Könyves Magazin

A Könyvhét legviharosabb napján Purosz Leonidasz a vendégünk a Flair Podcastben, akivel Honvágy című harmadik kötetéről beszélgetünk (olvass bele!). A szerző mesél félig görög származásáról, polgárháborús menekült nagyszülei történetéről – amely nem mellesleg új drámáját ihlette –, valamint a transzgenerációs otthontalanság érzéséről. A beszélgetés témái: A szerző családi háttere és különleges neve A címadó dráma a nagyszülők történetét dolgozza fel. Állandó készenléti állapot és elvágyódás mint transzgenerációs örökség Hogyan épült fel a Honvágy című kötet? A közösségélmény lehetőségeiről Családi beszámolók vagy történelmi kutatás? A versírás már nem életforma, hanem kitüntetett alkalom.

A Könyvhét legviharosabb napján Purosz Leonidasz a vendégünk a Flair Podcastben, akivel Honvágy című harmadik kötetéről beszélgetünk (olvass bele!). A szerző mesél félig görög származásáról, polgárháborús menekült nagyszülei történetéről – amely nem mellesleg új drámáját ihlette –, valamint a transzgenerációs otthontalanság érzéséről. A beszélgetés témái: A szerző családi háttere és különleges neve A címadó dráma a nagyszülők történetét dolgozza fel. Állandó készenléti állapot és elvágyódás mint transzgenerációs örökség Hogyan épült fel a Honvágy című kötet? A közösségélmény lehetőségeiről Családi beszámolók vagy történelmi kutatás? A versírás már nem életforma, hanem kitüntetett alkalom.

A Flair Podcast újabb vendége Horváth Adél, aki Sok ördögök címmel írta meg izgalmas első regényét. A történet egy partiumi fiktív faluban játszódik, ahol egy tragédia után elkezdenek felszínre kerülni a lakók féltve őrzött titkai. A cselekményt a babonák, a román és magyar folklór elemei, valamint a fojtogató társadalmi elvárások is formálják. De kik a prikulicsok? Hallgasd meg az epizódot, és derítsd ki! A beszélgetés témái: Az első, izgalommal teli kötetbemutatók A Sok ördögök egy fiktív településen játszódó faluregény. Hogyan inspirálódott a szerző a saját családi gyökereiből, illetve néprajzi kutatásokból? Babonák mint megküzdési mechanizmusok Milyen jelentősége van a borítón látható figuráknak? A szerző öt évig dolgozott a köteten. A szépirodalom és a zsánerirodalom határán

A Flair Podcast újabb vendége Horváth Adél, aki Sok ördögök címmel írta meg izgalmas első regényét. A történet egy partiumi fiktív faluban játszódik, ahol egy tragédia után elkezdenek felszínre kerülni a lakók féltve őrzött titkai. A cselekményt a babonák, a román és magyar folklór elemei, valamint a fojtogató társadalmi elvárások is formálják. De kik a prikulicsok? Hallgasd meg az epizódot, és derítsd ki! A beszélgetés témái: Az első, izgalommal teli kötetbemutatók A Sok ördögök egy fiktív településen játszódó faluregény. Hogyan inspirálódott a szerző a saját családi gyökereiből, illetve néprajzi kutatásokból? Babonák mint megküzdési mechanizmusok Milyen jelentősége van a borítón látható figuráknak? A szerző öt évig dolgozott a köteten. A szépirodalom és a zsánerirodalom határán

A Könyves Magazin FLAIR Podcastjában Valuska László beszélget Kömlődi Ferenc jövőkutatóval az Öröklétek című új kötetéről. A könyv az emberi élettartam meghosszabbításának technológiai és etikai kérdéseit, a transzhumanizmust, valamint a sci-fi jövőformáló szerepét járta körül. A szerző kiemelte a mesterséges intelligencia, az agyszámítógép-interfészek és a szintetikus biológia fúzióját, hangsúlyozva, hogy a legnagyobb veszélyt nem a technológia, hanem az emberi hatalomvágy jelenti. A beszélgetés tartalma: Az öröklét és élettartam-hosszabbítás Transzhumanizmus és evolúció A sci-fi és a jövőkutató felelőssége Társadalmi kihívások és egyenlőtlenség Az ember mint valódi veszélyforrás Ellenállás és technofeudalizmus

A Könyves Magazin FLAIR Podcastjában Valuska László beszélget Kömlődi Ferenc jövőkutatóval az Öröklétek című új kötetéről. A könyv az emberi élettartam meghosszabbításának technológiai és etikai kérdéseit, a transzhumanizmust, valamint a sci-fi jövőformáló szerepét járta körül. A szerző kiemelte a mesterséges intelligencia, az agyszámítógép-interfészek és a szintetikus biológia fúzióját, hangsúlyozva, hogy a legnagyobb veszélyt nem a technológia, hanem az emberi hatalomvágy jelenti. A beszélgetés tartalma: Az öröklét és élettartam-hosszabbítás Transzhumanizmus és evolúció A sci-fi és a jövőkutató felelőssége Társadalmi kihívások és egyenlőtlenség Az ember mint valódi veszélyforrás Ellenállás és technofeudalizmus

