Litera Podcast

Nádas Péter memoárja finoman szólva zavarba ejtő olvasmány. Irodalmi pletykagyűjtemény? Vagy egy korszak és egy kör belviszonyainak intenzív ábrázolása? A Litera szerkesztői vendégükkel, Margócsy István kritikussal igyekeztek pró és kontra érveket találni.

Nádas Péter memoárja finoman szólva zavarba ejtő olvasmány. Irodalmi pletykagyűjtemény? Vagy egy korszak és egy kör belviszonyainak intenzív ábrázolása? A Litera szerkesztői vendégükkel, Margócsy István kritikussal igyekeztek pró és kontra érveket találni.

A 90-es évek a magyar kulturális sajtó aranykora volt, számos innovatív és hiánypótló, felejthetetlen folyóirattal, amelyek készítői azóta is tényezők a művészeti színtéren. Sorozatunkban vendégünk ezúttal Karafiáth Orsolya, az 1996-tól 2000-ig létezett Sárkányfű egyik meghatározó szerzője.

A 90-es évek a magyar kulturális sajtó aranykora volt, számos innovatív és hiánypótló, felejthetetlen folyóirattal, amelyek készítői azóta is tényezők a művészeti színtéren. Sorozatunkban vendégünk ezúttal Karafiáth Orsolya, az 1996-tól 2000-ig létezett Sárkányfű egyik meghatározó szerzője.

60 évvel Luchino Visconti félresikerült próbálkozása után egy európai filmrendező ismét vászonra vitte Albert Camus nagyhatású regényét, Az idegent (korábbi címén: a Közönyt). Francois Ozon filmjéről beszélgettünk.

60 évvel Luchino Visconti félresikerült próbálkozása után egy európai filmrendező ismét vászonra vitte Albert Camus nagyhatású regényét, Az idegent (korábbi címén: a Közönyt). Francois Ozon filmjéről beszélgettünk.

Az otthontalanság poétikája – Tanulmányok Agota Kristofról című tanulmánykötet a magyar származású, Svájcban franciául alkotó világhírű szerző születésének 90. évfordulójára jelent meg, és arra tesz kísérletet, hogy megtalálja Agota Kristof helyét a magyar irodalomban. Podcastunkban a kötet két szerkesztőjével Decki Saroltával és Kovács Ágnessel Szekeres Dóra beszélgetett.

Az otthontalanság poétikája – Tanulmányok Agota Kristofról című tanulmánykötet a magyar származású, Svájcban franciául alkotó világhírű szerző születésének 90. évfordulójára jelent meg, és arra tesz kísérletet, hogy megtalálja Agota Kristof helyét a magyar irodalomban. Podcastunkban a kötet két szerkesztőjével Decki Saroltával és Kovács Ágnessel Szekeres Dóra beszélgetett.

A Litera Klub 10. klubestjén, 2026 februárjában a klub írótagjai olvastak fel műveikből. Biró Zsombor Aurél Egyéb, meghalt című novelláját hallhatjuk most a szerző előadásában. A következő klubestünk 2026. május 19-én lesz a Három Hollóban. Vendégünk Tompa Andea, felolvasnak: Jász Attila, Kollár Árpád, Sajó László, Szijj Ferenc, Seres Lili Hanna és Vass Norbert.

A Litera Klub 10. klubestjén, 2026 februárjában a klub írótagjai olvastak fel műveikből. Biró Zsombor Aurél Egyéb, meghalt című novelláját hallhatjuk most a szerző előadásában. A következő klubestünk 2026. május 19-én lesz a Három Hollóban. Vendégünk Tompa Andea, felolvasnak: Jász Attila, Kollár Árpád, Sajó László, Szijj Ferenc, Seres Lili Hanna és Vass Norbert.

