat? Mennyiben jelent megújulást az oktatási minisztérium előírása, vagy inkább egy természetes alkalmazkodási folyamatról van-e szó? Oktatási műsorunkban a komáromi Munka Utcai Alapiskolába látogatunk el, ahol már második éve zajlik oktatás az új tanterv szerint. Összeállításunkban megszólalnak az intézmény másodikos tanulói, akik iskola…

Milyen a tapasztalata a reformhoz két éve csatlakozott komáromi Munka Utcai Alapiskola közösségének? 2026 szeptemberétől válik kötelezővé országszerte az új tanterv szerinti oktatás az alapiskolák alsó fokán, amely nemcsak az alapiskolák felosztását változtatja meg, hanem új szemléletmódot honosít meg és új elvárásokat állít a pedagógusok elé. A reform fő célja, hogy az ismeretanyag megszerzése, memorizálása helyett a hangsúlyt a kritikus gondolkodásra, a gyakorlati készségekre és a tanulók egyéni fejlődésére helyezze át. Milyen azonban a valódi tapasztalat? Mennyiben jelent megújulást az oktatási minisztérium előírása, vagy inkább egy természetes alkalmazkodási folyamatról van-e szó? Oktatási műsorunkban a komáromi Munka Utcai Alapiskolába látogatunk el, ahol már második éve zajlik oktatás az új tanterv szerint. Összeállításunkban megszólalnak az intézmény másodikos tanulói, akik iskolai hétköznapjaikról számolnak be, az iskola pedagógusai közül Madarász Zsuzsanna, Nyitrai Tímea és Beke Ágnes mesélnek arról, mivel jár a tanítók számára a tantervi reform, végül pedig Pálinkáš Máriát, a Munka Utcai Alapiskola igazgatónőjét kérdezzük arról, mit jelent intézményvezetőként a kurrikuláris változás. Téma: Tantervi reform a gyakorlatban

Milyen állapotban vannak a szlovákiai magyar egyesületek és egyéb civil kezdeményezések? Hatékonyan működnek? Figyelik a változó igényeket? A napi rutinon kívül másra is van idejük? Hogyan áll a nemzedékváltás? Miért volna hasznos, ha a szlovákiai magyar egyesületek nagyobb hangsúlyt fektetnének a szervezetfejlesztésre és a professzionálisabb működésre? Molnár Krisztát a TANDEM szakmai vezetőjét faggattuk.

Milyen állapotban vannak a szlovákiai magyar egyesületek és egyéb civil kezdeményezések? Hatékonyan működnek? Figyelik a változó igényeket? A napi rutinon kívül másra is van idejük? Hogyan áll a nemzedékváltás? Miért volna hasznos, ha a szlovákiai magyar egyesületek nagyobb hangsúlyt fektetnének a szervezetfejlesztésre és a professzionálisabb működésre? Molnár Krisztát a TANDEM szakmai vezetőjét faggattuk.

Emmer Péter, komáromi Harmónia-díjas zenész, zeneszerző, gitáros és zeneoktató volt Ficza János vendége. A beszélgetésben nemcsak pályafutásának emlékezetes állomásait idézték fel, hanem a zeneipar változásairól és kihívásairól, valamint a zene múltjáról, jelenéről és jövőjéről is szó esett. A podcastból kiderül: mit jelentett egykor az élő zene, és mit jelent ma hangszeren játszani, milyen volt az egykori Mrs. Carmen zenekar, miért készítettek felvidéki magyar zenészként szlovák nyelvű dalokat, mi hiányzott az ígéretes lemezszerződés megvalósulásához, milyenek voltak a németországi vendéglátózenész-évek, hogyan készült el az első szólóalbum, miért jelent máig különleges élményt a koncertezés, és mi a kapcsolat Emmer Péter, valamint a Mr. Big és a Toto zenekar között. A felvétel 2026. június 20-án került adásba.

Emmer Péter, komáromi Harmónia-díjas zenész, zeneszerző, gitáros és zeneoktató volt Ficza János vendége. A beszélgetésben nemcsak pályafutásának emlékezetes állomásait idézték fel, hanem a zeneipar változásairól és kihívásairól, valamint a zene múltjáról, jelenéről és jövőjéről is szó esett. A podcastból kiderül: mit jelentett egykor az élő zene, és mit jelent ma hangszeren játszani, milyen volt az egykori Mrs. Carmen zenekar, miért készítettek felvidéki magyar zenészként szlovák nyelvű dalokat, mi hiányzott az ígéretes lemezszerződés megvalósulásához, milyenek voltak a németországi vendéglátózenész-évek, hogyan készült el az első szólóalbum, miért jelent máig különleges élményt a koncertezés, és mi a kapcsolat Emmer Péter, valamint a Mr. Big és a Toto zenekar között. A felvétel 2026. június 20-án került adásba.

