Csakugyan / 8 és fél óra

Bár Józsefvárosban jazzfesztivál "csak" hatodik éve létezik, a műfaj évtizedek óta szorosan kapcsolódik a kerülethez. Szeptember 11. és 13. között a megszokottnál egy kicsit még jobban is: jön a VI. Józsefvárosi Jazzfesztivál, három napig kortárs és klasszikus jazzkoncertek helyszíne lesz a Rákóczi tér és a Rákóczi téri Vásárcsarnok. A rendezvény egyik szervezőjével, Egyed Erikával arról is beszélgettünk, hogy: Van-e sajátos józsefvárosi jazz? Hogyan nem kell egyáltalán érteni a műfajhoz, hogy élvezni tudjuk Hogy kerül a jazz a piacra? A beszélgetést vezeti: Hantó Fruzsina A fesztivál ingyenes! A programról minden részlet itt megtalálható.

Bár Józsefvárosban jazzfesztivál "csak" hatodik éve létezik, a műfaj évtizedek óta szorosan kapcsolódik a kerülethez. Szeptember 11. és 13. között a megszokottnál egy kicsit még jobban is: jön a VI. Józsefvárosi Jazzfesztivál, három napig kortárs és klasszikus jazzkoncertek helyszíne lesz a Rákóczi tér és a Rákóczi téri Vásárcsarnok. A rendezvény egyik szervezőjével, Egyed Erikával arról is beszélgettünk, hogy: Van-e sajátos józsefvárosi jazz? Hogyan nem kell egyáltalán érteni a műfajhoz, hogy élvezni tudjuk Hogy kerül a jazz a piacra? A beszélgetést vezeti: Hantó Fruzsina A fesztivál ingyenes! A programról minden részlet itt megtalálható.

Az elmúlt másfél évtizedben a magyar múzeumok gyűjteményeinek bővüléséről alig lehetett hallani, kivéve, ha a kormány hatalmas összegekért vásárolt valamilyen műtárgyat. De mi történt a gyűjtemények falai között? Valóban teljesen el voltak zárva attól, hogy nagyobbra nőjenek? Mi lesz másként most, a kormányváltás után? Megmenekül végre az Iparművészeti Múzeum immár kilenc éve zárva tartó gyönyörű palotája? Tizenegyedik adásunkban Vincze Miklós ezekről a kérdésekről is beszélgetett az Iparművészeti Múzeum új megbízott főigazgatójával, dr. Jékely Zsomborral, aki egy sor meglepő információt osztott meg velünk, így megtudhattuk, miért tett jót a hatvanas évek egy, a kukát nem találó muzeológusa, sőt, azt is, hogy milyen módon, és előreláthatólag mikor járhatjuk be újra Lechner Ödön egyik legfontosabb épületének tereit.

Az elmúlt másfél évtizedben a magyar múzeumok gyűjteményeinek bővüléséről alig lehetett hallani, kivéve, ha a kormány hatalmas összegekért vásárolt valamilyen műtárgyat. De mi történt a gyűjtemények falai között? Valóban teljesen el voltak zárva attól, hogy nagyobbra nőjenek? Mi lesz másként most, a kormányváltás után? Megmenekül végre az Iparművészeti Múzeum immár kilenc éve zárva tartó gyönyörű palotája? Tizenegyedik adásunkban Vincze Miklós ezekről a kérdésekről is beszélgetett az Iparművészeti Múzeum új megbízott főigazgatójával, dr. Jékely Zsomborral, aki egy sor meglepő információt osztott meg velünk, így megtudhattuk, miért tett jót a hatvanas évek egy, a kukát nem találó muzeológusa, sőt, azt is, hogy milyen módon, és előreláthatólag mikor járhatjuk be újra Lechner Ödön egyik legfontosabb épületének tereit.

A Vasárnap 8 új epizódjában vendégünk volt Árva János, a Velo Budapest alapítója, aki nem biciklizni tanít: abban segít, hogyan közlekedjünk két keréken együtt az autósokkal, gyalogosokkal és a többi bringással. Árva szerint Józsefváros az egyik legjobb hely Budapesten városi kerékpározáshoz, ugyanakkor a főváros számos fejlesztése ellenére az elmúlt években sem lettek különösebben többen azok, akik a bringát választják a közlekedéshez. A beszélgetésben szóba került többek között az is: Megy-e a klikkesedés a városi kerékpárosok között Miért külön sport városban biciklizni Szín helyett miért inkább személyiség alapján válasszunk bringát Hogyan jönnek a Habsburgok a modern kerékpáros szokásainkhoz Hol a helyünk egyáltalán az utakon A beszélgetést vezeti: Hantó Fruzsina A Velo Budapest képzésein egész évben várja azokat, akik szeretnének magabiztosabban közlekedni Budapesten kerékpáron is!