A Litera Klub 10. klubestjén, 2026 februárjában a klub írótagjai olvastak fel műveikből. Kovács Dominik és Kovács Viktor novellájának Szegény ördögök című részletét hallhatjuk most a szerzők előadásában. A következő klubestünk 2026. május 19-én lesz a Három Hollóban. Vendégünk Tompa Andea, felolvasnak: Jász Attila, Kollár Árpád, Sajó László, Szijj Ferenc, Seres Lili Hanna és Vass Norbert.

A Litera Klub 10. klubestjén, 2026 februárjában a klub írótagjai olvastak fel műveikből. Kovács Dominik és Kovács Viktor novellájának Szegény ördögök című részletét hallhatjuk most a szerzők előadásában. A következő klubestünk 2026. május 19-én lesz a Három Hollóban. Vendégünk Tompa Andea, felolvasnak: Jász Attila, Kollár Árpád, Sajó László, Szijj Ferenc, Seres Lili Hanna és Vass Norbert.

A Litera Klub 10. klubestjén, 2026 februárjában a klub írótagjai olvastak fel műveikből. Egressy Zoltán öt versét hallhatjuk most a szerző előadásában. A következő klubestünk 2026. május 19-én lesz a Három Hollóban. Vendégünk Tompa Andea, felolvasnak: Jász Attila, Kollár Árpád, Sajó László, Szijj Ferenc, Seres Lili Hanna és Vass Norbert.

A Litera Klub 10. klubestjén, 2026 februárjában a klub írótagjai olvastak fel műveikből. Egressy Zoltán öt versét hallhatjuk most a szerző előadásában. A következő klubestünk 2026. május 19-én lesz a Három Hollóban. Vendégünk Tompa Andea, felolvasnak: Jász Attila, Kollár Árpád, Sajó László, Szijj Ferenc, Seres Lili Hanna és Vass Norbert.

A Litera Klub 10. klubestjén, 2026 februárjában a klub írótagjai olvastak fel műveikből. Bozsik Péter az Ex Symposion Tolnai Ottó emlékének ajánlott Anekdota számában megjelent, A mester első halála című versét hallhatjuk most a szerző előadásában. A következő klubestünk 2026. május 19-én lesz a Három Hollóban. Vendégünk Tompa Andea, felolvasnak: Jász Attila, Kollár Árpád, Sajó László, Szijj Ferenc, Seres Lili Hanna és Vass Norbert.

A Litera Klub 10. klubestjén, 2026 februárjában a klub írótagjai olvastak fel műveikből. Bozsik Péter az Ex Symposion Tolnai Ottó emlékének ajánlott Anekdota számában megjelent, A mester első halála című versét hallhatjuk most a szerző előadásában. A következő klubestünk 2026. május 19-én lesz a Három Hollóban. Vendégünk Tompa Andea, felolvasnak: Jász Attila, Kollár Árpád, Sajó László, Szijj Ferenc, Seres Lili Hanna és Vass Norbert.

A Litera Klub 10. klubestjén, 2026 februárjában a klub írótagjai olvastak fel műveikből. Most G. István László verseit hallhatjuk a szerző előadásában. A következő klubestünk 2026. május 19-én lesz a Három Hollóban. Vendégünk Tompa Andea, felolvasnak: Jász Attila, Kollár Árpád, Sajó László, Szijj Ferenc, Seres Lili Hanna és Vass Norbert.

A Litera Klub 10. klubestjén, 2026 februárjában a klub írótagjai olvastak fel műveikből. Most G. István László verseit hallhatjuk a szerző előadásában. A következő klubestünk 2026. május 19-én lesz a Három Hollóban. Vendégünk Tompa Andea, felolvasnak: Jász Attila, Kollár Árpád, Sajó László, Szijj Ferenc, Seres Lili Hanna és Vass Norbert.

A Litera Klub 10. klubestjén, 2026 februárjában a klub írótagjai olvastak fel műveikből. Elsőként Berta Ádám Haldokló csillag című regényének részletét hallhattuk a szerző előadásában. A következő klubestünk 2026. május 19-én lesz a Három Hollóban. Vendégünk Tompa Andea, felolvasnak: Jász Attila, Kollár Árpád, Sajó László, Szijj Ferenc, Seres Lili Hanna és Vass Norbert.