Csepelyi Adriennel új, Otthonról haza című novelláskötetével vendégeskedett a Könyves Magazin FLAIR Podcastjában. Zenei inspirációkról, szatmári tájszólásról, megbélyegzettségről, a férfiak uralta újságírói szakma nehézségeiről, valamint a népi és urbánus identitásról beszélgetett Valauska László a szerzővel. A beszélgetés témái A norvég folktól a K-popig Nyelvi elnyomás és a tájszólás traumája A saját hang és az identitás visszaszerzése A népi és urbánus kettősség megférése Az írás mint túlélési terápia és megérkezés

Csepelyi Adriennel új, Otthonról haza című novelláskötetével vendégeskedett a Könyves Magazin FLAIR Podcastjában. Zenei inspirációkról, szatmári tájszólásról, megbélyegzettségről, a férfiak uralta újságírói szakma nehézségeiről, valamint a népi és urbánus identitásról beszélgetett Valauska László a szerzővel. A beszélgetés témái A norvég folktól a K-popig Nyelvi elnyomás és a tájszólás traumája A saját hang és az identitás visszaszerzése A népi és urbánus kettősség megférése Az írás mint túlélési terápia és megérkezés

A Flair Podcast vendége György Tekla (@teklakonyvei), aki a 13 éve indított könyves blogjától kezdve mesél nekünk tartalomgyártói útjáról, melynek fő fókuszában az irodalom és a történelem állnak. Hogyan jutott el a skandináv krimiktől a klasszikusokig? Elárulja az epizódban, és arra is kitér, milyen élmény volt politikusokkal interjúzni a Könyvhéten. A beszélgetés témái: A tartalomgyártás kezdetei: az olvasási motiváció visszaszerzése II. Erzsébet királynő halála hozta el a fordulatot Fókuszban az emberi oldal: száraz évszámok helyett „fun factek" A TikTokon is van igény az informatív tartalomra. A tartalmak az aktuális érdeklődése alapján készülnek. Út a klasszikusokhoz: kulturális háttérkutatás Spontán interjúk a Könyvhéten: „most vagy soha”

A Flair Podcast vendége György Tekla (@teklakonyvei), aki a 13 éve indított könyves blogjától kezdve mesél nekünk tartalomgyártói útjáról, melynek fő fókuszában az irodalom és a történelem állnak. Hogyan jutott el a skandináv krimiktől a klasszikusokig? Elárulja az epizódban, és arra is kitér, milyen élmény volt politikusokkal interjúzni a Könyvhéten. A beszélgetés témái: A tartalomgyártás kezdetei: az olvasási motiváció visszaszerzése II. Erzsébet királynő halála hozta el a fordulatot Fókuszban az emberi oldal: száraz évszámok helyett „fun factek" A TikTokon is van igény az informatív tartalomra. A tartalmak az aktuális érdeklődése alapján készülnek. Út a klasszikusokhoz: kulturális háttérkutatás Spontán interjúk a Könyvhéten: „most vagy soha”

Miért szeret bele valaki New Yorkba? Újlipótváros és a Manhetten között mekkora a távolság? Megjelent az Apropó, New York című regény, ezért kikérdezzük az írót, hogyan készített Philip Roth-tal interjút, de szó esik a könyv autofikciós és detektíves jellegéről, a kutyája elvesztéséről és a könyv arculatátról, valamint az újságírói távolságtartás és a személyes hangvétel közötti alkotói küzdelemről. A Könyves Magazin Flair podcastjában Valuska László beszélget Köves Gábor újságíróval. A Philip Roth-interjú, amihez egy e-mailt kellett írni A kanapé címe: keleti 52. utca A New York-rajongás kezedete és az újlipótvárosi családi emlékek Köves eredetileg New York-i krimit szeretett volna írni, de mivel nem tudott fiktív cselekményt építeni, saját magából kiindulva alkotott meg egy nyomozó karaktert A szerző mesél dalmatája elvesztéséről, akinek a könyvben állított emléket Az újságírástól a sz…

Miért szeret bele valaki New Yorkba? Újlipótváros és a Manhetten között mekkora a távolság? Megjelent az Apropó, New York című regény, ezért kikérdezzük az írót, hogyan készített Philip Roth-tal interjút, de szó esik a könyv autofikciós és detektíves jellegéről, a kutyája elvesztéséről és a könyv arculatátról, valamint az újságírói távolságtartás és a személyes hangvétel közötti alkotói küzdelemről. A Könyves Magazin Flair podcastjában Valuska László beszélget Köves Gábor újságíróval. A Philip Roth-interjú, amihez egy e-mailt kellett írni A kanapé címe: keleti 52. utca A New York-rajongás kezedete és az újlipótvárosi családi emlékek Köves eredetileg New York-i krimit szeretett volna írni, de mivel nem tudott fiktív cselekményt építeni, saját magából kiindulva alkotott meg egy nyomozó karaktert A szerző mesél dalmatája elvesztéséről, akinek a könyvben állított emléket Az újságírástól a szépirodalomig: futva a Margitszigeten