A Vasárnap 8 új epizódjában vendégünk volt Árva János, a Velo Budapest alapítója, aki nem biciklizni tanít: abban segít, hogyan közlekedjünk két keréken együtt az autósokkal, gyalogosokkal és a többi bringással. Árva szerint Józsefváros az egyik legjobb hely Budapesten városi kerékpározáshoz, ugyanakkor a főváros számos fejlesztése ellenére az elmúlt években sem lettek különösebben többen azok, akik a bringát választják a közlekedéshez. A beszélgetésben szóba került többek között az is: Megy-e a klikkesedés a városi kerékpárosok között Miért külön sport városban biciklizni Szín helyett miért inkább személyiség alapján válasszunk bringát Hogyan jönnek a Habsburgok a modern kerékpáros szokásainkhoz Hol a helyünk egyáltalán az utakon A beszélgetést vezeti: Hantó Fruzsina A Velo Budapest képzésein egész évben várja azokat, akik szeretnének magabiztosabban közlekedni Budapesten kerékpáron is!

Mindenki a saját bőrén érzi, hogy az elmúlt években a nyarak szinte kibírhatatlanná váltak, ez pedig teljesen átalakítja a hétköznapjainkat: sokan, ha tehetik, inkább otthon maradnak, a városban mindenhol légkondicionálók zúgása hallatszik, a keringési zavarokkal kórházba kerülők száma pedig az egekig nő. De mit tehet az egyre kevesebb klímaváltozás-tagadót – ezzel párhuzamosan pedig egyre több, a helyzet miatt aggódó embert – magában foglaló magyar köz azért, hogy a helyzet valamivel jobbá váljon? Hogyan tehetjük kellemesebbé a saját lakókörnyezetünket? És mit tehetnek a kerületek, a főváros, vagy akár az állam annak érdekében, hogy a következő években, vagy évtizedekben Budapest kellemesebb hely legyen? Kilencedik adásunkban ezeket a témákat is érintettük Bojár Iván Andrással, aki nem csak újságíróként, illetve építészetkritikusként, de a 2019 nyarán született 10 millió Fa nevű környez…

Mindenki a saját bőrén érzi, hogy az elmúlt években a nyarak szinte kibírhatatlanná váltak, ez pedig teljesen átalakítja a hétköznapjainkat: sokan, ha tehetik, inkább otthon maradnak, a városban mindenhol légkondicionálók zúgása hallatszik, a keringési zavarokkal kórházba kerülők száma pedig az egekig nő. De mit tehet az egyre kevesebb klímaváltozás-tagadót – ezzel párhuzamosan pedig egyre több, a helyzet miatt aggódó embert – magában foglaló magyar köz azért, hogy a helyzet valamivel jobbá váljon? Hogyan tehetjük kellemesebbé a saját lakókörnyezetünket? És mit tehetnek a kerületek, a főváros, vagy akár az állam annak érdekében, hogy a következő években, vagy évtizedekben Budapest kellemesebb hely legyen? Kilencedik adásunkban ezeket a témákat is érintettük Bojár Iván Andrással, aki nem csak újságíróként, illetve építészetkritikusként, de a 2019 nyarán született 10 millió Fa nevű környezetvédelmi szervezet alapítójaként is ismert.

A kerületi önkormányzat ingyenes Tréner a futtatóban programot indított még nyár elején, a foglalkozások egészen jövő tavaszig tartanak. A képzést most Kiripolszky Csongor, a DogBro - Belvárosi Kutyatréner alapítója, okleveles kutyakiképző vezeti. A Vasárnap 8 legújabb adásában vele beszélgettünk például arról, hogy: Miért nem akar az ember sem minden villamoson szembejövőt megölelni Hogyan lesz a kutyából balhémágnes helyett kiegyensúlyozott társ a városban is Mi a legértékesebb napi öt perc az ebbel ...és a kerület melyik pontján mérettetik meg leginkább egy jól képzett kutya A foglalkozáson minden kutyást várnak, tartson a négylábú bárhol a tanulási folyamatban - amennyiben chippel és érvényes oltásokkal érkezik a józsefvárosi eb. A képzés regisztrációhoz kötött, a bővebb infókon és a változó helyszíneken kívül minden fontos részletet itt lehet megtalálni: [Link 1]

A kerületi önkormányzat ingyenes Tréner a futtatóban programot indított még nyár elején, a foglalkozások egészen jövő tavaszig tartanak. A képzést most Kiripolszky Csongor, a DogBro - Belvárosi Kutyatréner alapítója, okleveles kutyakiképző vezeti. A Vasárnap 8 legújabb adásában vele beszélgettünk például arról, hogy: Miért nem akar az ember sem minden villamoson szembejövőt megölelni Hogyan lesz a kutyából balhémágnes helyett kiegyensúlyozott társ a városban is Mi a legértékesebb napi öt perc az ebbel ...és a kerület melyik pontján mérettetik meg leginkább egy jól képzett kutya A foglalkozáson minden kutyást várnak, tartson a négylábú bárhol a tanulási folyamatban - amennyiben chippel és érvényes oltásokkal érkezik a józsefvárosi eb. A képzés regisztrációhoz kötött, a bővebb infókon és a változó helyszíneken kívül minden fontos részletet itt lehet megtalálni: [Link 1]