Egy fesztivál, öt nap, tizenkilenc megszólaló. Június 9. és június 13. között újra Komárom volt a szlovákiai magyar amatőr színjátszás központja – a Jókai Napok 61. alkalommal került megrendezésre. A rendezvényről közel kétórás összeállításban számoltunk be hallgatóinknak. A podcastben megszólal: Bajkai Csengel Mónika főszervező, a galántai Kodály Zoltán Gimnázium Bábcsoportja három tagja: Pongrácz Tamás Achilles, a Megfulladok! című drámaátirat rendező-szereplője, valamint Hlaváč Anna és Vígh Zsófia szereplők, a VISZTA – Vidám Iparisták Színjátszó Társulata által bemutatott Ház a határon című abszurd dráma három szereplője: Lakatos Klaudia, Birkus Bálint Máté ás Burkus Richárd, Bárány János, a Visszhang, a fesztivál újságja főszerkesztője, Ivicze Krisztina Tuja, a Lámpaláz egyik vezetője, a …Benned van? című vitaszínházi előadás társrendező-vitavezetője, a Visszhang, a fesztivál újságja…

Egy fesztivál, öt nap, tizenkilenc megszólaló. Június 9. és június 13. között újra Komárom volt a szlovákiai magyar amatőr színjátszás központja – a Jókai Napok 61. alkalommal került megrendezésre. A rendezvényről közel kétórás összeállításban számoltunk be hallgatóinknak. A podcastben megszólal: Bajkai Csengel Mónika főszervező, a galántai Kodály Zoltán Gimnázium Bábcsoportja három tagja: Pongrácz Tamás Achilles, a Megfulladok! című drámaátirat rendező-szereplője, valamint Hlaváč Anna és Vígh Zsófia szereplők, a VISZTA – Vidám Iparisták Színjátszó Társulata által bemutatott Ház a határon című abszurd dráma három szereplője: Lakatos Klaudia, Birkus Bálint Máté ás Burkus Richárd, Bárány János, a Visszhang, a fesztivál újságja főszerkesztője, Ivicze Krisztina Tuja, a Lámpaláz egyik vezetője, a …Benned van? című vitaszínházi előadás társrendező-vitavezetője, a Visszhang, a fesztivál újságja két szerkesztője: Daniš Dorián és Sovinsky Ákos, a Visszhang, a fesztivál újságja fotósa, Pálinkás Eszter, a harmincéves kassai KGSzT Diákszínpad Áruló kezek című krimi-adaptációjának főszereplője, Mártha Csongor, a FIKSZ – Füleki Irodalmi KisSzínpad négy tagja: Bálint Lóránt, az Elhallgatott sorsok című színpadi játék rendező-szereplője, valamint Illés Veronika, Oravecz István Zoltán és Szakó Áron szereplők, Hizsnyan Géza színházi szakember, a zsűri elnöke, Hostomský Fanni színművész, a komáromi GIMISZ Diákszínpad által bemutatott Mythos című színjáték rendezője, végezetül újra Bajkai Csengel Mónika főszervező. A 61. Jókai Napokon készült összeállítást Puha József készítette, és a június 15-i Nappaliban volt

Markoláb a magyar néphitben egy égitestevő mitológiai lény. Nap- vagy holdfogyatkozáskor ő eszi meg az égitesteket. Általában nem kötik alakhoz, de ha mégis, akkor kutyához hasonló, szőrös, fekete állatként ábrázolják. Markoláb a magyar néphitben egy égitestevő mitológiai lény. Nap- vagy holdfogyatkozáskor ő eszi meg az égitesteket. Általában nem kötik alakhoz, de ha mégis, akkor kutyához hasonló, szőrös, fekete állatként ábrázolják. A Pátria rádió hallgatóinak Sánta László énekes mutatta be a Markolábot, a Pentaton beszélgetős változatában. A podcastből kerül: zenészcsaládból származik-e a testvérpár, a fivérek milyen más együttesekben zenéltek, zenélnek még, miért nehéz manapság zenekarnevet kitalálni, hogyan épülnek be mitológiai utalások a dalaikba, miért dolgoznak együtt külső énekesekkel, milyen hangszer az ütőgardon, hogyan készülnek a Markoláb szerzeményei, honnan jött a zenei st…

