BNV - Popkultúrális sorozatterápia

Ha szereted a komolyabb, sötétebb tónusú, tabukat döntögető és a psziché legmélyére hatoló történeteket, akkor ezt az epizódot kötelező hallgatnod. Három olyan horror határán lavírozó (vagy épp abba belépő) képregényt mutatok be neked, melyek között akad lebilincselő, izgalmas és megosztó darab is. Íme a bizonyítéka, hogy nem kell és nem is lehet minden képregény tökéletes, de a szórakozás mellé elengedhetetlen, hogy mélyebb réteg is társuljon. Íme a három egészen különleges, friss képregényes megjelenés, melyekről ma mesélek neked: Too Much Blood: Amikor a vizuális túltengés és a feszültség találkozik – vajon túléljük-e a vérbő utazást fekete-fehérben, miután két szuperhős összecsapott? It Demands Sacrifice: Mert minden áldozatnak megvan az ára. Vajon mekkora áldozatot ér meg a túlélés vagy a siker? Mindezt egy bárány szemszögéből. The Folk of Dooney Hollow: Egy baljós, folklór alapú re…

Ha szereted a komolyabb, sötétebb tónusú, tabukat döntögető és a psziché legmélyére hatoló történeteket, akkor ezt az epizódot kötelező hallgatnod. Három olyan horror határán lavírozó (vagy épp abba belépő) képregényt mutatok be neked, melyek között akad lebilincselő, izgalmas és megosztó darab is. Íme a bizonyítéka, hogy nem kell és nem is lehet minden képregény tökéletes, de a szórakozás mellé elengedhetetlen, hogy mélyebb réteg is társuljon. Íme a három egészen különleges, friss képregényes megjelenés, melyekről ma mesélek neked: Too Much Blood: Amikor a vizuális túltengés és a feszültség találkozik – vajon túléljük-e a vérbő utazást fekete-fehérben, miután két szuperhős összecsapott? It Demands Sacrifice: Mert minden áldozatnak megvan az ára. Vajon mekkora áldozatot ér meg a túlélés vagy a siker? Mindezt egy bárány szemszögéből. The Folk of Dooney Hollow: Egy baljós, folklór alapú rejtély, ami beszippaszt és nem enged el. Mi a közös bennük? Mindhárom cím a határok feszegetéséről, a belső démonokról és a sötét rejtélyek felfedezéséről szól. Tarts velünk, rántsuk le a leplet a legfrissebb képregényes csemegékről, és tudd meg, érdemes-e neked is behúzni őket a gyűjteményedbe! 🎯 Miért érdemes meghallgatnod ezt az epizódot?Ha érdekel a modern képregénykultúra, szeretnél lépést tartani a legizgalmasabb külföldi és hazai megjelenésekkel, vagy egyszerűen csak egy minőségi, elemző jellegű magyar nyelvű podcastot keresel a témában, ez az adás neked szól. Tarts velünk, és tudd meg, melyik címet érdemes azonnal behúznod a gyűjteményedbe! 💬 Te mit olvasol ezen a héten? Oszd meg velünk kommentben a véleményed, és ne felejts el feliratkozni a csatornára további képregényes ajánlókért! 🎙️ Ne felejts el feliratkozni, ha tetszett és megosztani ismerőseiddel! #képregény, #DailyCultree, #TooMuchBlood, #ItDemandsSacrifice, #TheFolkofDooneyHollow, #képregényajánló, #podcast, #comics #IgnitionPress #BadIdea

Vajon hozzá tud tenni egy képregény olvasás élményéhez ahogy az oldalak felépülnek? Mennyire tud a befogadó számára meghatározó lenni egy a szokásostól és hagyományostól merőben eltérő vizuális megvalósítás? Hogyan reagál az egyszerű érdeklődő egy közepes történetre, mely erős vizuális világgal rendelkezik? Többek között ezeket a kérdésköröket szeretném bebarangolni az Image Comics 2026 nyarán indult sorozatának feltárásával.

Vajon hozzá tud tenni egy képregény olvasás élményéhez ahogy az oldalak felépülnek? Mennyire tud a befogadó számára meghatározó lenni egy a szokásostól és hagyományostól merőben eltérő vizuális megvalósítás? Hogyan reagál az egyszerű érdeklődő egy közepes történetre, mely erős vizuális világgal rendelkezik? Többek között ezeket a kérdésköröket szeretném bebarangolni az Image Comics 2026 nyarán indult sorozatának feltárásával.