Az Alkotótárs podcast újabb részében Harag Anita mesél kedvenc olvasmányairól, különös tekintettel Bencsik Orsolya Akció van! című kötetére, de Mándy Iván, illetve Raymond Carver novelláiról is beszélgetünk. Miért voltak rá nagy hatással ezek a szövegek, és hogyan ír ő hozzájuk képest? Kiderül az adásból. A beszélgetés témái: Hogyan indult Harag Anita olvasói útja? – strandos olvasástól az első szerelemig Szvoren Edina és Bencsik Orsolya is nagy hatással volt rá. A novellában minden jel. „Csak a töredékét írom le annak, ami a fejemben van.” Milyen könyvet vesz elő, amikor emlékeztetni akarja magát, hogy milyen jó olvasni? Miért éppen Bencsik Orsolya könyvét választotta? Mándy Ivánra példaképként tekint Raymond Carver és a minimalizmus Alkotótárs podcast A kultúrában az idő és a szabadság a legfontosabb értékek közé tartoznak. Ezért jött létre 2021-ben a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj,…

Az Alkotótárs podcast újabb részében Harag Anita mesél kedvenc olvasmányairól, különös tekintettel Bencsik Orsolya Akció van! című kötetére, de Mándy Iván, illetve Raymond Carver novelláiról is beszélgetünk. Miért voltak rá nagy hatással ezek a szövegek, és hogyan ír ő hozzájuk képest? Kiderül az adásból. A beszélgetés témái: Hogyan indult Harag Anita olvasói útja? – strandos olvasástól az első szerelemig Szvoren Edina és Bencsik Orsolya is nagy hatással volt rá. A novellában minden jel. „Csak a töredékét írom le annak, ami a fejemben van.” Milyen könyvet vesz elő, amikor emlékeztetni akarja magát, hogy milyen jó olvasni? Miért éppen Bencsik Orsolya könyvét választotta? Mándy Ivánra példaképként tekint Raymond Carver és a minimalizmus Alkotótárs podcast A kultúrában az idő és a szabadság a legfontosabb értékek közé tartoznak. Ezért jött létre 2021-ben a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj, amely arra hivatott, hogy támogatást nyújtson a fiatal, magyar írók számára a zavartalan alkotáshoz. Podcastsorozatunkban a két győztessel, Harag Anitával és Biró Zsombor Auréllal beszélgetünk írásról, olvasásról, az őket inspiráló alkotókról és készülő munkáikról. A sorozat szerkesztő-műsorvezetője: Bakó Sára

Egy kiégett, kelet-európai reflexekkel terhelt értelmiségi, Winter Henrik a főhős, aki Olaszországba menekül a gondjai elől, de végül alvilági kalandokba keveredik. A Könyves magazin FLAIR podcastjában Valuska László beszélget Péterfy Gergellyel új, Digó című regényéről, valamint umbriai tapasztalatokról, az értelmiségi szerep globális és hazai válságáról és a digó jelentéséről. A beszélgetés témái: Péterfy Gergely és az értelmiségi pokoljárás Kivel azonosul Péterfy a regényében? Az értelmiségi szerep válsága Milyen Umbriában kelet-európaiként? A modern kelet-európai Odüsszeia Szabad-e digózni? Egyszerre 8 regényt írni

Egy kiégett, kelet-európai reflexekkel terhelt értelmiségi, Winter Henrik a főhős, aki Olaszországba menekül a gondjai elől, de végül alvilági kalandokba keveredik. A Könyves magazin FLAIR podcastjában Valuska László beszélget Péterfy Gergellyel új, Digó című regényéről, valamint umbriai tapasztalatokról, az értelmiségi szerep globális és hazai válságáról és a digó jelentéséről. A beszélgetés témái: Péterfy Gergely és az értelmiségi pokoljárás Kivel azonosul Péterfy a regényében? Az értelmiségi szerep válsága Milyen Umbriában kelet-európaiként? A modern kelet-európai Odüsszeia Szabad-e digózni? Egyszerre 8 regényt írni

A Flair Podcast újabb vendége Adorjáni Panna, akinek frissen látott napvilágot az első regénye a Jelenkor Kiadónál. A Körbe a fiatal felnőttek kríziseit, a szorongást és a társas magányt járja körül egy olyan világban, ahol a szülői generáció értékei már nem relevánsak. A kötet kalandos és elakadásokkal teli alkotói folyamat után született meg, de végül Tompa Andrea ajánlásával került a boltok polcára. A beszélgetés témái: Kolozsvárról Budapesten át Berlinbe Kalandos út az első regényig: Panna egy hosszabb írói blokk után talált vissza a szövegekhez. A szerkesztő ghostingolásától Tompa Andrea ajánlásáig „A felnőttvilág semmi használhatót nem adott ennek a nemzedéknek.” Szorongás és társas magány – a digitális összekötöttség ellenére is A „mindent kipróbálni” frusztrációja Egyszerre félelmetes és felszabadító elengedni a kötetet.