Markoláb a magyar néphitben egy égitestevő mitológiai lény. Nap- vagy holdfogyatkozáskor ő eszi meg az égitesteket. Általában nem kötik alakhoz, de ha mégis, akkor kutyához hasonló, szőrös, fekete állatként ábrázolják. Markoláb a magyar néphitben egy égitestevő mitológiai lény. Nap- vagy holdfogyatkozáskor ő eszi meg az égitesteket. Általában nem kötik alakhoz, de ha mégis, akkor kutyához hasonló, szőrös, fekete állatként ábrázolják. A Pátria rádió hallgatóinak Sánta László énekes mutatta be a Markolábot, a Pentaton beszélgetős változatában. A podcastből kerül: zenészcsaládból származik-e a testvérpár, a fivérek milyen más együttesekben zenéltek, zenélnek még, miért nehéz manapság zenekarnevet kitalálni, hogyan épülnek be mitológiai utalások a dalaikba, miért dolgoznak együtt külső énekesekkel, milyen hangszer az ütőgardon, hogyan készülnek a Markoláb szerzeményei, honnan jött a zenei stílusukat meghatározó alföldi ősrock megnevezés, miért gondolják azt, hogy a zenéjük maximálisan rétegzene, a hosszú dalaik sérülnének-e azáltal, ha rádióváltozatok készülnének belőlük, melyik az az egyetlen nemzetközi sláger, amelyet műsorukra tűztek, és egy az egyben adták elő, milyen zenét hallgatnak, mit tesz hozzá a zeneszámaikhoz Kremán Patrick hangmérnök-producer, minek köszönhetik azt, hogy harmadvonalbeli együttesként elég sok fellépésük van, nemrég még erdélyi miniturnén is részt vettek, ki a célközönségük, hol dolgoznak, látják-e maguk előtt az utat, hallották-e már magukat a rádióban. A Markoláb énekesét, Sánta Lászlót Puha József kérdezte a május 13-i beszélgetős Pentatonban.

Szerkesztő, tanár, eszmetörténész - írja honlapján a Szépírók Társasága tagjáról, Karádi Éváról. Kulturális szervező és közvetítő, akinek munkássága évtizedek óta összeköti a magyar és a nemzetközi irodalmi élet szereplőit - tehetnénk hozzá, hogy pontosítsuk bemutatását. Nevéhez számos jelentős kulturális kezdeményezés, fesztivál és kiadvány kötődik, miközben generációk számára jelentett inspiráló és biztos tájékozódási pontot. Hogy kicsoda valójában a 80. születésnapját ünneplő Karádi Éva, Paszmár Lívia beszélgetéséből aligha derülhet ki, de talán ezáltal közelebb kerülhetünk a személyéhez.

Szerkesztő, tanár, eszmetörténész - írja honlapján a Szépírók Társasága tagjáról, Karádi Éváról. Kulturális szervező és közvetítő, akinek munkássága évtizedek óta összeköti a magyar és a nemzetközi irodalmi élet szereplőit - tehetnénk hozzá, hogy pontosítsuk bemutatását. Nevéhez számos jelentős kulturális kezdeményezés, fesztivál és kiadvány kötődik, miközben generációk számára jelentett inspiráló és biztos tájékozódási pontot. Hogy kicsoda valójában a 80. születésnapját ünneplő Karádi Éva, Paszmár Lívia beszélgetéséből aligha derülhet ki, de talán ezáltal közelebb kerülhetünk a személyéhez.

A Nyugaton a helyzet június 13-i adásában Vajda István fizikai kémikus, nanokatalízis-kutató, a prágai Jaroslav Heyrovský Fizikai Kémiai Intézet Nanokatalízis Tanszékének vezetője volt a vendégünk. Vajda István Felsőszeliből indult, majd Prágán, Göttingenen, Chicagón, Berlinen és az Argonne Nemzeti Laboratóriumon át jutott el a nemzetközi tudomány élvonalába. Életútinterjúnkban szó esett gyermekkoráról, családi és tanári mintákról, gimnazista éveinek első kísérleteiről, prágai egyetemi éveiről, valamint arról is, milyen kultúrsokkot jelentett számára pályája elején bekerülni a nemzetközi tudományos közegbe. Beszélgettünk amerikai egyetemekről és kutatólaboratóriumokról, a tudományos pálya fordulópontjairól, a nanokatalízis világáról, valamint arról is, hogyan lehet közérthetően beszélni néhány atomnyi rendszerek működéséről, és mindennek milyen gyakorlati haszna lehet. Vajda Istvánnal Ja…