Budapest lakóépületeinek átlagos állapota nem épp szívderítő, hiszen legyen szó akár ötvenéves társasházról, századfordulós pesti bérházról, műemlékről, helyi védett, vagy akár semmiféle védelmet nem élvező lakáscsoportokról, egy biztos: kisebb-nagyobb felújításokra mindenhol szükség lenne. De hogyan kell elkezdeni egy ilyen munkát? Kinek a felelőssége ezt levezényelni? Mit szabad kérdés nélkül kicserélni, és mi az, amihez egyeztetésre van szükség? Milyen módon lehet egy felújítást fájdalommentesen megoldani? Milyen szerepe van ebben egy társasház-kezelőnek? Hogyan tud, vagy tudna ebben segíteni a kerület, a főváros, vagy akár az állam? És tényleg mindenkinek mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ha elindul egy projekt? Többek közt ezekre a kérdésekre kerestük a választ Bársony István építésszel és kultúratörténésszel, a Mesélő Város Egyesület alapítójával, akivel néhány pozitív példát is felel…

Budapest lakóépületeinek átlagos állapota nem épp szívderítő, hiszen legyen szó akár ötvenéves társasházról, századfordulós pesti bérházról, műemlékről, helyi védett, vagy akár semmiféle védelmet nem élvező lakáscsoportokról, egy biztos: kisebb-nagyobb felújításokra mindenhol szükség lenne. De hogyan kell elkezdeni egy ilyen munkát? Kinek a felelőssége ezt levezényelni? Mit szabad kérdés nélkül kicserélni, és mi az, amihez egyeztetésre van szükség? Milyen módon lehet egy felújítást fájdalommentesen megoldani? Milyen szerepe van ebben egy társasház-kezelőnek? Hogyan tud, vagy tudna ebben segíteni a kerület, a főváros, vagy akár az állam? És tényleg mindenkinek mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ha elindul egy projekt? Többek közt ezekre a kérdésekre kerestük a választ Bársony István építésszel és kultúratörténésszel, a Mesélő Város Egyesület alapítójával, akivel néhány pozitív példát is felelevenítettünk, de egy ideális világról is álmodtunk, ahol minden flottul működik.

Az Aura Egyesület ASD FOCUS Club Fotólabor csoportja és az Autikum Felnőtt Autista Szabadidős és Kulturális Központ közösségi fotós műhelyében autisták és autizmusban nem érintettek dolgoznak együtt. A H13 Kultpontban nemrég Józsefváros, ahogyan én látom címmel rendezett kiállításuk betekintést engedett abba, hányféle arcát mutatja a kerület. A beszélgetésben szó esik: Vadászó életmódról Az utcafotós felelősségéről Mitől sokkal izgalmasabb egy egyszerű ajtó, mint egy nyüzsgő utca Mindemellett persze arról is, miért Józsefváros messze a legizgalmasabb kerület fotós szemmel Vendégek: Csendes Péter fotós, a labor vezetője és Hanák József, a foglalkozás egyik alkotója A beszélgetést vezeti: Hantó Fruzsina

Az Aura Egyesület ASD FOCUS Club Fotólabor csoportja és az Autikum Felnőtt Autista Szabadidős és Kulturális Központ közösségi fotós műhelyében autisták és autizmusban nem érintettek dolgoznak együtt. A H13 Kultpontban nemrég Józsefváros, ahogyan én látom címmel rendezett kiállításuk betekintést engedett abba, hányféle arcát mutatja a kerület. A beszélgetésben szó esik: Vadászó életmódról Az utcafotós felelősségéről Mitől sokkal izgalmasabb egy egyszerű ajtó, mint egy nyüzsgő utca Mindemellett persze arról is, miért Józsefváros messze a legizgalmasabb kerület fotós szemmel Vendégek: Csendes Péter fotós, a labor vezetője és Hanák József, a foglalkozás egyik alkotója A beszélgetést vezeti: Hantó Fruzsina

Miért hatalmas tévedés, hogy sokan csak Belső-Erzsébetvárost emlegetik Zsidónegyedként Legfőképpen azért, mert Józsefváros lakosságának száz éve még a negyedét adták a zsidó vallásúak – de hogyan kerültek az egykor iparosokkal teli kerületbe? Mit csináltak, hogyan éltek? Milyen nyomaik vannak ma a kerületben? És hogyan ápolják sokan az örökségüket? Ezekre a kérdésekre is kerestük a választ Fris E. Kata Józsefvárosi Kultúráért-díjas várostörténésszel, a Gláser Jakab Emlékalapítvány tagjával a Vasárnap 8 július 19-i adásában, amiben rejtett imaházakról, a főváros egyik legszebb sírkertjéről, illetve egy kitűnő üzleti érzékkel rendelkező kötöttárugyárosról is szó esik.