Jöhet egy öt részes sci-fi akcióképregény-sorozat? Az Image Comicsnál augusztusban indította el Sean Murphy legújabb minisorozatát. Egy olyan jövőbeli Amerikában játszódik a történet, ahol a kézi vezérlésű autókat illegálissá tették, a közlekedést pedig teljesen automatizálták a "Grid" rendszerében, ami a világot uralja. A történet középpontjában Clutch látható, egy törvényen kívüli sofőr, aki kénytelen ismét volán mögé ülni, hogy eljutassa szívbeteg unokáját, Cudát az életmentő kezelésre, miközben a múlt titkai felszínre kerülnek...

Jöhet egy öt részes sci-fi akcióképregény-sorozat? Az Image Comicsnál augusztusban indította el Sean Murphy legújabb minisorozatát. Egy olyan jövőbeli Amerikában játszódik a történet, ahol a kézi vezérlésű autókat illegálissá tették, a közlekedést pedig teljesen automatizálták a "Grid" rendszerében, ami a világot uralja. A történet középpontjában Clutch látható, egy törvényen kívüli sofőr, aki kénytelen ismét volán mögé ülni, hogy eljutassa szívbeteg unokáját, Cudát az életmentő kezelésre, miközben a múlt titkai felszínre kerülnek...

Szerettük a sorozatot. Vártuk a finálét. Ám az cserben hagyott. Vajon miért? Lehet mégsem a véletlen okán húzódott a finálé megtekintése, hanem valahol tudat alatt sejtettük, hogy ezt a két komplex sztorit egyszerűen fizikálisan nem lehet 8 epizódba egyenletes minőséggel elmesélni. Bár voltak pillanatai, sőt előretekintő mozzanatai, ugyanakkor nagyon sok esetben csak elhúzta előttünk a mézesmadzagot. Egyszerűen nem tudott felnőni az epizód a premierhez és ahhoz a feladathoz, hogy méltó módon zárja le Hal Jordan történetét és vezesse be John Stewartot a nagyobb DC fősodrába. Persze ettől eltekintve azért nem láttuk ennyire negatívan a finálét, mert bőven akadtak benne olyan pillanatok, amikről érdemes volt beszélnünk. Ezekről szól a mai adásunk.

Szerettük a sorozatot. Vártuk a finálét. Ám az cserben hagyott. Vajon miért? Lehet mégsem a véletlen okán húzódott a finálé megtekintése, hanem valahol tudat alatt sejtettük, hogy ezt a két komplex sztorit egyszerűen fizikálisan nem lehet 8 epizódba egyenletes minőséggel elmesélni. Bár voltak pillanatai, sőt előretekintő mozzanatai, ugyanakkor nagyon sok esetben csak elhúzta előttünk a mézesmadzagot. Egyszerűen nem tudott felnőni az epizód a premierhez és ahhoz a feladathoz, hogy méltó módon zárja le Hal Jordan történetét és vezesse be John Stewartot a nagyobb DC fősodrába. Persze ettől eltekintve azért nem láttuk ennyire negatívan a finálét, mert bőven akadtak benne olyan pillanatok, amikről érdemes volt beszélnünk. Ezekről szól a mai adásunk.

Engem teljesen megoszt az Abszolút Batman világa, mégis olvasom hónapról-hónapra. Most, hogy megjelent magyarul a második kötet arra gondoltam, hogy nagyító alá veszem és megpróbálok a végére járni annak, hogy miért jó vagy épp miért nem működik ez a világ a számomra... A történetről röviden: Ebben a hátborzongató új történetben Batman szembeszáll Mr. Freeze jeges fenyegetésével és Bane brutális erejével, miközben feltárja az Ark M létesítményben rejlő sötét titkokat, amelyek összekötik Victor Fries-t, a Jokert és Gotham legsötétebb gonoszságait. A történet Mr. Freeze „Absolute Universe” változatának debütálását jelenti, amely Victor Friesre, az Ark M-kísérlethez fűződő kapcsolatára, valamint a Jokerhez való rejtélyes összefüggésre összpontosít. Batman halálos küzdelmet vív Mr. Freeze ellen, miközben hátborzongató titkokat tár fel az Ark M-ről és a Joker részvételéről. Az Ark M egy olyan…