A Nyugaton a helyzet június 13-i adásában Vajda István fizikai kémikus, nanokatalízis-kutató, a prágai Jaroslav Heyrovský Fizikai Kémiai Intézet Nanokatalízis Tanszékének vezetője volt a vendégünk. Vajda István Felsőszeliből indult, majd Prágán, Göttingenen, Chicagón, Berlinen és az Argonne Nemzeti Laboratóriumon át jutott el a nemzetközi tudomány élvonalába. Életútinterjúnkban szó esett gyermekkoráról, családi és tanári mintákról, gimnazista éveinek első kísérleteiről, prágai egyetemi éveiről, valamint arról is, milyen kultúrsokkot jelentett számára pályája elején bekerülni a nemzetközi tudományos közegbe. Beszélgettünk amerikai egyetemekről és kutatólaboratóriumokról, a tudományos pálya fordulópontjairól, a nanokatalízis világáról, valamint arról is, hogyan lehet közérthetően beszélni néhány atomnyi rendszerek működéséről, és mindennek milyen gyakorlati haszna lehet. Vajda Istvánnal Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzet június 13-i adásában.

Csak a nemzet, egyik fel, látszott képviselve a FIDESZ kongresszusán? Mindeközben még tart a kormányválság Romániában, valamint a nagy beszólás a harcostárs nélkül maradt Ficótól Gubík felé. 1. Fidesz-kongresszus a hatuma pártok diszkrét hiányában Hol maradtak az RMDSZ, a VMSZ és az MSZ népes delegációi? Miért nem volt szó a kongresszuson a Fidesz egyik kedvenc témájáról, a nemzetpolitikáról? 2. Tévévita Vajdaságban Miről és hogyan vitatkozott a VMSZ, a VMDK, a VMÚ és a VMP elnöke? 3. Permanens kormányválság Romániában Milyen szerepet vett fel az RMDSZ? 4. Fico beszólt a Magyar Szövetségnek. Mennyire helytálló köpönyegforgatással vádolni Gubíkékat? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Csak a nemzet, egyik fel, látszott képviselve a FIDESZ kongresszusán? Mindeközben még tart a kormányválság Romániában, valamint a nagy beszólás a harcostárs nélkül maradt Ficótól Gubík felé. 1. Fidesz-kongresszus a hatuma pártok diszkrét hiányában Hol maradtak az RMDSZ, a VMSZ és az MSZ népes delegációi? Miért nem volt szó a kongresszuson a Fidesz egyik kedvenc témájáról, a nemzetpolitikáról? 2. Tévévita Vajdaságban Miről és hogyan vitatkozott a VMSZ, a VMDK, a VMÚ és a VMP elnöke? 3. Permanens kormányválság Romániában Milyen szerepet vett fel az RMDSZ? 4. Fico beszólt a Magyar Szövetségnek. Mennyire helytálló köpönyegforgatással vádolni Gubíkékat? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

A szőlő aranyszínű sárgasága szinte soha nem látott kihívások elé állítja a szőlőtermesztőket, leginkább az ország déli, délnyugati részén, de nem kizárólag itt ütötte fel a fejét a szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége. A fitopandémia hatásai messze túlmutatnak azon, hogy kevesebb bort palackoznak a borászok. Az egyik legdrámaibb módon érintett területnek az érsekújvári járásbeli Kürt és környéke számít. Paszmár Lívia itt találkozott Sütő Zsolttal, egy nemzetközileg elismert natúrborászat alapítójával és vezető borászával, aki okokról, elkövetett hibákról, lehetséges következményekről, szükséges lépésekről és a közösségbe fektetett reményről mesélt. A beszélgetés a szombati Reggeliben hangzott el.

A szőlő aranyszínű sárgasága szinte soha nem látott kihívások elé állítja a szőlőtermesztőket, leginkább az ország déli, délnyugati részén, de nem kizárólag itt ütötte fel a fejét a szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége. A fitopandémia hatásai messze túlmutatnak azon, hogy kevesebb bort palackoznak a borászok. Az egyik legdrámaibb módon érintett területnek az érsekújvári járásbeli Kürt és környéke számít. Paszmár Lívia itt találkozott Sütő Zsolttal, egy nemzetközileg elismert natúrborászat alapítójával és vezető borászával, aki okokról, elkövetett hibákról, lehetséges következményekről, szükséges lépésekről és a közösségbe fektetett reményről mesélt. A beszélgetés a szombati Reggeliben hangzott el.