A Litera Klub 10. klubestjén, 2026 februárjában a klub írótagjai olvastak fel műveikből. Elsőként Berta Ádám Haldokló csillag című regényének részletét hallhattuk a szerző előadásában. A következő klubestünk 2026. május 19-én lesz a Három Hollóban. Vendégünk Tompa Andea, felolvasnak: Jász Attila, Kollár Árpád, Sajó László, Szijj Ferenc, Seres Lili Hanna és Vass Norbert.

Filmrendező, író, standup-előadó, influenszer – Goldberg Emíliáról túlzás nélkül állítható, hogy szereti sokféle műfajban kipróbálni magát. A nemrégiben a Pipás című filmjével a mozikban debütáló alkotó írt már díjnyertes ifjúsági regényt, az utóbbi években pedig elképesztő sikereket ér el a közösségi felületeken zalai nagymamája által ihletett karakterrel Jajemília néven. – Goldberg Emíliával Greff András és Szekeres Dóra beszélgetett.

Filmrendező, író, standup-előadó, influenszer – Goldberg Emíliáról túlzás nélkül állítható, hogy szereti sokféle műfajban kipróbálni magát. A nemrégiben a Pipás című filmjével a mozikban debütáló alkotó írt már díjnyertes ifjúsági regényt, az utóbbi években pedig elképesztő sikereket ér el a közösségi felületeken zalai nagymamája által ihletett karakterrel Jajemília néven. – Goldberg Emíliával Greff András és Szekeres Dóra beszélgetett.

Jenny Erpenbeck Kairosz című regénye egy bántalmazó párkapcsolat pokoljárását állítja párhuzamba az NDK fokozatos szétforgácsolódásával. A regény magyar fordításban tavaly jelent meg, a szerző 2024-ben – első németországi díjazottként – nemzetközi Booker-díjat nyert érte. A podcastban Bodor Emese, Greff András és Szekeres Dóra beszélgetett a könyvről.

Jenny Erpenbeck Kairosz című regénye egy bántalmazó párkapcsolat pokoljárását állítja párhuzamba az NDK fokozatos szétforgácsolódásával. A regény magyar fordításban tavaly jelent meg, a szerző 2024-ben – első németországi díjazottként – nemzetközi Booker-díjat nyert érte. A podcastban Bodor Emese, Greff András és Szekeres Dóra beszélgetett a könyvről.

2026. április 23-án, 100 éve született Janikovszky Éva, Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, a magyar gyerekirodalom egyik legjelentősebb alkotója. Történetei generációkat kötnek össze, máig az egyik legnépszerűbb gyerekkönyv-szerzőnk. Születésének jubileuma alkalmából az egyik legismertebb és legnépszerűbb írását, a Velem mindig történik valami című művét Szikszai Rémusz olvassa fel.

2026. április 23-án, 100 éve született Janikovszky Éva, Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, a magyar gyerekirodalom egyik legjelentősebb alkotója. Történetei generációkat kötnek össze, máig az egyik legnépszerűbb gyerekkönyv-szerzőnk. Születésének jubileuma alkalmából az egyik legismertebb és legnépszerűbb írását, a Velem mindig történik valami című művét Szikszai Rémusz olvassa fel.

A 90-es évek a magyar kulturális sajtó aranykora volt, számos innovatív és hiánypótló, felejthetetlen folyóirattal, amelyek készítői azóta is tényezők a művészeti színtéren. Új sorozatunkban velük beszélgetünk. Első vendégünk Károlyi Csaba, az 1989-től 1999-ig létezett Nappali ház egyik alapító szerkesztője.

A 90-es évek a magyar kulturális sajtó aranykora volt, számos innovatív és hiánypótló, felejthetetlen folyóirattal, amelyek készítői azóta is tényezők a művészeti színtéren. Új sorozatunkban velük beszélgetünk. Első vendégünk Károlyi Csaba, az 1989-től 1999-ig létezett Nappali ház egyik alapító szerkesztője.