Engem teljesen megoszt az Abszolút Batman világa, mégis olvasom hónapról-hónapra. Most, hogy megjelent magyarul a második kötet arra gondoltam, hogy nagyító alá veszem és megpróbálok a végére járni annak, hogy miért jó vagy épp miért nem működik ez a világ a számomra... A történetről röviden: Ebben a hátborzongató új történetben Batman szembeszáll Mr. Freeze jeges fenyegetésével és Bane brutális erejével, miközben feltárja az Ark M létesítményben rejlő sötét titkokat, amelyek összekötik Victor Fries-t, a Jokert és Gotham legsötétebb gonoszságait. A történet Mr. Freeze „Absolute Universe” változatának debütálását jelenti, amely Victor Friesre, az Ark M-kísérlethez fűződő kapcsolatára, valamint a Jokerhez való rejtélyes összefüggésre összpontosít. Batman halálos küzdelmet vív Mr. Freeze ellen, miközben hátborzongató titkokat tár fel az Ark M-ről és a Joker részvételéről. Az Ark M egy olyan létesítmény, amelynek célja a társadalom megtört tagjainak segítése, de szerepet játszott a gonosz megteremtésében is. Amikor Bruce Wayne beépül az Ark M-be, összefut Bane-nel – egy régi ellenséggel, akinek brutális eredettörténete van, és aki egy félelmetes tervet sző Batman megtörésére. A történet feltárja Bane hátterét, motivációit és azt, hogyan került Gothambe, miközben Bruce és barátja, Waylon Jones szörnyű megpróbáltatásokon mennek keresztül az Ark M-ben.

Miért van az, hogy egy gyűjtő megvesz egy képregényt, amire hónapok óta vadászott, először majd kicsattan a bőréből, majd rövid időn belül már a következő hiányzó darabot keresi? Miért tud egyetlen üres hely a polcon jobban foglalkoztatni minket, mint az a száz kötet, amely már ott áll? És miért érezzük néha úgy, hogy nem mi választjuk ki a következő képregényt, hanem a befejezetlen gyűjtemény követeli tőlünk? Ma egy kicsit megpróbálom felvázolni a gyűjtés mögött húzódó pszichológiai mechanizmusokat - már amennyire tudom. Nem vagyok pszichológus és nem is az a cél, hogy a gyűjtést valamiféle problémaként állítsam be vagy szakmai legyek, hanem hogy elgondolkozzunk azon, mi teszi ennyire vonzóvá, és miért olyan nehéz néha megállni.

Miért van az, hogy egy gyűjtő megvesz egy képregényt, amire hónapok óta vadászott, először majd kicsattan a bőréből, majd rövid időn belül már a következő hiányzó darabot keresi? Miért tud egyetlen üres hely a polcon jobban foglalkoztatni minket, mint az a száz kötet, amely már ott áll? És miért érezzük néha úgy, hogy nem mi választjuk ki a következő képregényt, hanem a befejezetlen gyűjtemény követeli tőlünk? Ma egy kicsit megpróbálom felvázolni a gyűjtés mögött húzódó pszichológiai mechanizmusokat - már amennyire tudom. Nem vagyok pszichológus és nem is az a cél, hogy a gyűjtést valamiféle problémaként állítsam be vagy szakmai legyek, hanem hogy elgondolkozzunk azon, mi teszi ennyire vonzóvá, és miért olyan nehéz néha megállni.

Gyerekkorunk kínos szépsége... 2027-ben visszatér a #Baywatch, nekünk pedig van véleményünk erről a jelenségről - meg persze az első traileréről is. Csak úgy, mint Greta Gerwig új Narnia krónikái filmjéről is. Ma két különlegeséggel készültünk: A Reacher 4 bámulatos és feelgood évadot követően megkapta a saját kis testvér sorozatát, Reacher egyik legközvetlenebb barátjának, Neagley-nek köszönhetően. Akciódús, mély és érzelmes 8 epizóddal vette kezdetét a saját története. Végül pedig napjaink kedvenc musicaljéről beszélünk, mely minden idők legsikeresebb színházi musical film debütálása az amerikai mozi kasszáknál. A Hadestown története ősrégi, mégis univerzális és modernkori adaptációja pedig aktuálisabb aligha lehetne... Tarts velünk ma is! Iratkozz fel a csatornára és kommentelj! A mai adás tartalmából: 00:00-02:34 Beköszönő 02:35-17:10 Baywatch 2027 első előzetes hatásai 17:11-20:48 M…