A 15 perces város olyan várostervezési koncepció, amelynek célja, hogy a mindennapi szolgáltatások mint az iskola, a munkahely, az egészségügyi ellátás vagy a bevásárlási lehetőségek, gyalogosan vagy kerékpárral legfeljebb 15 percen belül elérhetők legyenek. A koncepció ma már számos európai város fejlesztési stratégiájában megjelenik, milyen lehetőségek állnak azonban Szlovákia előtt, mennyire kerékpározhatók az ország útjai, mivel foglalkozik az, aki közlekedésföldrajzot kutat? Doktoranduszportréink közt Németh Rolandot köszöntjük, aki a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Kar Közgazdasági-, Társadalomföldrajzi, Demográfiai és Területfejlesztési Tanszékének harmadéves doktorandusza. Oktatási műsorunk új részében az ő tudományterületét, a fenntartható városi közlekedést, a kerékpározhatóság kérdését ismerhetik meg.

A 15 perces város olyan várostervezési koncepció, amelynek célja, hogy a mindennapi szolgáltatások mint az iskola, a munkahely, az egészségügyi ellátás vagy a bevásárlási lehetőségek, gyalogosan vagy kerékpárral legfeljebb 15 percen belül elérhetők legyenek. A koncepció ma már számos európai város fejlesztési stratégiájában megjelenik, milyen lehetőségek állnak azonban Szlovákia előtt, mennyire kerékpározhatók az ország útjai, mivel foglalkozik az, aki közlekedésföldrajzot kutat? Doktoranduszportréink közt Németh Rolandot köszöntjük, aki a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Kar Közgazdasági-, Társadalomföldrajzi, Demográfiai és Területfejlesztési Tanszékének harmadéves doktorandusza. Oktatási műsorunk új részében az ő tudományterületét, a fenntartható városi közlekedést, a kerékpározhatóság kérdését ismerhetik meg.

1. Alakuló nemzet- és szomszédságpolitika Hogyan idomulnak és viszonyulnak egymáshoz a régi és az új politikai szereplők? 2. Magyarverés Palicson Hogyan próbáltak „elsikálni” Vajdaságban egy súlyos nemzeti alapú incidenst? 3. Tőkés László önszoboravatója Kinek van és kinek nincs helye a hatumák közül a virtuális nemzeti panteonban? 4. Erasmus+-botrány Erdélyben Mennyire generációs kérdés a korrupció? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

1. Alakuló nemzet- és szomszédságpolitika Hogyan idomulnak és viszonyulnak egymáshoz a régi és az új politikai szereplők? 2. Magyarverés Palicson Hogyan próbáltak „elsikálni” Vajdaságban egy súlyos nemzeti alapú incidenst? 3. Tőkés László önszoboravatója Kinek van és kinek nincs helye a hatumák közül a virtuális nemzeti panteonban? 4. Erasmus+-botrány Erdélyben Mennyire generációs kérdés a korrupció? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Lovász Attila, a Szlovák Rádió és Televízió nemzetiségi adásainak vezetője mutatja be Végselyét és környékét.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Lovász Attila, a Szlovák Rádió és Televízió nemzetiségi adásainak vezetője mutatja be Végselyét és környékét.

Csejtey Richárdnál még csecsemőként gyermekbénulást diagnosztizáltak. Gyerekként imádott focizni, de testi hendikepje megakadályozta abban, hogy futballista legyen. Aztán birkózott, de egy szint után ezt is abba kellett hagynia, versenyszerűen már nem űzhette. Az asztaliteniszben tudott kiteljesedni, sikeres paralimpikon lett belőle. A 2000-es Nyári paralimpiai játékok volt az első, amelyen részt vett, a 2020-as tokióira nem sikerült kijutnia, viszont a 2024-es párizsin ismét ott volt, a hatodik paralimpiáján. Azt mondja, a sport rengeteget adott neki, egyfajta dopping, a pingpongnak köszönhetően lett céltudatos, kiegyensúlyozott ember. dcastből kiderül: mikor tudatosult benne, hogy nem tartozik a teljesen egészségesek közé, miben nyilvánult meg a betegsége a gyermekkorában és miben manapság, hol került kapcsolatba az asztalitenisszel, hogyan lett a hobbiból életforma, s hogy lett belőle…