Spiró György 2026. április 4-én ünnepli 80. születésnapját. Utópia című novelláját ebből az alkalomból Szikszai Rémusz olvassa fel.

Spiró György 2026. április 4-én ünnepli 80. születésnapját. Utópia című novelláját ebből az alkalomból Szikszai Rémusz olvassa fel.

Tíz éve halt meg Kertész Imre, a magyar irodalom egyik legjelentősebb szerzője, első irodalmi Nobel-díjasunk. Irodalmár vendégeinkkel ennek apropójából az életmű ellentmondásos rétegeit igyekeztünk átvilágítani, hogy megértsük, hogyan olvasunk és miként olvashatunk egyáltalán Kertészt alaposan megváltozott világunkban.

Tíz éve halt meg Kertész Imre, a magyar irodalom egyik legjelentősebb szerzője, első irodalmi Nobel-díjasunk. Irodalmár vendégeinkkel ennek apropójából az életmű ellentmondásos rétegeit igyekeztünk átvilágítani, hogy megértsük, hogyan olvasunk és miként olvashatunk egyáltalán Kertészt alaposan megváltozott világunkban.

120 évvel ezelőtt ezen a napon, 1906. március 30-án született Gelléri Andor Endre, a magyar novellairodalom kiemelkedő alakja. Gelléri világa egyszerre színes és realista, nem hallgatja el a kitaszítottak, a társadalom peremén élők szenvedéseit, írásait mégis átjárja egyfajta derű. Rá emlékezünk ma a Literán Szikszai Rémusz felolvasásával. Elhangzik a Barna sör című novella.

120 évvel ezelőtt ezen a napon, 1906. március 30-án született Gelléri Andor Endre, a magyar novellairodalom kiemelkedő alakja. Gelléri világa egyszerre színes és realista, nem hallgatja el a kitaszítottak, a társadalom peremén élők szenvedéseit, írásait mégis átjárja egyfajta derű. Rá emlékezünk ma a Literán Szikszai Rémusz felolvasásával. Elhangzik a Barna sör című novella.

Ferencz Győző 2019-től a Literán publikálta esszéit, amelyekből Út Tipperarybe címmel 2025-ben jelent meg kötet a Gondolat Kiadó gondozásában. A Merülés sorozat legújabb adásában Szekeres Dóra és Nagy Gabriella kérdezte a szerzőt.

Ferencz Győző 2019-től a Literán publikálta esszéit, amelyekből Út Tipperarybe címmel 2025-ben jelent meg kötet a Gondolat Kiadó gondozásában. A Merülés sorozat legújabb adásában Szekeres Dóra és Nagy Gabriella kérdezte a szerzőt.

David Szalay Flesh című regénye volt kritikai podcastunk 43 adásának témája – választásunk apropója, hogy a magyar származású szerző idén elnyerte a Booker-díjat, a kortárs angolszász irodalom egyik legnagyobb elismerését. A podcastban Bodor Emese, Fehér Renátó és Szekeres Dóra beszélgettek a könyvről. A regény magyar nyelven még nem olvasható – Barabás András fordítása Test címmel a könyvhétre fog megjelenni, amikor a szerző maga is Magyarországra érkezik, ő fogja megnyitni az eseménysorozatot. A beszélgetés elején a könyvet övező hype-ról és szokatlan társadalmi diskurzusól esett szó, valamint arról, miért mondhatta azt a szerző a Bookert átvevő beszédében, hogy kifejezetten nagy kockázatot vállalt ennek a regénynek a megírásával.a Annak ellenére, hogy a könyv tehát még csak angolul elérhető, mégis arra biztatjuk a Litera olvasóit, hogy ne féljenek elolvasni, márcsak azért is, mert a F…