Gyerekkorunk kínos szépsége... 2027-ben visszatér a #Baywatch, nekünk pedig van véleményünk erről a jelenségről - meg persze az első traileréről is. Csak úgy, mint Greta Gerwig új Narnia krónikái filmjéről is. Ma két különlegeséggel készültünk: A Reacher 4 bámulatos és feelgood évadot követően megkapta a saját kis testvér sorozatát, Reacher egyik legközvetlenebb barátjának, Neagley-nek köszönhetően. Akciódús, mély és érzelmes 8 epizóddal vette kezdetét a saját története. Végül pedig napjaink kedvenc musicaljéről beszélünk, mely minden idők legsikeresebb színházi musical film debütálása az amerikai mozi kasszáknál. A Hadestown története ősrégi, mégis univerzális és modernkori adaptációja pedig aktuálisabb aligha lehetne... Tarts velünk ma is! Iratkozz fel a csatornára és kommentelj! A mai adás tartalmából: 00:00-02:34 Beköszönő 02:35-17:10 Baywatch 2027 első előzetes hatásai 17:11-20:48 Miami Vice ‘85 első képek 20:49–34:49 Narnia krónikái első trailer benyomások (kis Momo trailer összehasonlítással) 34:50-36:29 DC filmes hírek 36:30-42:52 Kitti játékai: Ákos, te vágod? 42:53-1:29:53 Címlapsztori Neagley - 1. évad 1:29:54-2:1 KIbeszélŐ Hadestown

Elkezdeni könnyű, na de leállni? Egyáltalán miért tennék, és ha mégis, hogyan és meddig tartható fent ez az állapot? A gyűjtésről sokkal könnyebb beszélni a kezdeteknél, mint a végén. Amikor megtaláljuk az első kedvenc képregényünket, elkezdünk egy sorozatot, vagy rábukkanunk egy régen keresett kiadásra, könnyű megfogalmazni, miért imádjuk a beszerzést. De mi történik akkor, amikor betelik a polc, elfogy a lelkesedés, megváltozik az érdeklődésünk, vagy egyszerűen már nem érezzük ugyanazt a késztetést, mint korábban? A gyűjtés befejezése nem feltétlenül kudarc. Lehet egy korszak lezárása, egy hobbi átalakulása, vagy annak felismerése, hogy már megkaptuk tőle, amire szükségünk volt. Persze, néha csak az élet terel bennünket más irányokba.

Elkezdeni könnyű, na de leállni? Egyáltalán miért tennék, és ha mégis, hogyan és meddig tartható fent ez az állapot? A gyűjtésről sokkal könnyebb beszélni a kezdeteknél, mint a végén. Amikor megtaláljuk az első kedvenc képregényünket, elkezdünk egy sorozatot, vagy rábukkanunk egy régen keresett kiadásra, könnyű megfogalmazni, miért imádjuk a beszerzést. De mi történik akkor, amikor betelik a polc, elfogy a lelkesedés, megváltozik az érdeklődésünk, vagy egyszerűen már nem érezzük ugyanazt a késztetést, mint korábban? A gyűjtés befejezése nem feltétlenül kudarc. Lehet egy korszak lezárása, egy hobbi átalakulása, vagy annak felismerése, hogy már megkaptuk tőle, amire szükségünk volt. Persze, néha csak az élet terel bennünket más irányokba.