A Flair Podcast újabb vendége Adorjáni Panna, akinek frissen látott napvilágot az első regénye a Jelenkor Kiadónál. A Körbe a fiatal felnőttek kríziseit, a szorongást és a társas magányt járja körül egy olyan világban, ahol a szülői generáció értékei már nem relevánsak. A kötet kalandos és elakadásokkal teli alkotói folyamat után született meg, de végül Tompa Andrea ajánlásával került a boltok polcára. A beszélgetés témái: Kolozsvárról Budapesten át Berlinbe Kalandos út az első regényig: Panna egy hosszabb írói blokk után talált vissza a szövegekhez. A szerkesztő ghostingolásától Tompa Andrea ajánlásáig „A felnőttvilág semmi használhatót nem adott ennek a nemzedéknek.” Szorongás és társas magány – a digitális összekötöttség ellenére is A „mindent kipróbálni” frusztrációja Egyszerre félelmetes és felszabadító elengedni a kötetet.

A Vigadó tér 18-as standjánál Bakó Sári vendége Vajna Ádám, aki Ami valójában Fancsikán történt című első regényéről mesél. A szerző többek között elárulja, hogy a kötetet „költői aggyal”, a nyelvvel közösen haladva írta. A történet fókuszában egyébként egy középkori falu, Fancsika hóhérja áll. És hogy miért pont őt választotta Vajna központi karakternek? Kiderül az adásból. A beszélgetés témái: Hogyan lehet „költői aggyal” regényt írni? A regény alapötletét a hóhérok társadalmi megbélyegzettsége és kiközösítettsége adta. Milyen történelmi tévhitek és hollywoodi klisék élnek a hóhérokkal kapcsolatban? A könyv hangsúlyos eleme a szórakoztatás és a humor. Fiktív tér, valós problémák – lehet-e allegóriaként olvasni? Folytatás és elengedés – fog még regényt írni a költő?

A Vigadó tér 18-as standjánál Bakó Sári vendége Vajna Ádám, aki Ami valójában Fancsikán történt című első regényéről mesél. A szerző többek között elárulja, hogy a kötetet „költői aggyal”, a nyelvvel közösen haladva írta. A történet fókuszában egyébként egy középkori falu, Fancsika hóhérja áll. És hogy miért pont őt választotta Vajna központi karakternek? Kiderül az adásból. A beszélgetés témái: Hogyan lehet „költői aggyal” regényt írni? A regény alapötletét a hóhérok társadalmi megbélyegzettsége és kiközösítettsége adta. Milyen történelmi tévhitek és hollywoodi klisék élnek a hóhérokkal kapcsolatban? A könyv hangsúlyos eleme a szórakoztatás és a humor. Fiktív tér, valós problémák – lehet-e allegóriaként olvasni? Folytatás és elengedés – fog még regényt írni a költő?

A To Be Read podcast legújabb részének vendége Szabados Ági, a Nincs időm olvasni kihívás alapítója, valamint és a Libertine kiadó és könyvesboltok tulajdonosa, akivel nemcsak olvasásról és könyvklubokról beszélgetünk, hanem a NIOK júniusi közös olvasmányáról, a horvát Lidija Hilje Lejtő a tenger felé című regényéről is. Hogyan lehet ebben az elmagányosodó társadalomban közösségi élményt csinálni az olvasásból? Erről is kérdezzük. A beszélgetés témái: Hogyan változtatta meg a várandósság Ági napjait? Miért jó olvasónak lenni? Hogyan válhat az olvasás a napi rutin részévé? Mennyire kíséri figyelemmel a külföldi könyvklubokat? Hogyan lehet az olvasás közösségi élmény? A Nincs időm olvasni kihívás indulásáról Mikor érezte először a nagy követőtábor felelősségét? Könyvesboltot nyitni a Covid kellős közepén? Hogyan választja ki a havi közös könyvet? Lidija Hilje Lejtő a tenger felé című könyv…

A To Be Read podcast legújabb részének vendége Szabados Ági, a Nincs időm olvasni kihívás alapítója, valamint és a Libertine kiadó és könyvesboltok tulajdonosa, akivel nemcsak olvasásról és könyvklubokról beszélgetünk, hanem a NIOK júniusi közös olvasmányáról, a horvát Lidija Hilje Lejtő a tenger felé című regényéről is. Hogyan lehet ebben az elmagányosodó társadalomban közösségi élményt csinálni az olvasásból? Erről is kérdezzük. A beszélgetés témái: Hogyan változtatta meg a várandósság Ági napjait? Miért jó olvasónak lenni? Hogyan válhat az olvasás a napi rutin részévé? Mennyire kíséri figyelemmel a külföldi könyvklubokat? Hogyan lehet az olvasás közösségi élmény? A Nincs időm olvasni kihívás indulásáról Mikor érezte először a nagy követőtábor felelősségét? Könyvesboltot nyitni a Covid kellős közepén? Hogyan választja ki a havi közös könyvet? Lidija Hilje Lejtő a tenger felé című könyvéről TBR (’To Be Read’) podcast Mindenkinek van egy könyves listája, ez a mi listánk. A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában vendégeinkkel irodalomról beszélgetünk – hozunk nektek tematikus könyvajánlókat, BookTok-híreket és mindent, ami olvasás. Mert bármilyen könyv szóba jöhet, a lényeg, hogy olvass! Tarts velünk te is, csatlakozz az olvasókihívásokhoz, hallgass és nézz minket a Könyves Magazin csatornáin! A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