Miért hatalmas tévedés, hogy sokan csak Belső-Erzsébetvárost emlegetik Zsidónegyedként Legfőképpen azért, mert Józsefváros lakosságának száz éve még a negyedét adták a zsidó vallásúak – de hogyan kerültek az egykor iparosokkal teli kerületbe? Mit csináltak, hogyan éltek? Milyen nyomaik vannak ma a kerületben? És hogyan ápolják sokan az örökségüket? Ezekre a kérdésekre is kerestük a választ Fris E. Kata Józsefvárosi Kultúráért-díjas várostörténésszel, a Gláser Jakab Emlékalapítvány tagjával a Vasárnap 8 július 19-i adásában, amiben rejtett imaházakról, a főváros egyik legszebb sírkertjéről, illetve egy kitűnő üzleti érzékkel rendelkező kötöttárugyárosról is szó esik.

"Kis" túlzással kettő dolog érdekli a nézőket jelenleg a futball világbajnokságon. Ki lesz a gólkirály és hogy minek van hidratációs szünet. Csillag Péter sportújságíróval, sporttörténésszel azt kerestük, mennyi közös van még a kedvtelésből rúgott labdában és a modern futballban. Szóba kerül például: Mennyit kell utaznunk, hogy igazi közösségi futballt találjunk? Mit tesz egy olyan kerülettel, mint Józsefváros, ha eltűnik a grundfoci? Mennyire kenyér és cirkusz a haverokkal közös hétvégi labdarúgáshoz képest a modern futball? A futball szabadsága címmel nemrég jelent meg Csillag Péter új könyve, amely nem a rivaldafényről, hanem az abból kiesőkről szól, a lelkes amatőr fociról – többek között a grund világáról.

"Kis" túlzással kettő dolog érdekli a nézőket jelenleg a futball világbajnokságon. Ki lesz a gólkirály és hogy minek van hidratációs szünet. Csillag Péter sportújságíróval, sporttörténésszel azt kerestük, mennyi közös van még a kedvtelésből rúgott labdában és a modern futballban. Szóba kerül például: Mennyit kell utaznunk, hogy igazi közösségi futballt találjunk? Mit tesz egy olyan kerülettel, mint Józsefváros, ha eltűnik a grundfoci? Mennyire kenyér és cirkusz a haverokkal közös hétvégi labdarúgáshoz képest a modern futball? A futball szabadsága címmel nemrég jelent meg Csillag Péter új könyve, amely nem a rivaldafényről, hanem az abból kiesőkről szól, a lelkes amatőr fociról – többek között a grund világáról.

Milyen értékek vesznek körül minket a józsefvárosi utcákon és az otthonokban? Mi az, amit ezek közül meg lehet, és meg is kell őrizni? Miként segíthetnek ebben a kerület lakói? És hogyan faragott előnyt a fél évszázados hátrányból a Józsefvárosi Múzeum? Harmadik adásunkban többek között ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat: Vincze Miklós vendégei a kerület legfiatalabb múzeumának két munkatársa, Perjéssy-Révész Antónia művészettörténész-muzeológus és Tamás István igazgató voltak.

Milyen értékek vesznek körül minket a józsefvárosi utcákon és az otthonokban? Mi az, amit ezek közül meg lehet, és meg is kell őrizni? Miként segíthetnek ebben a kerület lakói? És hogyan faragott előnyt a fél évszázados hátrányból a Józsefvárosi Múzeum? Harmadik adásunkban többek között ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat: Vincze Miklós vendégei a kerület legfiatalabb múzeumának két munkatársa, Perjéssy-Révész Antónia művészettörténész-muzeológus és Tamás István igazgató voltak.

Józsefváros az underground zenei élet egyik központja, itt rapalbum készül, rendszeresek a tehetségkutatók, nemrég pedig bárki kipróbálhatta, milyen egy popdalt átírni egy csapat kórusra. Amúgy meg mit keres itt Michael Jackson? Mi a közös Lady Gagában és Kodály Zoltánban? Erről is beszélgettünk Bősze Beával, a Hangképző Zeneműhely alapítójával, Artisjus-díjas énektanárral.

Józsefváros az underground zenei élet egyik központja, itt rapalbum készül, rendszeresek a tehetségkutatók, nemrég pedig bárki kipróbálhatta, milyen egy popdalt átírni egy csapat kórusra. Amúgy meg mit keres itt Michael Jackson? Mi a közös Lady Gagában és Kodály Zoltánban? Erről is beszélgettünk Bősze Beával, a Hangképző Zeneműhely alapítójával, Artisjus-díjas énektanárral.