Ma a tudatos és tudattalan gyűjtés öröméről beszélek - saját tapasztalatokon és nézőpontokon keresztül. A képregénygyűjtés ugyanis többféle élményt kapcsolhat össze. Egyszerre lehet olvasás, felfedezés, rendszerezés, emlékezés, önkifejezés és egy személyes könyvtár építése. A polc nem csupán azt mutatja, mit vásároltunk meg, hanem azt is, milyen történetekhez akarunk újra meg újra visszatérni. Ám a történet ezen a ponton nem ér véget: a képregények olyan kulturális tárgyak, amelyekben a történet és a fizikai forma szorosan összekapcsolódik. Egy rajzoló vonalvezetése, egy borító kompozíciója, a papír, a színezés, a méret vagy egy adott kiadás mind része lehet annak, amit szeretünk bennük. A gyűjtés egyik legszebb része talán az, hogy a történetből személyes tárgy lesz, a tárgyakból pedig egy saját világ.

Ma a tudatos és tudattalan gyűjtés öröméről beszélek - saját tapasztalatokon és nézőpontokon keresztül. A képregénygyűjtés ugyanis többféle élményt kapcsolhat össze. Egyszerre lehet olvasás, felfedezés, rendszerezés, emlékezés, önkifejezés és egy személyes könyvtár építése. A polc nem csupán azt mutatja, mit vásároltunk meg, hanem azt is, milyen történetekhez akarunk újra meg újra visszatérni. Ám a történet ezen a ponton nem ér véget: a képregények olyan kulturális tárgyak, amelyekben a történet és a fizikai forma szorosan összekapcsolódik. Egy rajzoló vonalvezetése, egy borító kompozíciója, a papír, a színezés, a méret vagy egy adott kiadás mind része lehet annak, amit szeretünk bennük. A gyűjtés egyik legszebb része talán az, hogy a történetből személyes tárgy lesz, a tárgyakból pedig egy saját világ.

A képregényes közösségekben könnyen kialakulhat az a benyomás, hogy az igazi rajongó gyűjtő is. De vajon ez tényleg így van? Mert egy rajongó alapesetben ismeri a sorozatokat, követi a megjelenéseket, a kronológiai sorrendeket is észben tartja, tudja, melyik kiadás milyen, és természetesnek veszi, hogy a kedvenceit megveszi, megtartja, rendszerezi. Valahol ez utóbbi nagyon sokat hozzá tud tenni a teljes élményhez. Csakhogy az olvasás, a rajongás és a gyűjtés három különböző dolog. Valaki olvashat sok képregényt anélkül, hogy egyetlen kötetet is meg akarna tartani. Más inkább könyvtárból kölcsönöz, digitálisan olvas, barátoktól kér kölcsön, vagy csak azokat a történeteket vásárolja meg, amelyekhez később visszatérne. Ezek nem a rajongás alacsonyabb fokozatai. Egyszerűen más viszonyt jelentenek a történetekhez és a tárgyakhoz. Ma azt próbálom a saját példámon keresztül megmutatnia, hogy a …

A képregényes közösségekben könnyen kialakulhat az a benyomás, hogy az igazi rajongó gyűjtő is. De vajon ez tényleg így van? Mert egy rajongó alapesetben ismeri a sorozatokat, követi a megjelenéseket, a kronológiai sorrendeket is észben tartja, tudja, melyik kiadás milyen, és természetesnek veszi, hogy a kedvenceit megveszi, megtartja, rendszerezi. Valahol ez utóbbi nagyon sokat hozzá tud tenni a teljes élményhez. Csakhogy az olvasás, a rajongás és a gyűjtés három különböző dolog. Valaki olvashat sok képregényt anélkül, hogy egyetlen kötetet is meg akarna tartani. Más inkább könyvtárból kölcsönöz, digitálisan olvas, barátoktól kér kölcsön, vagy csak azokat a történeteket vásárolja meg, amelyekhez később visszatérne. Ezek nem a rajongás alacsonyabb fokozatai. Egyszerűen más viszonyt jelentenek a történetekhez és a tárgyakhoz. Ma azt próbálom a saját példámon keresztül megmutatnia, hogy a képregények szeretetéhez nem kötelező a birtoklási vágy. Nem kell gyűjtővé válni ahhoz, hogy olyan gyűjteményt vagy polcokat alakíts ki, amik boldoggá tesznek, és a teljességre való törekvés hiánya sem fog kevésbé elszánt képregényolvasóvá tenni. Ez szerintem fontos különbség, különösen egy olyan kiadói és rendezvényszervezői háttérrel gondolva ezt, ahol a könyvvásárlás természetesen központi szerepet kap. Mégsem kell úgy tenni, mintha a vásárlás nem lenne fontos, de érdemes megérteni azokat is, akik szeretnek olvasni, csak nem akarnak gyűjteményt építeni.