A Könyves Magazin könyvheti FLAIR podcastjában Valuska László beszélget Durica Katarinával új, Üveghattyú című regényéről. A szerző saját megéléseit (brüsszeli kiköltözés három gyerekkel) és kutatásait (dunaszerdahelyi maffia, temetkezési szokások) építette be a több szálon futó, három nő sorsát összefonó történetbe. Beszélgetés a független szerzői kiadás kihívásairól, a közösségi média torzításairól, valamint az írói lét és a mesterséges intelligencia viszonyáról is. A beszélgetés tartalma: Az egyik főszereplő, Rita szála a szerző saját tapasztalatain alapul: Brüsszel, honvágy, távolság Laura táncművész karakterében az Instagram-glamour mögötti valóságos, sokszor sminktelen hétköznapokat beszéli el A harmadik karakter, Klaudia szála a dunaszerdahelyi maffiavilághoz és az eltűnt gyermeküket évtizedekig hiába hazaváró, majd a rideg igazságba belerokkanó anyák tragédiájához kapcsolódik A t…

A Könyves Magazin könyvheti FLAIR podcastjában Valuska László beszélget Durica Katarinával új, Üveghattyú című regényéről. A szerző saját megéléseit (brüsszeli kiköltözés három gyerekkel) és kutatásait (dunaszerdahelyi maffia, temetkezési szokások) építette be a több szálon futó, három nő sorsát összefonó történetbe. Beszélgetés a független szerzői kiadás kihívásairól, a közösségi média torzításairól, valamint az írói lét és a mesterséges intelligencia viszonyáról is. A beszélgetés tartalma: Az egyik főszereplő, Rita szála a szerző saját tapasztalatain alapul: Brüsszel, honvágy, távolság Laura táncművész karakterében az Instagram-glamour mögötti valóságos, sokszor sminktelen hétköznapokat beszéli el A harmadik karakter, Klaudia szála a dunaszerdahelyi maffiavilághoz és az eltűnt gyermeküket évtizedekig hiába hazaváró, majd a rideg igazságba belerokkanó anyák tragédiájához kapcsolódik A temetkezés mint központi helyszín Saját kiadó és függetlenség Miért tart Durica Katarina az MI fejlődésétől?

Bezárt a Vigadó tér 18-as standja: a Könyves Magazin Flair podcastjának záróadásában Valuska László, Bakó Sári és Mátyás Kitti értékelik a négynapos Könyvhetet. Szó esik az utazás közbeni olvasási szokásokról, a kiadók sikerkönyveiről, a rengeteg fiatal olvasóról, valamint a könyvpiacot érintő politikai és törvényi változásokról is. A beszélgetés tartalma: A rengeteg elkötelezett olvasó és a dedikálásoknál kígyózó sorok bizonyítják, hogy az olvasásnak van jövője Általában a BKV-n olvasunk Davd Szalay regénye elfogyott, de mik voltak a legnépszerűbb könyvek? A BookTok hatása érezhető: RENGETEG a fiatal Az árkötöttség és a fóliázás vége Az utolsó Flair valójában nem az utolsó, mert a következő hetekben jönnek a rögzített epizódok!

Bezárt a Vigadó tér 18-as standja: a Könyves Magazin Flair podcastjának záróadásában Valuska László, Bakó Sári és Mátyás Kitti értékelik a négynapos Könyvhetet. Szó esik az utazás közbeni olvasási szokásokról, a kiadók sikerkönyveiről, a rengeteg fiatal olvasóról, valamint a könyvpiacot érintő politikai és törvényi változásokról is. A beszélgetés tartalma: A rengeteg elkötelezett olvasó és a dedikálásoknál kígyózó sorok bizonyítják, hogy az olvasásnak van jövője Általában a BKV-n olvasunk Davd Szalay regénye elfogyott, de mik voltak a legnépszerűbb könyvek? A BookTok hatása érezhető: RENGETEG a fiatal Az árkötöttség és a fóliázás vége Az utolsó Flair valójában nem az utolsó, mert a következő hetekben jönnek a rögzített epizódok!