Csejtey Richárdnál még csecsemőként gyermekbénulást diagnosztizáltak. Gyerekként imádott focizni, de testi hendikepje megakadályozta abban, hogy futballista legyen. Aztán birkózott, de egy szint után ezt is abba kellett hagynia, versenyszerűen már nem űzhette. Az asztaliteniszben tudott kiteljesedni, sikeres paralimpikon lett belőle. A 2000-es Nyári paralimpiai játékok volt az első, amelyen részt vett, a 2020-as tokióira nem sikerült kijutnia, viszont a 2024-es párizsin ismét ott volt, a hatodik paralimpiáján. Azt mondja, a sport rengeteget adott neki, egyfajta dopping, a pingpongnak köszönhetően lett céltudatos, kiegyensúlyozott ember. dcastből kiderül: mikor tudatosult benne, hogy nem tartozik a teljesen egészségesek közé, miben nyilvánult meg a betegsége a gyermekkorában és miben manapság, hol került kapcsolatba az asztalitenisszel, hogyan lett a hobbiból életforma, s hogy lett belőle versenyekre járó sportoló, mi az a dolog a versenyek kapcsán, amitől mind a mai napig fél, mi alapján kategorizálják az asztaliteniszező paralimpikonokat, mennyire nehéz kijutni a paralimpiára, hogyan emlékszik vissza a paralimpiai debütálására, a 2000-es sydney-i játékokra, ahol szólóban, az első versenyén kikapott, párosban viszont érmes lett, milyen nüanszokon múlik a siker, mennyire játszik közre a szerencse, miért nem jött össze a legnagyobb dicsőség, amikor világranglista-vezetőként utazott ki két paralimpiára is, milyen volt a pekingi paralimpia, az asztalitenisz hazájában, mivel magyarázza a délkelet-ázsiaiak dominanciáját ebben a sportágban, hogyan sikerült a párizsi paralimpián egy ukrán versenyzőnek legyőznie a legyőzhetetlennek tartott kínait, hogy látja, nekifut-e a következő, a hetedik paralimpiájának, elérhető-e még a hiányzó aranyérem, minek tulajdonítható a paralimpiák növekvő népszerűsége, mit tanulhatunk mi, egészséges emberek a paralimpikonoktól, szövődnek-e barátságok a sportolók között, hogyan lett belőle edző, edzőként milyen problémákkal szembesül, hol látja magát tíz év múlva. Csejtey Richárd asztaliteniszezővel, paralaimpikonnal Puha József beszélgetett a párizsi paralimpiai játékok után. Az interjú a 2024. október 7-i Nappaliban hangzott el.

Május utolsó hétvégéjén a pozsonyi Óváros ismét a könyvek és az irodalom találkozóhelyévé vált: a 13. BRaK könyvfesztivál könyvkiadókkal, szerzőkkel, olvasókkal és számos kísérőprogrammal töltötte meg a város központját. Az eseménynek idén is voltak magyar vendégei. Az aktuális epizódban közülük két alkotóval, Cserna-Szabó Andrással és Darida Benedekkel beszélget Paszmár Lívia – másnaposságról, gasztronómiáról és irodalomról, a nemrég megjelent közös kötetük, a Giganagy macskajajkönyv kapcsán.

Május utolsó hétvégéjén a pozsonyi Óváros ismét a könyvek és az irodalom találkozóhelyévé vált: a 13. BRaK könyvfesztivál könyvkiadókkal, szerzőkkel, olvasókkal és számos kísérőprogrammal töltötte meg a város központját. Az eseménynek idén is voltak magyar vendégei. Az aktuális epizódban közülük két alkotóval, Cserna-Szabó Andrással és Darida Benedekkel beszélget Paszmár Lívia – másnaposságról, gasztronómiáról és irodalomról, a nemrég megjelent közös kötetük, a Giganagy macskajajkönyv kapcsán.

Pecze Károly szlovákiai magyar labdarúgóedző-legenda a legnagyobb szlovák kluboknál, de Lengyelországban, valamint a görög és a török élvonalban is dolgozott. Mi azonban leginkább a DAC vezetőedzőjeként emlékezünk rá szeretettel, hiszen 1987-ben az ő irányításával nyerte el a dunaszerdahelyi klub máig egyetlen trófeáját, a Csehszlovák Kupát. Ficza János az idén 80 éves Karcsi bácsival nemcsak csallóközi emlékeiről és a fociról beszélgetett, hanem a zenéről, a tanulásról, és arról is, hogy mi a hosszútávú siker titka. A felvétel 2026. június 6-án került adásba.