A gyűjtő kívülről nézve képregényfüzeteket, köteteket, kiadásokat, borítókat és ritkaságokat gyűjt. A legtöbben így fogyasztják a képregényeket és élik le az életüket, gyűjtőként. Ma azt a kérdéskört járom be, hogy vajon mit és miért gyűjtenek azok, akik gyűjtők? Mert van aki egy történet teljes magyar kiadását szeretné megszerezni. Másvalaki minden borítót begyűjt egy adott képregényből (ez főleg Amerikában igaz). A harmadik típus egy gyerekkori élményt próbál újra átélni. A negyedik a képregénytörténet egy korszakát dokumentálja. Ám akad ötödik is, aki azért vásárol meg mindent egy alkotótól, mert kíváncsi arra, hogyan alakult és fejlődött a munkássága. Ahány ember, annyiféle szokás. És pont ez vonz annyira ebben a kérdéskörben, hiszen a gyűjtemény tárgyai láthatók és büszkék is vagyunk rá, ám a gyűjtés valódi okai és logikája gyakran láthatatlan, mert a felszín alatt húzódik meg. Ráné…

A gyűjtő kívülről nézve képregényfüzeteket, köteteket, kiadásokat, borítókat és ritkaságokat gyűjt. A legtöbben így fogyasztják a képregényeket és élik le az életüket, gyűjtőként. Ma azt a kérdéskört járom be, hogy vajon mit és miért gyűjtenek azok, akik gyűjtők? Mert van aki egy történet teljes magyar kiadását szeretné megszerezni. Másvalaki minden borítót begyűjt egy adott képregényből (ez főleg Amerikában igaz). A harmadik típus egy gyerekkori élményt próbál újra átélni. A negyedik a képregénytörténet egy korszakát dokumentálja. Ám akad ötödik is, aki azért vásárol meg mindent egy alkotótól, mert kíváncsi arra, hogyan alakult és fejlődött a munkássága. Ahány ember, annyiféle szokás. És pont ez vonz annyira ebben a kérdéskörben, hiszen a gyűjtemény tárgyai láthatók és büszkék is vagyunk rá, ám a gyűjtés valódi okai és logikája gyakran láthatatlan, mert a felszín alatt húzódik meg. Ránézve egymás gyűjteményére lehetnek sejtéseink róla, de vajon jól sejtjük miért azok a címek és kötetek alkotják valaki gyűjteményét? Ma azt vizsgálom meg, hogy a gyűjtésben mi adja a valódi értéket: maga a tárgy, a mögötte lévő történet, a teljesség érzése, a megszerzés élménye vagy az a jelentés, amit a gyűjtő a tárgyakhoz kapcsol.

Ki ölte meg Hal Jordant? Kezdetét vette ennek az ügynek a felgöngyölítése, mely során 10 év után találkozik Hal és John Stewart egymással. A közös jelenetük rengeteg kérdőjelet felvetett bennünk, melyekre elkezdtük keresni a megoldásokat. Majd pedig rátértünk arra, hogy milyen is az a Hal, aki a szezon második felében van jelen a képernyőnkön.

Ki ölte meg Hal Jordant? Kezdetét vette ennek az ügynek a felgöngyölítése, mely során 10 év után találkozik Hal és John Stewart egymással. A közös jelenetük rengeteg kérdőjelet felvetett bennünk, melyekre elkezdtük keresni a megoldásokat. Majd pedig rátértünk arra, hogy milyen is az a Hal, aki a szezon második felében van jelen a képernyőnkön.