David Szalay Flesh című regénye volt kritikai podcastunk 43 adásának témája – választásunk apropója, hogy a magyar származású szerző idén elnyerte a Booker-díjat, a kortárs angolszász irodalom egyik legnagyobb elismerését. A podcastban Bodor Emese, Fehér Renátó és Szekeres Dóra beszélgettek a könyvről. A regény magyar nyelven még nem olvasható – Barabás András fordítása Test címmel a könyvhétre fog megjelenni, amikor a szerző maga is Magyarországra érkezik, ő fogja megnyitni az eseménysorozatot. A beszélgetés elején a könyvet övező hype-ról és szokatlan társadalmi diskurzusól esett szó, valamint arról, miért mondhatta azt a szerző a Bookert átvevő beszédében, hogy kifejezetten nagy kockázatot vállalt ennek a regénynek a megírásával.a Annak ellenére, hogy a könyv tehát még csak angolul elérhető, mégis arra biztatjuk a Litera olvasóit, hogy ne féljenek elolvasni, márcsak azért is, mert a Flesh nyelve kifejezetten egyszerű, mondhatni végtelenül lecsupaszított. Ennek szándékoltságáról, idegesítő vagy épp szórakoztató voltáról vitatkoztunk, Fehér Renátó pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a regény egyszerű nyelvezete hányféle társadalompolitikai és gender kérdést is felvet, és hogy ezeket a kérdéseket kifejezetten innovatív módon tárja az olvasó elé David Szalay. A regény nyelvének tárgyalása kapcsán jutottunk el a könyv központi elemeként tárgyalható szexualitás és szexuális erőszak témájához. Bodor Emese szerint a könyv egyik nagy erénye, hogy milyen érzékenyen változik a nyelvi megformáltság annak mentén, hogy éppen mi történik a főhőssel, mennyire kerül érzelmileg megterhelő helyzetbe, vagy éppen jut el a teljes disszociációhoz. Szekeres Dóra kiemelte, hogy a főhős egyszerű nyelvhasználata mellett a könyvben a szereplők között létrejövő párbeszédek bemutatnak egy társadalmi státusztól és iskolázottságtól független jelenséget is, amelyben a kiüresedett mondatoknak és elhallgatásoknak jut erős szerep. Arról, hogy mennyire sikerül a Fleshnek megugrania, hogy válaszokat adjon azokra az általa felmutatott társadalmi kérdésekre, sztereotípiákkal kapcsolatos ellentmondásokra, nagyjából ugyanúgy gondolkodtunk a beszélgetésben. Fehér Renátó szerint például a bevándorlással, és a kelet-európai munkavállalókkal kapcsolatos előítéletekkel kapcsolatos válaszok árnyékban maradnak a könyvben, Szalay csak felvillantja ezeket a problémákat, de nem dolgozza ki kellően és szándékszerűen kidolgozva, noha éppen egy ilyen könyv tehetné ezt meg, főleg, hogy magyar olvasóként is ritkán találkozunk azzal, hogy egy idegen szemével tekinthetünk rá a magyar viszonyokra, kisvárosokra, valóságra. A beszélgetés második felében arról a kifejezett írói szándékról beszélgettünk – amelyet a szerző több interjúban is kijelentett –, miszerint a könyv arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, milyen egy férfi testben élni. Fehér Renátó egyrészt nem biztos abban, hogy a szerző nyilatkozatai ellenére, valóban azt állítaná a regény, hogy belőle kiolvasható egy általános férfitapasztalat, hiszen valójában nem beszélhetünk ilyenről, férfiként – és nőként is – megannyi szerepet, tapasztalatot és viszonyulást működtetünk még egyetlen napon belül is.

A Litera Merülés podcastjának 19. epizódjában Kornis Mihállyal tavaly megjelent regényéről, a Minden emberről pályatársa, Ferencz Győző beszélget.

A Litera Merülés podcastjának 19. epizódjában Kornis Mihállyal tavaly megjelent regényéről, a Minden emberről pályatársa, Ferencz Győző beszélget.