Pecze Károly szlovákiai magyar labdarúgóedző-legenda a legnagyobb szlovák kluboknál, de Lengyelországban, valamint a görög és a török élvonalban is dolgozott. Mi azonban leginkább a DAC vezetőedzőjeként emlékezünk rá szeretettel, hiszen 1987-ben az ő irányításával nyerte el a dunaszerdahelyi klub máig egyetlen trófeáját, a Csehszlovák Kupát. Ficza János az idén 80 éves Karcsi bácsival nemcsak csallóközi emlékeiről és a fociról beszélgetett, hanem a zenéről, a tanulásról, és arról is, hogy mi a hosszútávú siker titka. A felvétel 2026. június 6-án került adásba.

Bodri Eleonóra egyik kedvenc riportalanya volt, gyakran hívta a műsoraiba. Azokon kívül is órákat tudtak beszélgetni. A gasztronómiáról, az utazásokról, a zenéről, mindenről. Nagy megtiszteltetés, hogy szeretett kolléganőnk tavaly augusztusi halála után legalább egy interjú erejéig „megörökölhettem” őt. Lehangolva érkezett a stúdióba, az orvostól jött, de gyorsan átállt, felvette a ritmust. Ehhez hozzájárult az is, hogy kapott egy telefonos üzenetet Salzburgból, az osztrák tanítványa tudatta vele: sikeres vizsgát tett. Rácz Tibor harmonikaművész egyszerre már-már gyerekesen vidám, humoros ember és komoly, vérprofi zenész, akitől mindent meg lehet kérdezni, és mindenre hiteles választ ad. „Az ember húszéves koráig nőjön fel, harmincéves koráig művelődjön, okosodjon, negyvenéves koráig próbálja ki, mit sikerült megtanulnia, ötvenéves koráig kamatoztassa a tudását, hatvanéves koráig bizonyo…

Bodri Eleonóra egyik kedvenc riportalanya volt, gyakran hívta a műsoraiba. Azokon kívül is órákat tudtak beszélgetni. A gasztronómiáról, az utazásokról, a zenéről, mindenről. Nagy megtiszteltetés, hogy szeretett kolléganőnk tavaly augusztusi halála után legalább egy interjú erejéig „megörökölhettem” őt. Lehangolva érkezett a stúdióba, az orvostól jött, de gyorsan átállt, felvette a ritmust. Ehhez hozzájárult az is, hogy kapott egy telefonos üzenetet Salzburgból, az osztrák tanítványa tudatta vele: sikeres vizsgát tett. Rácz Tibor harmonikaművész egyszerre már-már gyerekesen vidám, humoros ember és komoly, vérprofi zenész, akitől mindent meg lehet kérdezni, és mindenre hiteles választ ad. „Az ember húszéves koráig nőjön fel, harmincéves koráig művelődjön, okosodjon, negyvenéves koráig próbálja ki, mit sikerült megtanulnia, ötvenéves koráig kamatoztassa a tudását, hatvanéves koráig bizonyos dolgokat zárjon le, és kezdjen el komplexen gondolkodni. Mert az okosság a hatvanas éveiben jön, a bölcsesség a hetvenesekben, a nyolcvanasokban pedig már minden kérdésre tudja a választ. Csak senki sem kérdez tőle” – vallja, amit idősebb kollégáitól hallott. A podcastből kiderül: hogyan emlékszik vissza a Nórával folytatott rádiós és magánéletbeli beszélgetésekre, milyen volt a nagymamája konyhája, miért nem ismeri lakóhelye postását, ki a „partnere” immár hetedik éve, amióta egyedül él, melyik három tévécsatornát nézi, mi változott meg az életében azzal, hogy nyugdíjas művész lett, mi mindenre jött rá nyugdíjasként, milyen „munkabalesettel” kereste fel az orvosát, aki zenészként az évfolyamtársa volt az egyik növedékének, miért elengedhetetlen a szigor a zenetanításhoz, mennyit változott a harmonikazene oktatása és helyzete az elmúlt évtizedekben, beszűrődött-e a televízióból ismert tehetségkutatás az ő szakmájába, szeretne-e most pályakezdő fiatal lenni, milyen az erkölcstelen zene, miért nem szereti a rétegzene kifejezést, hogyan telnek a mindennapjai, hetven felett kell-e még az inspiráció, miért tegezik a tanítványai, mi alapján választja ki őket, a diplomakoncertjük után maradnak-e ezen a pályán, és tudnak-e érvényesülni, foglalkoztatja-e az elmúlás, miért imád „szerdahelyiesen” beszélni, milyen lesz a szeptember 18-i bemutató koncertje Dunaszerdahelyen, a róla elnevezett kamarateremben, nagy utazó hírében álló emberként hova készül a nyáron. Rácz Tibor harmonikaművész Puha József vendége volt a május 25-i Nappaliban.