Itt a Vigadó tér 18-as standja és a FLAIR! A Könyves Magazin podcastjában Valuska László beszélget Kovács Krisztiánnal új, A fény magányossága című regényéről. A 70-es évek űrversenyébe helyezett történet egy csillagász morális dilemmáin, ügynökmúltján keresztül mutatja be az egyén és a hatalom viszonyát. A thriller tehetség és hatalom viszonyáról és a velünk élő traumákról is beszél. A beszélgetés témái: Hogyan állítja valaki a tehetségét a politikai hatalom szolgálatába? A 70-es évek és az űrverseny: a politikai és hatalmi verseny közben az emberiség kitágítja ismereteinek határait A jutalmazás mint a hatalom eszköze A főszereplő egy átlagos életet élő, népszerű csillagász, akinek figuráját Almár Iván űrkutató személyes emlékei és szakmai mentorálása tette hitelessé Miért óvatosak a hazai írók a szépirodalom és a szórakoztató irodalom keverése terén?

Itt a Vigadó tér 18-as standja és a FLAIR! A Könyves Magazin podcastjában Valuska László beszélget Kovács Krisztiánnal új, A fény magányossága című regényéről. A 70-es évek űrversenyébe helyezett történet egy csillagász morális dilemmáin, ügynökmúltján keresztül mutatja be az egyén és a hatalom viszonyát. A thriller tehetség és hatalom viszonyáról és a velünk élő traumákról is beszél. A beszélgetés témái: Hogyan állítja valaki a tehetségét a politikai hatalom szolgálatába? A 70-es évek és az űrverseny: a politikai és hatalmi verseny közben az emberiség kitágítja ismereteinek határait A jutalmazás mint a hatalom eszköze A főszereplő egy átlagos életet élő, népszerű csillagász, akinek figuráját Almár Iván űrkutató személyes emlékei és szakmai mentorálása tette hitelessé Miért óvatosak a hazai írók a szépirodalom és a szórakoztató irodalom keverése terén?

A Könyves Magazin FLAIR podcastjában Valuska László, Bakó Sára és Szabolcsi Alexander egy korábbi kihívás teljesítéseként bemutatták azokat a népszerű, komfortzónájukon kívül eső köteteket, amelyeket a nyár folyamán elolvasnak. Csupa meglepetés a könyvheti adás! A beszélgetés tartalma: A beszélgetőtársak tartották magukat a tegnapi ígéretükhöz, és mindannyian beszereztek egy-egy komfortzónájukon kívül eső, felkapott könyvet. BookTok és a romantikus trópusok Kiara Lord hosszú dedikálása Feminista és eposzi fantasy A Vigadó tér 18-as standján ESKÜTÉTEL, hogy egy újabb podcastepizód keretében részletesen beszámolnak az olvasmányélményeikről.

A Könyves Magazin FLAIR podcastjában Valuska László, Bakó Sára és Szabolcsi Alexander egy korábbi kihívás teljesítéseként bemutatták azokat a népszerű, komfortzónájukon kívül eső köteteket, amelyeket a nyár folyamán elolvasnak. Csupa meglepetés a könyvheti adás! A beszélgetés tartalma: A beszélgetőtársak tartották magukat a tegnapi ígéretükhöz, és mindannyian beszereztek egy-egy komfortzónájukon kívül eső, felkapott könyvet. BookTok és a romantikus trópusok Kiara Lord hosszú dedikálása Feminista és eposzi fantasy A Vigadó tér 18-as standján ESKÜTÉTEL, hogy egy újabb podcastepizód keretében részletesen beszámolnak az olvasmányélményeikről.

A Könyves Magazin Flair podcastjában Valuska László beszélget Bakó Sárival és Szabolcsi Alexanderrel a 2026-os Ünnepi Könyvhét második napján a Vigadó tér 18-as standján. Hogyan küzdöttek meg a gyerekkori olvasmányokkal, hogyan hatott rájuk a Pony Club, a Gyűrűk Ura vagy az Alkonyat. Szó esik a szülői felolvasás fontosságáról, a kortárs magyar irodalom felfedezéséről, valamint a popkulturális és zsánerkönyvekről. A beszélgetés témái: Megjelenik egy ember fehér lepelben narancsszínű maszkban Krasznahorkai László 12 évesen elolvassa Kafkát Tolkien mint kapudrog, az anya mint összefoglalóművész Mi az a Pony Club? Mennyit csutakol az olvasó? A szülői felolvasás felelőssége Komfortzónán kívüli olvasás és a könyvheti kihívás

A Könyves Magazin Flair podcastjában Valuska László beszélget Bakó Sárival és Szabolcsi Alexanderrel a 2026-os Ünnepi Könyvhét második napján a Vigadó tér 18-as standján. Hogyan küzdöttek meg a gyerekkori olvasmányokkal, hogyan hatott rájuk a Pony Club, a Gyűrűk Ura vagy az Alkonyat. Szó esik a szülői felolvasás fontosságáról, a kortárs magyar irodalom felfedezéséről, valamint a popkulturális és zsánerkönyvekről. A beszélgetés témái: Megjelenik egy ember fehér lepelben narancsszínű maszkban Krasznahorkai László 12 évesen elolvassa Kafkát Tolkien mint kapudrog, az anya mint összefoglalóművész Mi az a Pony Club? Mennyit csutakol az olvasó? A szülői felolvasás felelőssége Komfortzónán kívüli olvasás és a könyvheti kihívás