Megújuló podcastünk első adásában új házigazdáink egyike, Vincze Miklós építészeti szakújságíró Mélyi Józseffel, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docensével és tanszékvezetőjével beszélgetett. A rendszerváltás után tényleg hirtelen kontroll nélküli giccsmámor lett a magyar köztéri szobrászat? Mi történt az utcákkal és terekkel? Miért állunk most egy óriási lehetőség kapujában? Fenyő Miklós, Kolodko, időutazó rikkancs, zsömlét kutyának kínáló kislány, és a Rádió egykori tömbjének szinte teljes pusztulása – ennyi fért a Vasárnap 8 nyitófelvonásába.

Megújuló podcastünk első adásában új házigazdáink egyike, Vincze Miklós építészeti szakújságíró Mélyi Józseffel, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docensével és tanszékvezetőjével beszélgetett. A rendszerváltás után tényleg hirtelen kontroll nélküli giccsmámor lett a magyar köztéri szobrászat? Mi történt az utcákkal és terekkel? Miért állunk most egy óriási lehetőség kapujában? Fenyő Miklós, Kolodko, időutazó rikkancs, zsömlét kutyának kínáló kislány, és a Rádió egykori tömbjének szinte teljes pusztulása – ennyi fért a Vasárnap 8 nyitófelvonásába.

A 8 és fél óra rendhagyó adásában F. Szabó Emese, a Józsefváros Újság újonnan kinevezett főszerkesztője mutatkozik be. A beszélgetésben szó esik arról, honnan érkezett, hogyan látja Józsefvárost, szerinte hol a legjobb a kávé a kerületben, és persze az is, milyen irányba vinné tovább a lapot. Az olvasóknak nem kell radikális változásokkal számolniuk, sokkal inkább átgondoltabb témaválasztásra, alaposabban körbejárt helyi ügyekre, tematikus oldalakra és rugalmasabb szerkezetre. A podcastban is lesznek újdonságok: új hangok érkeznek, de egyelőre még titok, hogy kik ők. Azonban, ha követnek minket, a jövő heti adásunkban egyikőjük már fel is fedi magát. Továbbra is fontos marad, hogy a kerület fontos történetei és problémái minél több nézőpontból jelenjenek meg. Az adásból az is kiderül, hogy az újság szerkesztősége ezután is számít az olvasók visszajelzéseire, legyen szó javaslatról, kriti…

A 8 és fél óra rendhagyó adásában F. Szabó Emese, a Józsefváros Újság újonnan kinevezett főszerkesztője mutatkozik be. A beszélgetésben szó esik arról, honnan érkezett, hogyan látja Józsefvárost, szerinte hol a legjobb a kávé a kerületben, és persze az is, milyen irányba vinné tovább a lapot. Az olvasóknak nem kell radikális változásokkal számolniuk, sokkal inkább átgondoltabb témaválasztásra, alaposabban körbejárt helyi ügyekre, tematikus oldalakra és rugalmasabb szerkezetre. A podcastban is lesznek újdonságok: új hangok érkeznek, de egyelőre még titok, hogy kik ők. Azonban, ha követnek minket, a jövő heti adásunkban egyikőjük már fel is fedi magát. Továbbra is fontos marad, hogy a kerület fontos történetei és problémái minél több nézőpontból jelenjenek meg. Az adásból az is kiderül, hogy az újság szerkesztősége ezután is számít az olvasók visszajelzéseire, legyen szó javaslatról, kritikáról vagy olyan ügyről, amelyről érdemes beszámolni és közösen gondolkodni.

Mit jelent az, hogy egy gyereknek jogai vannak az iskolában vagy az óvodában? Ezt a témát jártuk körbe a 8 és fél órában Kegye Adél jogász, a Rosa Parks Alapítvány elnöke és a Gyerekjogi Civil Koalíció egyik vezetője segítségével. A beszélgetés apropója a koalíció átfogó reformjavaslata, amely gyerekjogi, gyermekvédelmi, oktatási és egészségügyi területeken sürget változást. Hogyan lesz a papírra vetett paragrafusból mindennapi gyakorlat egy tanteremben, egy óvodai csoportban vagy egy konfliktus kezelésében? Miért nem mindegy, hogyan reagál egy intézmény, ha egy gyereket bántanak, mit jelent valójában az inkluzív oktatás, és miért lenne fontos, hogy a roma, SNI-s vagy a szegénységben élő gyerekek ne a rendszer peremén, hanem a figyelem középpontjában legyenek? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ. És talán a legfontosabb kérdés: milyen iskola lenne az, ahol a gyerekekről nemcsak bes…