Mára két viszonylag friss megjelenést szemeztem ki magamnak. Mindig nagyon szorítok, amikor egy új Sabrina sorozat indul és az utóbbi egy évtziedben csak ritkán okoztak csalódást. Nagy rajongója vagyok a Kelly Thompson által írt és Veronica Fish a férjével rajzolt modernizációnak. A múltunknak köszönhetően természetesen izgatottan vetettem bele magam ebbe az új sorozatba, melyben Sabrinának ismét a tini élete és a boszorkánysága között kell zsonglőrködnie, miközben meg kell szoknia az őt körülvevő világ változásait és egy váratlan gonosz felbukkanását. Sokat vártam ettől a modern újragondolástól Corinna Bechko és Kano együttműködéséből és úgy érzem pontosan azt sikerült nyújtania az első számának, amit elvártam tőle. Emellett elolvastam a héten megjelent Archie #2. számát is, ami bár továbbra is jó és szórakoztató, valahogy mégsem tud felnőni Sabrina szintjére. Vajon mi lehet ennek az ok…

Mára két viszonylag friss megjelenést szemeztem ki magamnak. Mindig nagyon szorítok, amikor egy új Sabrina sorozat indul és az utóbbi egy évtziedben csak ritkán okoztak csalódást. Nagy rajongója vagyok a Kelly Thompson által írt és Veronica Fish a férjével rajzolt modernizációnak. A múltunknak köszönhetően természetesen izgatottan vetettem bele magam ebbe az új sorozatba, melyben Sabrinának ismét a tini élete és a boszorkánysága között kell zsonglőrködnie, miközben meg kell szoknia az őt körülvevő világ változásait és egy váratlan gonosz felbukkanását. Sokat vártam ettől a modern újragondolástól Corinna Bechko és Kano együttműködéséből és úgy érzem pontosan azt sikerült nyújtania az első számának, amit elvártam tőle. Emellett elolvastam a héten megjelent Archie #2. számát is, ami bár továbbra is jó és szórakoztató, valahogy mégsem tud felnőni Sabrina szintjére. Vajon mi lehet ennek az oka?

Egy kreatívipari konferenciáról hazaérkezve úgy gondoltam megosztom veletek gondolataim a képregényiparról és annak hiányáról. Vajon túl késő ezen változtatni vagy épp itt az idő?

Egy kreatívipari konferenciáról hazaérkezve úgy gondoltam megosztom veletek gondolataim a képregényiparról és annak hiányáról. Vajon túl késő ezen változtatni vagy épp itt az idő?

Stan Sakai The First Ronin történetet írja az IDW-nek, mely a The Last Ronin világában játszódik. Újabb bőr vagy érdemes izgatottnak lenni érte? Az IDW miután visszatért a csődből a Blumhouse produkciós céggel kötött liszensz szerződést, mely értelmében több modern horror franchise is képregényes formában megjelenhet az IDW Dark részlegében. Grant Morrison támasztja fel James Bondot a képregények médiumában! A SkyBound alkotói fókuszt helyez előtérbe több Transformers és G.I.Joe történeténél is, melyek önállóan is működhetnek és nem kell képben lenni a teljes világgal hozzájuk.

Stan Sakai The First Ronin történetet írja az IDW-nek, mely a The Last Ronin világában játszódik. Újabb bőr vagy érdemes izgatottnak lenni érte? Az IDW miután visszatért a csődből a Blumhouse produkciós céggel kötött liszensz szerződést, mely értelmében több modern horror franchise is képregényes formában megjelenhet az IDW Dark részlegében. Grant Morrison támasztja fel James Bondot a képregények médiumában! A SkyBound alkotói fókuszt helyez előtérbe több Transformers és G.I.Joe történeténél is, melyek önállóan is működhetnek és nem kell képben lenni a teljes világgal hozzájuk.

Az Ignition press 2024-ben indult, és az elmúlt hónapokban folyamatosan kerülnek a figyelem középpontjába. Elképesztő limitált sorozatokat adnak ki, most pedig újabb nagy hullámban érkeztek neves alkotók a kiadóhoz, akik alkotói képregényeket fognak készíteni a számukra. Akad köztünk folytatólagos és limitált sorozat is, de csupa olyan ötlet és koncepció, ami megérdemli a figyelmet. Emellett az Image Comics izgalmas bejelentésekkel készült a New York Comic Con-ra, melyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Kezdetnek azzal, hogy újra összeáll a Paper girls verhetetlen alkotó csapata!

Az Ignition press 2024-ben indult, és az elmúlt hónapokban folyamatosan kerülnek a figyelem középpontjába. Elképesztő limitált sorozatokat adnak ki, most pedig újabb nagy hullámban érkeztek neves alkotók a kiadóhoz, akik alkotói képregényeket fognak készíteni a számukra. Akad köztünk folytatólagos és limitált sorozat is, de csupa olyan ötlet és koncepció, ami megérdemli a figyelmet. Emellett az Image Comics izgalmas bejelentésekkel készült a New York Comic Con-ra, melyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Kezdetnek azzal, hogy újra összeáll a Paper girls verhetetlen alkotó csapata!