A Könyvhétre kitelepült Flair Podcastben Valuska László vendége Visy Beatrix irodalomtörténész, kritikus, esztéta volt, az apropót a Jelenkor Kiadónál nemrég megjelent Megtalált történetek - Átjárások Tompa Andrea regényeiben című monográfia adta. Milyen összefüggések rajzolódnak ki a Tompa-regények között? Mi Kolozsvár szerepe az életműben? Mi a test és a diktatórikus hatalom viszonya? Mit jelent az új realizmus? Ilyen kérdésekről esik szó a beszélgetésben, amely minden Tompa Andrea-olvasó számára tartogathat újdonságokat. A beszélgetés témái: Visy Beatrix átfogó elemző kötetet írt Tompa Andrea eddigi életművéről, miközben a Könyvhétre megjelent az írónő legújabb, Kiváló testekcímű regénye is. Tompa jó pillanatban, fontos történelmi témákkal és magával ragadó nagyregényekkel lépett be a kortárs magyar irodalomba. Kolozsvár az első három regényben önálló szereplőként van jelen, aminek ré…

A Könyvhétre kitelepült Flair Podcastben Valuska László vendége Visy Beatrix irodalomtörténész, kritikus, esztéta volt, az apropót a Jelenkor Kiadónál nemrég megjelent Megtalált történetek - Átjárások Tompa Andrea regényeiben című monográfia adta. Milyen összefüggések rajzolódnak ki a Tompa-regények között? Mi Kolozsvár szerepe az életműben? Mi a test és a diktatórikus hatalom viszonya? Mit jelent az új realizmus? Ilyen kérdésekről esik szó a beszélgetésben, amely minden Tompa Andrea-olvasó számára tartogathat újdonságokat. A beszélgetés témái: Visy Beatrix átfogó elemző kötetet írt Tompa Andrea eddigi életművéről, miközben a Könyvhétre megjelent az írónő legújabb, Kiváló testekcímű regénye is. Tompa jó pillanatban, fontos történelmi témákkal és magával ragadó nagyregényekkel lépett be a kortárs magyar irodalomba. Kolozsvár az első három regényben önálló szereplőként van jelen, aminek rétegeit és valós helyszíneit a monográfia szerzője személyesen is bejárta. Test és hatalom viszonya: visszatérő központi motívum, hogy a mindenkori hatalom hogyan sajátítja ki, uralja le vagy zsarolja az egyént a testén és identitásán keresztül. Múltrendezés és jelen: Tompa Andrea finom, nem direkt áthallásokkal mutat be kényes történelmi fordulópontokat, segítve a múlttal való szembenézést és a jelen megértését. Az új realizmus fogalma: a posztmodern utáni irodalmi fordulat, amely visszatér a történetmeséléshez és a valóság nagyobb összefüggéseinek, tablóinak ábrázolásához.

Könyvhét, Vigadó tér 18-as stand: podcast a flair székekből, hallgassátok! Mechiat Zina a vendégünk, aki második kötetéről mesél nekünk. A Flair Podcast legújabb adásában Mechiat Zina költővel beszélgetünk második, Bermudák találkozása tilos című kötetéről. A szerző elmeséli, milyen út vezetett az előző versgyűjtemény befelé figyelő hangjától a természet és a társadalmi kérdések felé, reagálva az elmúlt évek világpolitikai szorongásaira. Kérdezzük a költőt továbbá algériai származásáról, az írás terápiás szerepéről, valamint személyes megküzdési stratégiájáról, a szabad táncról. A beszélgetés témái: Mechiat Zina algériai származása, az arab nyelvhez és kultúrához való otthonos viszonya Milyen út vezetett az első kötettől a másodikig? Az elmúlt évek hazai és világpolitikai eseményeinek, híreinek húsbavágó, fizikai szintű megélése A technológia hatása a kommunikációs készségekre A szabad t…

Könyvhét, Vigadó tér 18-as stand: podcast a flair székekből, hallgassátok! Mechiat Zina a vendégünk, aki második kötetéről mesél nekünk. A Flair Podcast legújabb adásában Mechiat Zina költővel beszélgetünk második, Bermudák találkozása tilos című kötetéről. A szerző elmeséli, milyen út vezetett az előző versgyűjtemény befelé figyelő hangjától a természet és a társadalmi kérdések felé, reagálva az elmúlt évek világpolitikai szorongásaira. Kérdezzük a költőt továbbá algériai származásáról, az írás terápiás szerepéről, valamint személyes megküzdési stratégiájáról, a szabad táncról. A beszélgetés témái: Mechiat Zina algériai származása, az arab nyelvhez és kultúrához való otthonos viszonya Milyen út vezetett az első kötettől a másodikig? Az elmúlt évek hazai és világpolitikai eseményeinek, híreinek húsbavágó, fizikai szintű megélése A technológia hatása a kommunikációs készségekre A szabad tánc mint az agyalást kikapcsoló, testi-lelki felszabadulást hozó módszer A személyes, elemi tapasztalatok átlényegítése egyetemes érvényű versekké Inspiráló alkotók (Pilinszky, Nemes Nagy Ágnes, T. S. Eliot), és a folyóiratok A kötet koncepciója és a borítón látható üvegszilánkok szimbolikája (távolodás és közeledés).