Mit jelent az, hogy egy gyereknek jogai vannak az iskolában vagy az óvodában? Ezt a témát jártuk körbe a 8 és fél órában Kegye Adél jogász, a Rosa Parks Alapítvány elnöke és a Gyerekjogi Civil Koalíció egyik vezetője segítségével. A beszélgetés apropója a koalíció átfogó reformjavaslata, amely gyerekjogi, gyermekvédelmi, oktatási és egészségügyi területeken sürget változást. Hogyan lesz a papírra vetett paragrafusból mindennapi gyakorlat egy tanteremben, egy óvodai csoportban vagy egy konfliktus kezelésében? Miért nem mindegy, hogyan reagál egy intézmény, ha egy gyereket bántanak, mit jelent valójában az inkluzív oktatás, és miért lenne fontos, hogy a roma, SNI-s vagy a szegénységben élő gyerekek ne a rendszer peremén, hanem a figyelem középpontjában legyenek? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ. És talán a legfontosabb kérdés: milyen iskola lenne az, ahol a gyerekekről nemcsak beszélnek, hanem őket magukat is komolyan veszik és kikérik a véleményüket? Ha kíváncsi rá, milyen egy iskola, ahol a gyerek gyakorolhatja a jogait, ezt az adást érdemes meghallgatnia!

Nyolc-tíz éves kisfiúk a Dankó utcából zsidó prímásnővel együtt indultak európai körútra. A gyerekek zenélése és a muzsikával való koldulás gyakorlatilag túlélési stratégiává vált a cigány családok számára a húszas-harmincas években. A gyerekek bandákba verődtek, vagy egyedül játszottak, a nekik adott néhány pengő pedig a család számára létszükséglet volt. Ebből a jelenségből nőttek ki a rajkó zenekarok, a hat-, nyolc- vagy tizenkét éves cigánygyerekek alkotta zenekarok, amelyek a harmincas években világhírűvé váltak: Dél-Afrikától Svédországig rajongtak értük. Elképesztő sikerük viszont – talán meglepő módon – általában nem hirtelen társadalmi emelkedéshez, meggazdagodáshoz vezetett, hanem egy-egy kisgyerek turnéja a tágabb család megélhetését fedezte, a külföldi utazás után pedig a fiatal zenész visszament a szegénytelepre vagy a Dankó utcába, mondja Verő-Valló Judit, várostörténész, a…

Nyolc-tíz éves kisfiúk a Dankó utcából zsidó prímásnővel együtt indultak európai körútra. A gyerekek zenélése és a muzsikával való koldulás gyakorlatilag túlélési stratégiává vált a cigány családok számára a húszas-harmincas években. A gyerekek bandákba verődtek, vagy egyedül játszottak, a nekik adott néhány pengő pedig a család számára létszükséglet volt. Ebből a jelenségből nőttek ki a rajkó zenekarok, a hat-, nyolc- vagy tizenkét éves cigánygyerekek alkotta zenekarok, amelyek a harmincas években világhírűvé váltak: Dél-Afrikától Svédországig rajongtak értük. Elképesztő sikerük viszont – talán meglepő módon – általában nem hirtelen társadalmi emelkedéshez, meggazdagodáshoz vezetett, hanem egy-egy kisgyerek turnéja a tágabb család megélhetését fedezte, a külföldi utazás után pedig a fiatal zenész visszament a szegénytelepre vagy a Dankó utcába, mondja Verő-Valló Judit, várostörténész, a Csakugyan legújabb adásában.

Ha valaki 30 éves kora alatt hajléktalanná válik, nagy eséllyel volt tapasztalata az állami ellátórendszerrel gyerekként. „Az ‘elsőként lakhatás’ (housing first) szemlélettel dolgozunk, ez Európa szerte bevett módszer a hajléktalanság megszűntetésére”, mondja Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület (ULE) társalapítója a Csakugyan podcast legújabb adásában. „Ennek egyik alapvető gondolata az, hogy nem kezelni, hanem megszűntetni kell a hajléktalanságot. Sokszor olyan emberek is talpra tudnak állni ezzel a módszerrel, akik a hajléktalanszállókon nem tudtak előrébb jutni az életükben”, magyarázza a szakember. Mielőtt bárki megítéli a hosszan biztos lakhatás nélkül élő embereket, fontos tudatosítani, hogy nem mindenki egyenlő lehetőségekkel indul az életben: “Sok olyan ügyfelünk van, akinek gyerekkorától kezdve nem volt biztos lakhatása, és akinek az egész élete kiszolgáltatottságban zajli…