A Nyugaton a helyzetben egy nagy múltú és rangos rendezvénnyel foglalkoztunk, amely jubileumához érkezett. Huszadik alkalommal rendezték meg Galántán a Kodály Napokat, a Szlovákiai Magyar Felnőtt Énekkarok Országos Minősítő Versenyét. A közel hat évtizedes múltra visszatekintő rendezvény – bár külsőségeiben sokat változott – alapvonásaiban ma is megmaradt annak, amivé az alapítók a kodályi örökség szellemében szánták: a minőségi kóruszene és a közös éneklés ünnepének. A jubileumi alkalom kapcsán a szlovákiai magyar kóruszene három meghatározó alakjával, Szalay Szilviával, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága elnökével, valamint Stirber Lajossal és Kazán Józseffel, a társaság elnökségi tagjaival beszélgettünk a hazai magyar kórusélet múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Szó esett a Kodály Napok történetéről, a kórusmozgalom változásairól, az utánpótlás kérdéséről, valamint arról is, mi…

A Nyugaton a helyzetben egy nagy múltú és rangos rendezvénnyel foglalkoztunk, amely jubileumához érkezett. Huszadik alkalommal rendezték meg Galántán a Kodály Napokat, a Szlovákiai Magyar Felnőtt Énekkarok Országos Minősítő Versenyét. A közel hat évtizedes múltra visszatekintő rendezvény – bár külsőségeiben sokat változott – alapvonásaiban ma is megmaradt annak, amivé az alapítók a kodályi örökség szellemében szánták: a minőségi kóruszene és a közös éneklés ünnepének. A jubileumi alkalom kapcsán a szlovákiai magyar kóruszene három meghatározó alakjával, Szalay Szilviával, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága elnökével, valamint Stirber Lajossal és Kazán Józseffel, a társaság elnökségi tagjaival beszélgettünk a hazai magyar kórusélet múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Szó esett a Kodály Napok történetéről, a kórusmozgalom változásairól, az utánpótlás kérdéséről, valamint arról is, mit jelent ma közösségben énekelni. Szalay Szilviával, Stirber Lajossal és Kazán Józseffel Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzetben.

1. Szlovákiában a magyar nemzetiségűek körében jelentős mértékben javult a TISZA megítélése a választások óta – erről tanúskodik egy IPSOS-felmérés. Beszélhetünk-e trendfordulóról a szlovákiai magyarok pártpreferenciái tekintetében? Mi az ezzel kapcsolatos tapasztalat Erdélyben és Vajdaságban? 2. Forsthoffer Ágnes országgyűlési elnök ellátogatott Szabadkára, ahol a VMSZ-székházban tárgyalt a párt vezető tisztségviselőivel. Forsthoffer a „jó zsaru” szerepét játszotta, vagy ez már a hatuma Fidesz-szatellitek rehabilitációjának kezdő lépése? 3. Magyar zászlót égettek Szabadkán. Sporadikus incidensekként vagy tendenciaként kell tekinteni a nemzeti színezetű atrocitásokra? 4. A Bethlen Gábor Alap erdélyi médiatámogatásainak visszavonását követelik független médiumok. Mekkora a realitása egy ilyen követelés teljesítésének? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk…

1. Szlovákiában a magyar nemzetiségűek körében jelentős mértékben javult a TISZA megítélése a választások óta – erről tanúskodik egy IPSOS-felmérés. Beszélhetünk-e trendfordulóról a szlovákiai magyarok pártpreferenciái tekintetében? Mi az ezzel kapcsolatos tapasztalat Erdélyben és Vajdaságban? 2. Forsthoffer Ágnes országgyűlési elnök ellátogatott Szabadkára, ahol a VMSZ-székházban tárgyalt a párt vezető tisztségviselőivel. Forsthoffer a „jó zsaru” szerepét játszotta, vagy ez már a hatuma Fidesz-szatellitek rehabilitációjának kezdő lépése? 3. Magyar zászlót égettek Szabadkán. Sporadikus incidensekként vagy tendenciaként kell tekinteni a nemzeti színezetű atrocitásokra? 4. A Bethlen Gábor Alap erdélyi médiatámogatásainak visszavonását követelik független médiumok. Mekkora a realitása egy ilyen követelés teljesítésének? A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)