A Könyvhétről jelentkezik a Könyves Magazin Flair podcastja: Bakó Sára vendége Milovecz Laura booktoker. A Vigadó tér 18-as standjánál Laura mesél a Covid alatt indult tartalomgyártói útjáról, a szépirodalom szeretetéről és a Polár Könyvek pultjánál végzett munkájáról. Szó esik a magazin friss Krasznahorkai-kiadványáról, David Szalay Test című regényéről, valamint Alice Munro megrázó családi titkairól, és kiderül, hogyan kezeli a vendégünk a közéleti videói miatt kapott online támadásokat. Laura a Covid-időszak alatti bezártságban és unalomban kezdett el videókat készíteni, korábbi könyvesbolti munkatapasztalataira és ajánlásaira építve Laura fő fókusza a szépirodalom, a választásban a tartalomgyártók helyett inkább a kiadók közvetlen ajánlásaira támaszkodik Miért nem a Sátántangóval érdemes kezdeni a Krasznahorkai-életművet? Hogyan segít a Könyves Magazin új kiadványa eloszlatni a hossz…

A Könyvhétről jelentkezik a Könyves Magazin Flair podcastja: Bakó Sára vendége Milovecz Laura booktoker. A Vigadó tér 18-as standjánál Laura mesél a Covid alatt indult tartalomgyártói útjáról, a szépirodalom szeretetéről és a Polár Könyvek pultjánál végzett munkájáról. Szó esik a magazin friss Krasznahorkai-kiadványáról, David Szalay Test című regényéről, valamint Alice Munro megrázó családi titkairól, és kiderül, hogyan kezeli a vendégünk a közéleti videói miatt kapott online támadásokat. Laura a Covid-időszak alatti bezártságban és unalomban kezdett el videókat készíteni, korábbi könyvesbolti munkatapasztalataira és ajánlásaira építve Laura fő fókusza a szépirodalom, a választásban a tartalomgyártók helyett inkább a kiadók közvetlen ajánlásaira támaszkodik Miért nem a Sátántangóval érdemes kezdeni a Krasznahorkai-életművet? Hogyan segít a Könyves Magazin új kiadványa eloszlatni a hosszú mondatoktól való félelmet? Az Alice Munro-botrány A Könyvhét átalakult szerepe Hogyan szülte meg a nehéz hazai politikai és társadalmi közeg Laura közéleti témájú videóit, és miért érezte úgy, hogy nem maradhat csendben? Egy bántalmazási ügy kapcsán kapott tömeges támadások kezelése; a belső bizonyosság és a mindennapi jó cselekedetek megtartó ereje.

A Könyves Magazin Flair podcastjában Valuska László, Tasi Anna és Bakó Sári beszélgetnek a Vigadó tér 18-as standján. A központi téma David Szalay Test (Flesh) című Booker-díjas regénye. A résztvevők a szerző ünnepi beszédét, a szikár szöveg fordítási kihívásait, Dua Lipa könyvklubjának hatását, valamint a Pécsről induló főhős, István morális dilemmáit beszélik át a Flair székeken. A regény tömör, pattogós nyelvezetének és az „okés” szavak sűrű ismétlődésének magyarra ültetése Hogyan képes David Szalay egyszerre meggyőzni a szakmai zsűrit és bekerülni Dua Lipa globális popkulturális könyvklubjába A Pécsről induló, majd Londonba kivándorló főhős rendhagyó életútja a kamaszkortól a megöregedésig A könyv azon szerkezeti technikája, hogy a legfontosabb események a fejezetek között (elhallgatva) történnek, miközben folyamatos baljóslatú feszültség ül a mindennapokon Team István és a morális d…

A Könyves Magazin Flair podcastjában Valuska László, Tasi Anna és Bakó Sári beszélgetnek a Vigadó tér 18-as standján. A központi téma David Szalay Test (Flesh) című Booker-díjas regénye. A résztvevők a szerző ünnepi beszédét, a szikár szöveg fordítási kihívásait, Dua Lipa könyvklubjának hatását, valamint a Pécsről induló főhős, István morális dilemmáit beszélik át a Flair székeken. A regény tömör, pattogós nyelvezetének és az „okés” szavak sűrű ismétlődésének magyarra ültetése Hogyan képes David Szalay egyszerre meggyőzni a szakmai zsűrit és bekerülni Dua Lipa globális popkulturális könyvklubjába A Pécsről induló, majd Londonba kivándorló főhős rendhagyó életútja a kamaszkortól a megöregedésig A könyv azon szerkezeti technikája, hogy a legfontosabb események a fejezetek között (elhallgatva) történnek, miközben folyamatos baljóslatú feszültség ül a mindennapokon Team István és a morális dilemmák A Test (Flesh) és a hús fogalmának viszonya a regénybeli testiséghez, valamint a kelet-európai valóság (vonatok, panelek) szembeállítása a gazdag Nyugattal.