Ha valaki 30 éves kora alatt hajléktalanná válik, nagy eséllyel volt tapasztalata az állami ellátórendszerrel gyerekként. „Az ‘elsőként lakhatás’ (housing first) szemlélettel dolgozunk, ez Európa szerte bevett módszer a hajléktalanság megszűntetésére”, mondja Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület (ULE) társalapítója a Csakugyan podcast legújabb adásában. „Ennek egyik alapvető gondolata az, hogy nem kezelni, hanem megszűntetni kell a hajléktalanságot. Sokszor olyan emberek is talpra tudnak állni ezzel a módszerrel, akik a hajléktalanszállókon nem tudtak előrébb jutni az életükben”, magyarázza a szakember. Mielőtt bárki megítéli a hosszan biztos lakhatás nélkül élő embereket, fontos tudatosítani, hogy nem mindenki egyenlő lehetőségekkel indul az életben: “Sok olyan ügyfelünk van, akinek gyerekkorától kezdve nem volt biztos lakhatása, és akinek az egész élete kiszolgáltatottságban zajlik. Számukra az, hogy évről évre új feltételeknek kell megfelelni, nemhogy nem segíti az előrelépést, hanem egyenesen hátráltató tényező. A hajléktalan emberek a szállóban nagyjából másfél évet maradhatnak, de a folyamatos költözés miatt éppenhogy nem tudnak kilépni ebből a körforgásból. Ez azt is mutatja, hogy az ellátórendszer így nem alkalmas a probléma megoldására”, összegzi a szakember.

Az iskolák nagy része nem tudja kezelni a bullying-helyzeteket, ahogy a szigorú rendszerbe nem illő gyerekeket sem. „Ha valaki bullyingban (bántalmazásban) érintett, nagyon fontos kérdés, hogy az, aki bántott, szándékosan tette-e ezt”, mondja Dr. Jármi Éva, szakpszichológus és bullying-szakértő a Csakugyan legújabb adásában. „Ezt még neurotipikus gyerekeknél is nehéz megítélni, az ADHD-s gyerekek esetében pedig például tipikus a szándékosság feltételezése, miközben az esetükben a figyelemzavar erősen érinti a gátló funkciókat, és nekik papírjuk van arról, hogy nehezen tudják magukat leszabályozni. Gyakori, hogy egy gyerek ‘állandóan piszkálja a padtársát’, és emiatt elkönyvelik őt bántalmazónak, miközben ő egyszerűen nem tudja legátolni azt a késztetését, hogy a másikat megbökje. Számára nem a megértés szintjén van a gond, ő érti, hogy mit várnak el tőle, tudniillik azt, hogy ne bökdösse…

Az iskolák nagy része nem tudja kezelni a bullying-helyzeteket, ahogy a szigorú rendszerbe nem illő gyerekeket sem. „Ha valaki bullyingban (bántalmazásban) érintett, nagyon fontos kérdés, hogy az, aki bántott, szándékosan tette-e ezt”, mondja Dr. Jármi Éva, szakpszichológus és bullying-szakértő a Csakugyan legújabb adásában. „Ezt még neurotipikus gyerekeknél is nehéz megítélni, az ADHD-s gyerekek esetében pedig például tipikus a szándékosság feltételezése, miközben az esetükben a figyelemzavar erősen érinti a gátló funkciókat, és nekik papírjuk van arról, hogy nehezen tudják magukat leszabályozni. Gyakori, hogy egy gyerek ‘állandóan piszkálja a padtársát’, és emiatt elkönyvelik őt bántalmazónak, miközben ő egyszerűen nem tudja legátolni azt a késztetését, hogy a másikat megbökje. Számára nem a megértés szintjén van a gond, ő érti, hogy mit várnak el tőle, tudniillik azt, hogy ne bökdösse a padtársát, de még mielőtt leállna szegény, győzött a domináns késztetés, és megtette, amiről egyébként pontosan tudja, hogy a tanárok nem fognak örülni neki.”

„Ha nem tetszik, elmegyünk. Eltántoríthatatlanok vagyunk. Iskolában, munkában, politikában” „Amíg nem bukkant fel Magyar Péter, teljesen menthetetlennek tartottam Magyarországot”, mondja a Csakugyan legújabb vendége, a Z-generációs Farkas Péter. Nem azért érezte úgy, hogy van remény, mert teljesen azonosulni tudott a Tisza-párttal, hanem a közhangulatot látta reménytelennek. „Ami nekünk tetszett,” emeli ki, „az az volt, hogy olyan emberek álltak Magyar Péter mellé, akiknek jó a vibe-ja, akik hitelesek”. „A végtelen uszítás irritált, hogy mindennek Sorosról meg a háborúról kellett szólnia” – jelenti ki. Farkas Péter úgy véli, a generációja elsősorban az egészségügyben, a gyermekvédelemben és az oktatásban vár változást az új kormánytól.