Szervezőként így láttam és éltem meg a rendezvényt. Kemény munka volt, sok-sok belefektetett idő, energia és pénz árán került megrendezésre az esemény.

Szervezőként így láttam és éltem meg a rendezvényt. Kemény munka volt, sok-sok belefektetett idő, energia és pénz árán került megrendezésre az esemény.

Milyenek a magyar képregényes rendezvények? (Daily Cultree #29.)

Milyenek a magyar képregényes rendezvények? (Daily Cultree #29.)

Gondoltad volna, hogy volt olyan évtized(ek), amikor az emberek olvastak képregényeket Magyarországon? És nem csak pár százan vagy ezren, hanem tízezren! Az 1950-es évektől a Füles, a Pajtás, később a Kockás és más lapok révén tömegek találkoztak képregénnyel. A Füles 1957-től rendszeresen közölt képregényeket, 1964-től már két, 1970-től három folytatásos történet futott benne egyszerre. A Kockás pedig 1981 és 1992 között kifejezetten népszerű volt fiatalok és idősebbek körében is. Ám 2026-ban nincs egyikhez sem fogható erejű megjelenés sem. Miért nem lett ebből olyan stabil kulturális ökoszisztéma, mint amilyen például Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban, Japánban vagy az Egyesült Államokban kialakult?

Gondoltad volna, hogy volt olyan évtized(ek), amikor az emberek olvastak képregényeket Magyarországon? És nem csak pár százan vagy ezren, hanem tízezren! Az 1950-es évektől a Füles, a Pajtás, később a Kockás és más lapok révén tömegek találkoztak képregénnyel. A Füles 1957-től rendszeresen közölt képregényeket, 1964-től már két, 1970-től három folytatásos történet futott benne egyszerre. A Kockás pedig 1981 és 1992 között kifejezetten népszerű volt fiatalok és idősebbek körében is. Ám 2026-ban nincs egyikhez sem fogható erejű megjelenés sem. Miért nem lett ebből olyan stabil kulturális ökoszisztéma, mint amilyen például Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban, Japánban vagy az Egyesült Államokban kialakult?

Mi kell ahhoz, hogy valódi képregénykultúra épüljön Magyarországon? Nem elég, ha a képregényeket meg lehet venni – az embereknek először találkozniuk is kell velük. Az adásban az elérhetőség és a láthatóság különbségét járjuk körül: miért nem oldja meg a problémát önmagában egy budapesti könyvfesztiválon lévő képregény zóna távol mindentől, hogyan lehet képregényeket eljuttatni vidéki településekre, és milyen szerepe lehet ebben a könyvtáraknak, iskoláknak, könyvesboltoknak, kiadóknak és rendezvényeknek. Beszélünk arról is, hogyan lehet kicsiben képregénykultúrát építeni – akár egyetlen könyvtárban –, és mit tehetnének a hazai piaci szereplők azon túl, hogy évről évre megjelennek ugyanazokon a képregényes rendezvényeken. Hogyan lesz a „láttam egy képregényt” élményből „olvasok képregényt”?

Mi kell ahhoz, hogy valódi képregénykultúra épüljön Magyarországon? Nem elég, ha a képregényeket meg lehet venni – az embereknek először találkozniuk is kell velük. Az adásban az elérhetőség és a láthatóság különbségét járjuk körül: miért nem oldja meg a problémát önmagában egy budapesti könyvfesztiválon lévő képregény zóna távol mindentől, hogyan lehet képregényeket eljuttatni vidéki településekre, és milyen szerepe lehet ebben a könyvtáraknak, iskoláknak, könyvesboltoknak, kiadóknak és rendezvényeknek. Beszélünk arról is, hogyan lehet kicsiben képregénykultúrát építeni – akár egyetlen könyvtárban –, és mit tehetnének a hazai piaci szereplők azon túl, hogy évről évre megjelennek ugyanazokon a képregényes rendezvényeken. Hogyan lesz a „láttam egy képregényt” élményből „olvasok képregényt”?