„Ha nem tetszik, elmegyünk. Eltántoríthatatlanok vagyunk. Iskolában, munkában, politikában” „Amíg nem bukkant fel Magyar Péter, teljesen menthetetlennek tartottam Magyarországot”, mondja a Csakugyan legújabb vendége, a Z-generációs Farkas Péter. Nem azért érezte úgy, hogy van remény, mert teljesen azonosulni tudott a Tisza-párttal, hanem a közhangulatot látta reménytelennek. „Ami nekünk tetszett,” emeli ki, „az az volt, hogy olyan emberek álltak Magyar Péter mellé, akiknek jó a vibe-ja, akik hitelesek”. „A végtelen uszítás irritált, hogy mindennek Sorosról meg a háborúról kellett szólnia” – jelenti ki. Farkas Péter úgy véli, a generációja elsősorban az egészségügyben, a gyermekvédelemben és az oktatásban vár változást az új kormánytól.

Nem biztos, hogy van elég nagy társadalmi egyetértés egy teljes újrakezdéshez. „Még akkor is, ha főbűnösnek tekinthető, mi egy társadalmat alkotunk Mészáros Lőrinccel és Orbán Viktorral, ők nem idepottyantott emberkék, hanem a társadalmunk részei”, mondja Szabó Miklós kulturális antropológus a Csakugyanban, ahol az elszámoltatás és megbékélés lehetőségeit, illetve annak történeti örökségét vitattuk meg másik vendégünkkel, Zombory Máté történésszel. Azt akartuk megtudni, milyen történelmi példák vannak az elszámoltatásra, és amiben vagyunk, az rendszerváltásnak tekinthető-e. Illetve ha a történelmi példákra hagyatkozunk, innen hogyan tovább? „2010-ben fülkeforradalmat emlegetett a Fidesz”, mondja Zombory Máté, „az ehhez az állapothoz volt hasonló, hiszen a politikai berendezkedés is azonos maradt, az intézményi struktúra is. Vagyis valójában nem beszélhetünk rendszerváltásról”, magyarázza…

Nem biztos, hogy van elég nagy társadalmi egyetértés egy teljes újrakezdéshez. „Még akkor is, ha főbűnösnek tekinthető, mi egy társadalmat alkotunk Mészáros Lőrinccel és Orbán Viktorral, ők nem idepottyantott emberkék, hanem a társadalmunk részei”, mondja Szabó Miklós kulturális antropológus a Csakugyanban, ahol az elszámoltatás és megbékélés lehetőségeit, illetve annak történeti örökségét vitattuk meg másik vendégünkkel, Zombory Máté történésszel. Azt akartuk megtudni, milyen történelmi példák vannak az elszámoltatásra, és amiben vagyunk, az rendszerváltásnak tekinthető-e. Illetve ha a történelmi példákra hagyatkozunk, innen hogyan tovább? „2010-ben fülkeforradalmat emlegetett a Fidesz”, mondja Zombory Máté, „az ehhez az állapothoz volt hasonló, hiszen a politikai berendezkedés is azonos maradt, az intézményi struktúra is. Vagyis valójában nem beszélhetünk rendszerváltásról”, magyarázza, ugyanakkor mindkét szakember hangsúlyozza, hogy mindmáig hordozzuk ’89 örökségét, vagyis az akkori rendszerváltás elhallgatott, kibeszéletlen kérdéseit, amelyek megtárgyalása nélkül viszont nem tudhat új egy újfajta igazságosságra épülő rendszer felépülni.

A gyűlölet kifújt - más csoportkohéziós elvet kell keresni. A választás eredménye most a győztest és a vesztest támogatót is nehéz helyzetbe hozta lélektanilag, magyarázza Bokor László, pszichiáter, pszichoterapeuta, pszichoanalitikus, csoportanalitikus a Csakugyan legújabb adásában. „Az, hogy az én térfelem veszít, egy nagyon fájdalmas dolog, hiszen mindez az identitásomat kérdőjelezi meg. Ezzel inkább érdemes együtt érezni, mint leverni és fokozni a fájdalmat, mert a fájdalomokozásból nem lesz együttműködés”, jegyzi meg a pszichiáter, majd, hozzáteszi, hogy „a nyertesnek sem könnyebb, mert neki is egy identitásváltozáson kell keresztülmennie”.

A gyűlölet kifújt - más csoportkohéziós elvet kell keresni. A választás eredménye most a győztest és a vesztest támogatót is nehéz helyzetbe hozta lélektanilag, magyarázza Bokor László, pszichiáter, pszichoterapeuta, pszichoanalitikus, csoportanalitikus a Csakugyan legújabb adásában. „Az, hogy az én térfelem veszít, egy nagyon fájdalmas dolog, hiszen mindez az identitásomat kérdőjelezi meg. Ezzel inkább érdemes együtt érezni, mint leverni és fokozni a fájdalmat, mert a fájdalomokozásból nem lesz együttműködés”, jegyzi meg a pszichiáter, majd, hozzáteszi, hogy „a nyertesnek sem könnyebb, mert neki is egy identitásváltozáson kell keresztülmennie”.